A társadalmi kommunikáció jubileuma alkalmából január 26-án, vasárnap a kolozsvári Szent Mihály-templomban is összegyűltek a sajtó munkatársai, a szentmisét Kerekes László segédpüspök celebrálta. Bevezetésként Szalézi Szent Ferencről, az újságírók védőszentjéről beszélt, aki nem mehetett Genfbe püspökként Kálvin követői miatt, így lelkipásztori leveleket küldött papjainak, ezt tekinthetjük az újságszerkesztés kezdetének: a fontos üzenet eljuttatása volt a célja. Az ünneplés évközi 3. vasárnapra esett, ami az isteni Ige vasárnapja. Isten Igéje előtt mi is úgy látjuk magunkat, mint a szentmise olvasmányában a szent szerző: Isten hűsége, irántunk való kitartó szeretete mellett a mi szeretetünk olyan, mint a harmat.
A sajtó munkatársai, önkéntesek és újságírók gyülekeztek a Szent Mihály-plébánia hittantermében, Nagyváradról a Mária Rádió népes küldöttsége, akikhez a kolozsvári stúdió munkatársa és önkéntese csatlakozott, valamint a Krónika, Kolozsvári Rádió munkatársai, az egyetemi lelkészség kommunikációs csapatának tagjai, a Verbum Egyesület csapata, támogatói és szerzői, köztük nagy örömmel üdvözölhettük a már nyugalmazott, de 16 évig főszerkesztőként a csapatot támogató Jakab Gábor kolozsvári plébánost. Bőjte Csongor köszöntötte a termet betöltő sajtósokat, majd Darvas Piroska adott igazi újságírói feladatot, a ráhangolóban ugyanis egymást interjúvolhatták a résztvevők. A közös elmélkedés a magvetés értelméről, céljáról, lelki hátteréről is szólt, illetve elvezette a résztvevőket, hogy e gondolatokat mérlegeljék. A jó hangulatú együttlét után templomi elcsendesedés, majd szentmise következett.
A médiamunkatársak jubileumán elmondott homíliájában Kerekes László segédpüspök Ferenc pápa beszédéből idézett néhány kiemelkedő gondolatot. ,,Kommunikálni annyi, mint kilépni önmagunkból, hogy adjunk valamit a magunkéból a másiknak. Sőt, a kommunikáció nemcsak kilépést jelent, hanem azt is, hogy találkozunk a másikkal. A kommunikálni tudás nagy bölcsesség, nagy bölcsesség!”
A továbbiakban arról beszélt, számára is nagy élmény volt Ferenc pápa rendkívül tartalmas üzenetét olvasni. Néhány kulcsfogalmat osztott meg: a sajtó munkája építő munka: építi a társadalmat, építi az egyházat, mindenkit segít, amennyiben tudósításotok igaz. Az igazság fontos kritérium, amint az is, hogy maga az újságíró is legyen igaz ember. ,,Nemcsak a dolgok, amelyeket mondasz, hanem te magad, a belsődben, az életedben, igaz vagy-e?”
Kiemelte a szabad, felelős és helyes tájékoztatás feladatát, és arra is emlékeztetett, az újságírás több mint szakma: hivatás és küldetés. ,,Nektek, tudósítóknak alapvető szerepetek van a mai társadalomban a tények közlésében és annak módjában, ahogyan közlitek azokat. Tudjuk: a nyelvezet, a hozzáállás, a hangnem meghatározó lehet, és ez jelentheti a különbséget egy reményt ébresztő, hidakat építő, kapukat nyitó kommunikáció és egy inkább megosztottságot, tömbökre szakadást, a valóság leegyszerűsítését növelő kommunikáció között.”
Arra is emlékeztetett Ferenc pápa gondolatai mentén, hogy a sajtónak feladata, hogy a peremre szorultaknak, az észre nem vetteknek és a meg nem hallgatottaknak a pártjára álljon, a hangjukat felerősítse. Mindenkire vonatkozik ma már, hogy médiaműveltségre van szükség, magunkat és másokat kritikus gondolkodásra, a megismeréshez szükséges megkülönböztetés türelmére neveljünk. ,,A ti munkátok is ezt a szolgálatot végezheti és kell is, hogy végezze: megtalálni a megfelelő szavakat azokhoz a fénysugarakhoz, amelyek képesek a szívbe hatolni és másként láttatni a dolgokat.”
Majd a római Domitilla katakomba falán látható, a görög mitológiából kölcsönzött alakról, Orfeuszról beszélt, akit lanttal a kezében ábrázoltak. Története szerint képes volt zenéjével lecsillapítani a vadállatokat, táncra indítani a sziklákat, megállítani a folyókat. Héthúrú líráján olyan harmóniákat volt képes megszólaltatni, amelyek megindították az alvilág őreit is, ugyanis amikor kedvesét, Euridikét elvesztette, lement érte az alvilágba, zenéjével meglágyította Hadész és Perszephoné szívét, ezért visszaengedték Eurüdikét a földi világba.
Minden szentmisén, amikor Isten Igéjét hallgatjuk és szívünkben megőrizzük, az ének Isten dicsőségét szolgálja, és valami olyan történik, amit nem lehet leírni. Ahogyan Orpheus zenéje lecsillapította a vadállatokat, táncra indította a sziklákat, megállított a folyókat, úgy a kommunikációban dolgozók munkája nyomán is ilyen hatás születhet, csillapodhatnak a gyötrő érzések az emberek szívében, és remény kelhet. A média fantasztikus eszköz, nagy felelősség… A kommunikáció feladata, hogy szíven üssön bennünket Isten Igéje, hogy megmutassa a reményt, amely nem csal meg. Ferenc pápa bíztató szavaival fejezte be: ,,A ti munkátok is ezt a szolgálatot végezheti és kell is, hogy végezze: megtalálni a megfelelő szavakat azokhoz a fénysugarakhoz, amelyek képesek a szívbe hatolni és másként láttatni a dolgokat”.
Végül a jelenlevők lelkére kötötte, amit Ferenc pápa így fogalmazott meg: ,,reményadó történeteket is meséljetek, olyan történeteket, amelyek táplálják az életet. Történetmesélésetek reménymesélés is legyen!”
Fotó: Cziple Hanna Gerda, Bíró Jolán, Bodó Márta
