„A mosolyok, ölelések és az egymással való viccelődés, tartalmas beszélgetések átalakítanak, formálnak. Ránézünk egymásra, de már nem úgy, mintha csak négy különböző ország fiataljai lennénk, hanem egyszerűen úgy, mint testvér a testvérre.” 15-18 éves fiatal középiskolás diákként érdekel téged a magyar nép múltja, jelenje, jövője? Megismernéd Magyarországot egy igazi csapattal? Elkötelezett, felelősségtudatos, motivált ifjú vagy, aki vágyik közösségéért tenni a Kárpát-medencében? Ha bármelyik kérdésre is igen a válaszod, a Rákóczi Magyarságismereti Mozgótábor neked szól! Ezúttal egy személyes hangvételű emlékező írással szeretném az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki magyar középiskolás fiatalokat bátorítani megpályázni azt a tábort, ahol egy életben egyszer vehetnek részt. Évente száz új fiatal. Négy régióból (Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék) és a külhonból. Három táborhely (Pécs, Miskolc, Budapest). Két busz. Egy közös cél: a magyar közösség megtartó erejét megtapasztalni, továbbadni.
Számtalan emlék és barátság, kaland és utazás – ez és még sok más számomra a Rákóczi Magyarságismereti Mozgótábor a 2017-es részvételem óta. A pályázatomat Zsögödi Nagy Imréről, szeretett volt iskolám névadó festőművészéről, városom szülöttjéről írtam. Amit viszont én tettem, az messze kevés ahhoz képest, amit ajándékba kaptam. A tábor tíz napja alatt két csapatként jártuk körbe Magyarország legfontosabb helyszíneit, közben közösséggé formálódva. Vezetőképzés is, hiszen olyan témákat dolgoztunk fel, amelyek által az otthoni közösségeink számára is maradandót adhatunk: emberi jogok, nemzeti kisebbségi jogok, kommunikáció és hírközlés, hagyomány, kultúra. A fő táborhelyszíneken a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, a pécsi Ciszterci Gimnázium, a budapesti Balassi Intézet, valamint a Mathias Corvinus Collegium az otthonunk. Ezekről a helyszínekről látogatunk el szervezett kirándulásokon a tábor további fénypontjaira: Mohács, Máriagyűd, Esztergom, Visegrád, Hortobágy, Bugacpuszta, Vizsoly, Tokaji-borvidék, és rengeteg más nevezetesség. Az esztergomi bazilika, a Zsolnay-kerámia színjátéka, Csontváry kontrasztjai, az esti budapesti táj felemelő emberek társaságában mind kiradírozhatatlan emlékek számomra. A magyar–szlovák határt átlépve pedig II. Rákóczi Ferenc fejedelem nyughelyének meglátogatása és a kriptában a Himnusz eléneklése könnyeket csalt a szemembe.
Magyarország történelmi látnivalóihoz ilyen minőségin szervezett formában, ennyire jó csapattal nem lett volna lehetőségem eljutni, miközben hazánk történelmét és kultúráját is tapasztalati úton tanulom. A mai napig hálás vagyok a lehetőségért. A táborzáró, Sajgó Szabolcs SJ jezsuita által celebrált szentmisén értettem meg, hogy mekkora csoda részese lehettem. Bár a tábor elmúlt, az Alapítvány azóta sem engedte el a kezem és több későbbi találkozóra eljutottam már sok, hozzám hasonló rákóczissal – ezen találkozók a kapcsolattartásért jöttek létre.
Azonban a táborban életedben egyszer vehetsz részt, így jól fontold meg, hogy elszalasztod-e középiskolásként ezt a soha vissza nem térő lehetőséget. De honnan és miért a Rákóczi Tábor? Az Alapítvány múltja egészen az 1950-es évekre nyúlik vissza, amikor Kanadába elszármazott, de magyar kulturális életet élni vágyók csapatában megfogalmazódott a vágy, hogy az ott működő magyar egyesületek összhangja a közösség szolgálatába álljon, így köteleződtek el a magyar kultúra diaszpórában való kibontakoztatása mellett. Húsz év elteltével elsősorban a magyar származású diákság támogatását tűzte zászlójára az Alapítvány, konferenciák szervezésével és ösztöndíjtámogatások biztosításával.
A Mozgótábor sok kanadai magyar összefogásából született, és 1994 óta minden évben megszülető csoda, mely az Aykler házaspár, dr. Papp Aykler Zsuzsa és Aykler Béla ifjúság iránt érzett szeretetének köszönhető. Aykler Béla, minden rákóczis Berci bácsija tudta, hogy mit jelent hazájától távol élni, elszakítva, hiszen hosszas, szívszorító történelmi kavalkád után nem maradhatott a dél-kárpátaljai, szovjetek által megszállt Nagyszőlősön. Életútja Kanadába vitte. Ott volt az ’56-ban Kanadába menekült, új életet akaró magyarok útkeresésében. A szintén nagyőlősi, magyar zsidó származású Weisz Sándorral (Yitzhak Livnat), minden rákóczis Suti bácsijával való szoros lelki barátságuk egyik csúcsa a Mozgótábor megalapítása. Dr. Papp Aykler Zsuzsa, minden rákóczis Zsuzsa nénije és férje identitást, gyökereket akartak adni a magyar fiataloknak. Kárpátaljára hazalátogatva azt tapasztalták, hogy sok fiatal nem jutott el még az anyaországba. A vasfüggöny lehullása után így született meg a Rákóczi Mozgótábor, mely fennállásának három évtizede óta több, mint háromezer magyar fiatalnak adott befogadó otthont, életreszóló élményt és megtartó kapcsolatokat a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágon. A Rákóczi Családi Körbe tartozás egy életre szól, és ezt sem távolság, sem országhatár, sem politikum nem veheti el a rákóczisoktól. A világban szétszóródott magyar fiatalságért végzett kiemelkedő tevékenységük és szeretetük elismeréseképp az Aykler házaspár 2007-ben Magyar Fiatalokért Díjban részesült. Ezen kívül a 2008-as Ifjúsági Károly Díj elnyerése történelmi jelentőségű kitüntetés az Alapítvány életében. Az európai identitás és európai integráció jegyében tevékenykedő szervezetek közül mind a nemzeti, mind az európai zsűri előtt egyhangú eredményt nyert el a Diákok Határok Nélkül program: 400 ifjúsági projekt közül méltatták a legérdemesebbnek a nemzetközi kitüntetésre.
A Mozgótábor 25 éves, Budapesten megünnepelt jubileumi ünnepségén, 2018-ban fogalmazódott meg először, s azóta csak tovább ért bennem a gondolat, hogy Isten kegyelméből lehetek rákóczis. Azóta is, ma is így tekintek a Családi Körre és rákóczis családtagként való tevékenységeimre otthonomban, Erdélyben és a nagyvilágban. Életem egyik legmeghatározóbb közössége és megtartó csapata ez a határokat átívelő… hálózat? Kör? Egység? Szavakat is nehéz találnom rá, bár már lassan nyolc éve életem része. Sokan megpróbálkoztak már megfogalmazni ezt az összetartozás-érzést, én most mégis egyik számomra legkifejezőbb szót választom: család. Egy szó, mint száz: pályázz! A pályázathoz kapcsolódó információk a Rákóczi Alapítvány honlapján és a Facebookon érhetőek el.
Egy összetéveszthetetlenül rákóczis videó, amely átad a közösségi élmény hangulatából:
Csiki Eszter (2017-es tábori résztvevő)
