A brucki Szent Márton-oltár mestere egy olyan osztrák festő tevékenységét jelzi, akinek neve ismeretlen, munkássága, azonban jól megkülönböztethető másokétól. Tevékenysége a 15. század végére és a 16. század elejére datálható. Művészettörténeti elnevezését a brucki Szent Márton-templom számára készített oltárról kapta, amelyet legjelentősebb ismert munkájaként tartanak számon. Életrajzi dokumentáció hiányában személyes adatait és élettörténetének részleteit homály fedi.
Stílusa a késő gótikus és a korai reneszánsz jegyek kombinációjaként írható körül, amely tükrözi a korszak osztrák művészetének átmeneti jellegét. Műveiben gyakran megfigyelhető a részletgazdag kidolgozás és a finom vonalvezetés, valamint a vallási témák iránti elkötelezettség. Még az életrajzi adatok hiányában is munkássága jelentős hatást gyakorolt a régió művészeti fejlődésére a 16. század elején.
A Northumbriai Szent Oszvald és két jelenet Szent Mátyás apostol életéből című festmény a budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található, amely olajtechnikával lucfenyő táblára készült. A kompozíció három részre tagolható, amelynek középpontja Northumbriai Szent Oszvald személye. A festmény két oldalán két jelenet látható Szent Mátyás apostol életéből. A központi alak királyi öltözetben jelenik meg, fején koronával, kezében pedig jogart és országalmát tart. Az Apostolok cselekedeteiben találkozhatunk a Szentírásban Mátyás apostol személyével. Úgy jelenik meg előttünk, mint az igaz, akit az áruló helyére választottak, és aki szintén tanúja volt Jézus tevékenységének (ApCsel 1,15–26). Az első kompozíció ezen jelenetet örökíti meg, míg a jobb oldalon elhelyezkedő festmény Mátyás apostol mártíromságát ábrázolja.
A hármas kompozíció jellemzője a részletgazdag kidolgozás és a finom vonalvezetés. A festmény gazdag színvilága és a kompozíció kiegyensúlyozottsága egyaránt a korszak osztrák régióhoz kapcsolható művészeti stílusjegyeit viseli magán. Érdekessége, hogy a mű nemcsak vallási szempontból tekinthető jelentősnek, de egyúttal bemutatja a 16. századi osztrák festészet stílusjegyeit és ikonográfiáját, így művészettörténeti jelenőséggel is bír.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelenik a Vasárnap 2025/9-es számában.
