Visszahelyezik a kolozsvári Szent Mihály-templom falára a régi, barokk oltárképet. Az alkotó kilétére a most befejeződött restaurálás nyomán derült fény. Arról, hogy mit jelent az ikonikus Szent Mihály-templom számára a felújított festmény visszahelyezése, László Attila főesperes-plébánost, a műalkotás jelentőségéről, a restaurálás folyamatáról pedig a felújítást végző Kiss Lóránd és Oláh Janka Melinda restaurátort kérdezte Kiss Judit, a Krónika munkatársa.
A Szent Mihály arkangyalnak a sátánnal vívott küzdelmét ábrázoló festmény volt a templom első oltárképe, amelyet 1716-ban, a templom 170 évig tartó protestáns időszaka után állítottak fel, miután a templom visszakerült a katolikus egyház tulajdonába – elevenítette fel László Attila főesperes, a Szent Mihály Római Katolikus Plébánia plébánosa.
Fontosnak gondoltuk, hogy meghozzuk az áldozatot a korábban a sekrestyében őrzött barokk oltárkép szakszerű felújítására, hiszen a műalkotás a mi értékünk, amit nemcsak megmenteni, hanem mindenki által láthatóvá is akartunk tenni. Most, hogy visszakapta eredeti szépségét a kép, visszaállítjuk a templomba, a jobb oldali falra, a baldachint ábrázoló freskómaradvány fölé – fogalmazott László Attila.
A Szent Mihály-templom barokk oltárképének festője eddig nem volt ismert Kiss Lóránd és Oláh Janka Melinda restaurátor együtt végezte el a festmény felújítását. A felújítást követően a déli mellékszentély mellé, a baldachint ábrázoló freskó fölé kerül a kép, amelyet az 1990-es években már restauráltak, azonban az akkor alkalmazott lakk idővel teljesen besötétedett. Most teljes körű restaurálást végeztek, és izgalmas felfedezésként a tisztítás során előkerült a festő aláírása, a művész kiléte eddig nem volt ismert. A megtalált szignó alapján megállapítható, hogy a művész a 18. század elején alkotó Gottlieb Anton Galliarti (1688-1736), egy olasz származású, Bécsben tevékenykedő osztrák művész volt, akinek a nyitrai székesegyházban is találhatók aláírt falképei és olajfestményei.
Erdélyi viszonylatban kiemelkedő műalkotásról van szó, amely Mártonffy György akkori erdélyi püspök megrendelésére készülhetett. A restaurátorok azt is elmondták, hogy a festmény 480 cm magas és 280 cm széles. Eredeti aranyozott díszkerete is fennmaradt. Az oltárkép a Jelenések könyvéből ábrázol jelenetet: a képen Szent Mihály arkangyal látható, kezében lángpallossal, klasszikus barokk ikonográfiai ábrázolásban.
A restaurálás előtt, első lépésként tisztítási próbákat végeztek, amelyek segítségével betekintést nyertek abba, hogy milyen lesz restaurálás után a kép, hiszen a beöregedett lakk és koszréteg eltávolításával előjönnek a festmény eredeti színei. A restaurálás során különböző munkafolyamatokon megy keresztül a festmény: konzerválás, tisztítás, az eredeti vászon dublírozása, hiányzó részek pótlása, lakkozás és végül a retusálás, vagyis a festményen lekopott, eltűnt színeket olajfestékkel egészítjük ki” – ismertették a szakemberek. A restaurálás nem csupán mesterség, több annál Oláh Janka Melinda arról is beszélt, számára a restaurálás nem csupán mesterség, hanem mindig valamiféleképpen azt éli át, hogy a tárgy nemcsak matéria, anyag, és nemcsak esztétikai értelemben, hanem jelentésében, üzenetében is újjászületik. A restaurálási munka egyes fázisaiba besegített Hegedűs Ignác, Márton Ferenc és Pauliuc Melissa is.
Forrás: Krónikaonline.ro
