Az Úr Jézus feltámadása óta a benne hívő lélek várja a vele való találkozást, melyet teológiánk segít kibontakoztatni. Felkészít Jézus második eljövetelére, amit leginkább a végső időkre vonatkoztat. Vannak viszont apró lépések az ember életében, amikor valamilyen formában a hívő lélek találkozik az Úr Jézussal, lélekben, személyesen, bensőségesen, életre szóló találkozásban. Amíg a lélek készül az Úr Jézus Krisztussal való személyes találkozásra, számtalanszor fohászkodik, kérve őt: Jöjj el, Uram, Jézus!
Amikor viszont megtörténik a várva várt személyes találkozás, az addig kérő, hívó imasóhajtás felismeréssé alakul: Itt vagy, Uram, Jézus!
Ezt az örömet akarja szolgálni jelen szentségimádási imakönyvünk, a találkozás, az együttlét, az összetartozás, az egylényegűség örömét, amikor az addig kereső, vágyakozó lélek végre beleolvadhat Isten, a mindenható szeretet vérkeringésébe, megváltó szeretetébe. Ekkor leomlanak a megkötöttségek, és átélhető lesz a végtelen jóság megtapasztalása az imádásban. Kitágul és értelmet nyer az élet az együttlét örömében, ahol minden ember egyforma méltósággal és hálaadással van jelen ebben a mindent és mindenkit átölelő végtelen isteni szeretetben.
Könyvünk, Itt vagy, Uram, Jézus! címmel, amit jelen sorok írója állított össze ugyan, de a Szentlélek munkatársaként, ízelítőt kíván adni ebből a Jézus Krisztust felismert személyes örömből, abból a találkozásból, amely szentséggé magasztosul az imádásban, alázatban.
A könyv öt fejezetre, találkozási pontra oszlik, amelyek mindenike különböző élethelyzetet mutat meg az imádni kívánó lélek számára, összekapcsolódási lehetőségként. Minden fejezet elején egy szentírási idézet áll, útjelzőként az imádás iránya számára, majd énekkel kezdődik az imádás. Az imákat, elmélkedéseket folyamatosan egy-egy ének szakítja meg minden fejezetben, ezzel is még bensőségesebbé téve az imádást.
Az első fejezetben az olvasó/imádó az Oltáriszentségben jelen lévő Jézus Krisztussal találkozik, őt köszönti. Kifejezheti örömét, boldogságát a találkozásért, az együttlétért a szentségben. Feltárul a legméltóságosabb Oltáriszentség, mint a hit, remény és szeretet titka. Itt kap helyet az első lelkiismeret-vizsgálat, valamint a szentgyónás vagy a lelki áldozás lehetősége. Ezt követi a szentségimádók egyik kedvelt áhítata, az Egy negyedóra az Oltáriszentség előtt, az Úr Jézus lelki tanácsadása. Továbbá feltárul a megbocsátás imája, mintegy felkészítőként egy hosszabb lelki párbeszédre, az Egy óra az Oltáriszentség előtt-re, ami kilenc elmélkedésből áll. Néhány összekötő ima és ének után következik az elmélkedésre szánt Jézus keresztútja a családban. A fejezetet a Litánia az Oltáriszentségről zárja, énekkel.
A második fejezetben az imádó lélek az Úr Jézus nevén elmélkedhet. A név az emberi méltóság kifejeződése, amely önmagában is életprogram, és mint ilyen, az Úr nevében rejlő életprogram az Isten szeretetében saját életprogramunkká válhat. A bevezető szentírási idézet és ének után szentjeink imái és elmélkedései segítenek közelebb kerülni az Úr Jézus nevében rejlő istenemberi méltósághoz, majd a második lelkiismeret–vizsgálat, a szentgyónás lehetősége, valamint a lelki áldozás teológiai mibenléte következik. Szó esik a keresztény ember evilági és égi hivatásáról, majd a szeretetről mint a hitben való életről (XVI. Benedek pápa), végül a boldogság titkáról Szent Brigitta tolmácsolásában.A fejezetet a Litánia e Szent Névről zárja, énekkel.
A harmadik fejezetben az imádó az Úr Jézus Szentséges Szívéről elmélkedik, az ő „munkaprogramját” teheti sajátjává, szeretetszolgálatává, példaképévé egy életre. A fejezetet az Úr Jézus főpapi imája indítja: „Értük szentelem magam…” (Jn 17,19), amit a Jézus Szíve tisztelet elindításának bemutatása követ (Alacoque Szent Margit Mária), alázatos énekkel. Ezután Jézus Szentséges Szívéhez intézett imák, felajánlások, fohászok, kérések, hálakifejezések és elmélkedések következnek, majd az Oltáriszentség Isten nagy jóságának és szeretetének jele az emberek között bemutatása, Kempis Tamás, Krisztus követése szerint. Itt is megjelenik a szentáldozás lehetősége mint az Úr Jézus jelenléte. A fejezetet a Jézus Szent Szívének litániája zárja.
A negyedik fejezet az ifjúságot szólítja meg. Ehhez az 1991-es Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CSIT) tapasztalata nyújt segítséget az imádási életben való eligazodáshoz. A fejezetet Szent János apostol első levele nyitja, amely feltárja Isten titkát, aki szeretet. A bevezető ének pedig a Jézus nevében való együttlétet hangsúlyozza ki. A fiatalokat Aranyszájú Szent János tanítja a legnagyobb kincsünkre, az imádságra. Az önfelajánló ima után Jézus hét tanítása következik az Oltáriszentségben, majd bátorító, tanító imák, versek, elmélkedések, lelki tapasztalatok, eligazítások, útjelzők következnek. Ezt követi az 1991-es CSIT szentségimádása, valamint keresztútja, úgy, ahogy akkor meg volt tartva a templomban, a Jöjj, és kövess engem témában. A fejezetet Bódás János Megérte című verse zárja, énekkel.
Az ötödik fejezet a betegeket (és betegápolókat) hívja meg imádásra, önnevelésre, ahogy a könyv egésze is erről is szól. A szenvedés és betegség időszaka olyan élethelyzetet teremt, amikor a hívő lélek komoly kihívás elé kerül, amelyben nem könnyű helytállni, megmaradni istenemberi méltóságban, nyugodtan, kiegyensúlyozottan. Ehhez nyújt támaszt a fejezet végén található önismereti eligazító betegápolóknak (és nem csak), Angelo Brusco kamilliánus szerzetes mesterművének ötödik fejezete (Átkelni a gázlón, együtt – A beteg ember pszichopasztorációs elkísérése címmel).
A fejezet az Úr Jézus hívásával indul: „Jöjjetek hozzám…” (Mt 11,28–30), a bevezető ének után Szent II. János Pál pápa bátorítása áll a kedves beteg/imádó szolgálatára, majd különböző élethelyzetekben felbukkanó sóhajok, kérések, énekek után belső gyógyulásért lehet imádkozni, az emlékezet gyógyításáért. Hangot kap továbbá az elkészülő lélek búcsúlevele barátaihoz, mint az életet méltósággal befejezni kívánó lélek elszámolása. Ezután a betegek keresztútja következik, énekekkel az állomások között, amit a Te velem vagy, Jézusom vallomás követ. Az elkövetkezőkben türelemért is esdekel az imádó, aki lassan a végső találkozásra készül az Úr Jézussal, a boldog halálban. A fejezetet ének és Pio atya önfelajánlása zárja.
Végezetül kívánom, hogy a kedves olvasó/imádó lélek találja meg magának azt a lehetőséget, amikor személyesen találkozhat az Úr Jézus Krisztussal, felismerve őt az Isten mindenható szeretetében, mert „Ezek olyan útjelzők, amelyek képessé teszik az emberi lelket a természetfeletti kegyelmek befogadására, amikor a lélek megéli Jézus Krisztus földi küldetését és követni akarja őt.
Tisztelettel és szeretettel kívánok minden kedves »használónak« áldott zarándokutat a lelki fejlődése során, hogy szeretetté és áldássá váljon a mindennapi élete” (a bevezetőből).
Dr. Bakó M. Hajnalka
A következő helyeken kapható a könyv: a csíksomlyói kegytemplom kegytárgyüzletében, a csíkszeredai Szent Ágoston-plébánia halljában és a csíkszeredai Corvina könyváruházban, illetve a szerzőnél (0721 088 154) lehet.
Az írás megjelent a 2025-ös Vasárnap Évkönyvben.
