A XIX. Hivatások nyomában hittanversenyen (erről szóló beszámolót ITT olvashatnak) dicséretben részesült a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum csapata, Asztalos Anna Regina, IX-es, Bodó Dóra IX-es és Jakab Johanna Anita X-es tanulók, akiket Benedek Ramóna, Mátyási Fischer Enikő és Zalder Éva Mária készített fel.
Az idén 19. alkalommal megrendezett Hivatások nyomában országos hittanverseny bevezető eseményeként, január 22-én a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum versenyző csapata egy imaórát szervezett a békéért, az iskola kápolnájában. A szervező csapat a rendezvény céljául, azt tűzte ki, hogy Sziénai Szent Katalin a béke angyala életének bemutatásával és interaktív feladatokkal, kihangsúlyozza a béke keresésének, teremtésének és a béke ajándékozásának fontosságát. Az előadás során a Szent László Teológiai Líceum, IX. B, illetve X. B vallásturisztika szakos diákjaiból álló csapat tagjai megidézték a szent életének jelentős pillanatait, kiemelve a békéért tett erőfeszítéseit, majd a résztvevők békefát készítettek és a szentet ábrázoló puzzle-t raktak ki. Az imaóra énekléssel és közös imával zárult.
Jakab Johanna: Nagyon különleges élmény volt számomra az imaóra megszervezése és megélése. Már az előkészületeknél éreztem, hogy ez nemcsak egy program, hanem egy lehetőség arra, hogy a gyerekekkel együtt elmélyüljünk a béke fontosságában. A békefa készítése különösen megható volt – minden kis galamb, amit a gyerekek felhelyeztek, egy-egy szép gondolatot hordozott magában. Néztük, ahogyan a fa egyre teljesebbé vált, úgy éreztem, hogy mi magunk is közelebb kerülünk a békéhez. Az imaóra végén láttam a gyerekek arcán a nyugalmat és az örömöt, és tudtam, hogy sikerült valami igazán szépet és értékeset együtt megélnünk.
Bodó Dóra: Amikor eldöntöttük, hogy békeimaórát szervezünk, nagyon lelkes lettem, mert fontosnak tartom, hogy a gyerekek már fiatalon megtapasztalják az ima erejét és a közösségben rejlő szeretetet. A puzzle kirakása, amelyen a szentek idézetei szerepeltek, különösen szép pillanatokat hozott. A gyerekek izgatottan próbálták összeilleszteni a darabokat, és közben megbeszéltük, mit is jelentenek ezek az idézetek számunkra. Jó volt látni, hogy nemcsak egy játékot láttak ebben, hanem megértették a szavak mélyebb jelentését is. Az imaóra végére úgy éreztem, hogy valóban sikerült egy kis békét teremteni a szívünkben.
Asztalos Regina: Számomra a békeimaóra különösen megható és felemelő élmény volt. Az elején egy kicsit izgultam, hogy vajon a gyerekek hogyan fogadják majd az imádságos légkört, de hamar rájöttem, hogy nyitott szívvel és örömmel vesznek részt benne. A békefa elkészítése nagyon kreatív és szimbolikus volt – minden kis galamb egy-egy jócselekedetet jelképezett, amit a gyerekek tehetnek a békéért. Az imaórát vezetve éreztem, hogy nemcsak mi tanítunk valamit nekik, hanem ők is adnak nekünk: a tiszta szívükkel, az őszinte imáikkal és a lelkesedésükkel. Hálás vagyok, hogy részese lehettem ennek a meghitt és reményteli eseménynek.
Mátyási Kristóf, résztvevő III. osztályos tanuló: Nagyon jó élmény volt számomra, hogy iskolánkban részt vehettem egy imaórán, amit a békéért szervezett a Hivatások nyomában versenyen részt vevő diákcsapat! Öröm volt számomra, hogy minket kisebbeket is meghívtak egy ilyen eseményre és felhívták a figyelmünket arra, hogy már ebben a korban is milyen sokat tehetünk a békéért a családjainkban és az osztályközösségben is. Különösen tetszett hogy készítenünk kellett egy békefát, ahova kicsi galambokra ráírhattuk, hogy mi személyesen hogyan tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy környezetünkben béke legyen. Ha mindannyian csak egy apró dolgot teszünk a békéért, együtt nagy dolgokra leszünk képesek. A versenyző csapat bemutatta nekünk Sziénai Szent Katalin életét, ami nagyon megragadott, hogy nem adta fel a békéért folytatott küzdelmét és hogy tápláléka csupán az Eucharisztia volt. Ha Jézus velünk van és ráhagyatkozunk, mi is erősek lehetünk és igazi béke angyalokká válhatunk.
Mátyási Fischer Enikő hitoktató, felkészítő tanár: A verseny keretében a Szent László Líceum csapatával szerveztünk egy imaórát a békéért, ahol Sziénai Szent Katalin életét emeltük ki, mert nagyon korszerűnek éreztük az ő békéért folytatott küzdelmét. Sziénai Szent Katalin egy olyan zűrzavaros században született, amikor a római pápa hetven éven át a franciaországi Avignonban élt, amikor Itáliában a városok, a pápai állam, és a császár egymás ellen harcolt. Napjainkat is az erőszak, és a háború befolyásolja ezért példaként kell álljon előttünk Szent Katalin elhivatottsága, hite és mindazok az értékek, amiket a béke angyalaként képviselt. Nagy örömmel tapasztaltam, hogy a diákok milyen lelkesen kapcsolódtak be az eseményekbe, Érdeklődéssel figyelték a bemutatót és mélyen átérezték az üzenetet, amely a béke fontosságáról és a személyes felelősségvállalásról szólt. Ez az esemény számomra is lehetőságet adott, hogy erőt merítsek a szentek példájából. Megerősített abban, hogy az ilyen alkalmak segítenek elmélyíteni bennünk a béke iránti vágyat és a felelősséget, hogy mindennapi életünkben mi magunk is a béke eszközei lehessünk.
Benedek Ramóna hitoktató, felkészítő tanár: Minden évben külön ajándék a verseny előtti feladatok előkészítése, megélése. Ebben az évben is megtapasztalahttuk, hogy a jó Isten különleges módon is jelen volt az imaalkalmon, amit a lányok a békéért szerveztek a III. és a IX. osztályos diáktársaik számára. Különleges hangulata volt annak, ahogy kicsik és nagyok együtt énekeltek, imádkoztak azért, hogy béke legyen minden ember szívében, a családokban, a közösségekben és a világon. Sziénai Szent Katalin, aki a béke angyala volt, utat mutat nekünk is, hogy a béketeremtéshez az erőt, a bölcsességet, a lendületet a Jézussal való szoros kapcsolatból meríthetjük. Erre világítottak rá a lányok a bemutatójuk során, majd a békefa, a puzzle kirakása során kirajzolódó idézetek a béke fontosságát hangsúlyozták, amiért midenkinek tennie kell a saját környezetében. Megható pillant volt, amikor egymás kezét megfogva, az Oltáriszentség felé fordulva, a legszentebb imánkat imádkoztuk, ezzel kifejezve az egymással és az Istennel való egység erejét. Legyünk mindnyájan a béke angyalai ott, ahol élünk! OAMDG!
Zalder Éva-Mária magyartanár, felkészítő: „Tudom, az út az enyém. Ha terhek terhelnek, bilincsek kötöznek, ha jártomban titkos kötelék kötöz meg… Ismerem kovácsát. Teher és bilincs az enyém!”, írja Túrmezei Erzsébet. A 2025. február 14-16. között ismét megrendezésre kerül XIX. Hivatások nyomában országos hittanverseny. A verseny fő témája: Nursiai Szent Benedek apát, Európa fővédőszentje; Sienai Szent Katalin szűz és egyháztanító, Szent Brigitta szerzetesnő, Keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta szűz és vértanú (Edith Stein), Szent Cirill és Szent Metód Európa társvédőszentjei. Csapatunk választása Sziénai Szent Katalinra Európa társvédőszentjére esett. A béke angyala: Sziénai Szent Katalin című jelenetet készítettük a Szent László Gimnázium csapatával Dóra-, Johanna-, illetve Reginával. A csapattagok közben minden kötelező próbára készültek, tanáraik irányításával folyamatosan olvastak, tanultak, plakátot terveztek és készítettek, fimet forgattak, részfeladatokat oldottak meg. Kiemelendő, hogy a békéért ajánlották fel azt az imaórát, amit szívbemarkoló eredetiséggel vezettek végig az iskola kápolnájában. Mint minden évben, idén is okosan kell gazdálkodni a rendelkezsre álló idővel, színpadi kellékekkel, háttérhanggal, kivetítendő képpekkel, rendezői utasítással. Ezen a feladatok oroszlánrésze — mint az előző versenyeken is — mindenképpen a pedagógusoké volt. A tanárokra hárul ezúttal is a feladatak irányítása, a jól megformált történet sikeres színpadra alkalmazása, hangsúlyt fektetve a kreativitásra, amit az egyik legösszetettebb, és egyben legfontosabb emberi viselkedések között tartanak számon. Reméljük, ismét kiváló alkalom ez, hogy tudatosuljon versenyző diákban és vezető tanárban, hogy embert próbáló feladat rátalálni a lelkiség útjára. Ez az, ahol keskennyé válik, néhol sokfelé ágazik, de akár a mindennapi munkavégzéseink során is helyreállíthat minket. Közös útkeresésünk során, jobban mélyebben megismertük a lélek értékét!… Keresztury Dezső Esti imádságával zárom gondolataim sorát: „Ó, milyen vak homályba futnak/ kik nélküled indulnak útnak./ …Valamikor kézen vezettél; /szökni akartam, nem engedtél, csend volt szívemben és a csendben/ szavad szólt csak, mindennél szebben. /Én Istenem, hívj vissza engem! /Magam maradtam, eltévedtem./ Légy bátorságom, bizodalmam; /ó, légy úrrá megint Te rajtam!” Isten áldása legyen azokon, akik a szentek közbenjárásával, kitartó állhatatossággal haladnak végig Krisztus útján!
