Kolozsváron a Szent Mihály-nőszövetség Státus-palotai dísztermében a heti találkozón, február 18-án Szilágyi Júlia ny. magyartanár a kétszáz éve született Jókai Mórról beszélt a tagoknak. Jókai hatalmas életművéből, változatos életéből néhány, elsősorban Erdélyhez kapcsolódó vonatkozást ismertetett.
Jókai kormánytag volt, az 1848-as forradalmat követően őt is elítélték, felesége megszervezte Erdélybe menekülését, Sajó álnéven, Hátszeg környékén bújdosott, ottani élmények, ott hallott történetek nyomán a Szegény gazdagok című regénye született. Fatia Negra alakját Nopcsa László gróf ihlette, aki rablásból gazdagodott meg. A regény megjelenése után a Nopcsa család tiltakozott a család rossz fényben való bemutatása ellen, a viszályt Jókai a maga empatikus, vitát kerülő módján elsimította.
Erdély aranykora című regényét úgy írta meg nagyon valósághűen, hogy akkor még nem járt Erdélyben. 1853-ban járt először Kolozsváron, feleségét, Laborfalvi Rózát meghívták fellépni a színházba, ahol nagy sikert aratott. Útjuk azonban hosszú és nehéz volt: Szolnoktól Nagyváradig 13 órát utaztak, ezt Jókai meg is írta. Kolozsvárról továbbutaztak a Székelyföldre, Torda, Nagyenyed felé, Kőváry László kísérte őket. Jókai útinaplót írt, egész útja emlékezetes, később is ihlette a regényírásban.
1899-ben, első felesége elhunyta után újranősült, a 20 éves, 58 évvel fiatalabb Nagy Bellát vette el, és vele 1902. október 10-én Kolozsvárra érkezett, jelen volt a Mátyás szülőházára készült emléktábla felavatásán. A Mátyás-szobor felavatásán is részt vett, ódát mondott. A szamosújvári börtönben meglátogatta Rózsa Sándort, aki a szabadságharc védelmében is harcolt betyárcsapatával. Rózsa a börtönben inget szabott a raboknak, a konyhán is tevékenykedett, Jókai megjegyezte, ilyen aktív ember nem csoda, hogy abban az álmos világban nem találta a helyét.
Jókai sokoldalú alkotó volt, remekül rajzolt, festett, faragott és főzött is. Fiatalkorától jó nyelvérzékkel rendelkezett, már akkor három nyelvet megtanult.
Az előadást beszélgetés követte a tagok által ismert, olvasott Jókai-regényekről. Szóba került, a mai gyermekek olvasnak-e vagy sem Jókait. Ma a hosszas leírások, a korabeli pátoszos stílus idegenül hat, de a lélekábrázolása hiteles, jellemépítő, ezért ajánlhatóak olvasásra ma is a Jókai-művek.
Kép és szöveg: kolozsvári katolikus nőszövetség / Facebook
