Ferenc pápa a szerdai általános kihallgatáson folytatta a Jézus Krisztus, a mi reménységünk című szentévi sorozatát. Katekézisében kifejtette, hogy Szűz Mária meghallgatja és készségesen fogadja Gábriel arkangyal bejelentését. Tőle indul el az a legnagyobb küldetés, amelyet „egy nőre, egy emberi teremtményre bíztak”. Tanuljunk meg bízni az Úrban: „Mindenkit mindig emlékeztessünk arra, hogy nem az ember vált meg, hanem csak Isten”.
Mária meghallgatta Gábriel angyal bejelentését és helyet adott Istennek azzal, hogy ráhagyta magát. Befogadta „az Igét a saját testébe” és ezáltal elindult „a legnagyobb küldetésre, amelyet valaha egy nőre, egy emberi lényre bíztak”. A Mindenható „szolgálatába” állt. A január 22-én a VI. Pál teremben megtartott általános audiencián a pápa folytatta a tavaly december 18-án megkezdett szentévi sorozatot, amelynek témája „Jézus Krisztus, a mi reménységünk”.
A kiskorúak védelméről szóló két elmélkedés után a „Jézus gyermekkorának” szentelt második katekézisben a pápa elmélyítette a „Máriához intézett angyali üdvözlet – meghallgatás és rendelkezésre állás” témáit (vö. Lk 1,26–38). „Az Isten Igéje átformáló erejének hatásaira” összpontosított, valamint arra, amit a Messiás anyjának elhívott Szűz Mária tanít nekünk. „Tanuljuk meg Máriától, az Üdvözítő Édesanyjától és a mi Édesanyánktól, hogy engedjük, hogy az isteni Ige megnyissa fülünket, hogy befogadjuk és megőrizzük, hogy átalakítsa szívünket jelenlétének tabernákulumává, vendégszerető otthonokká, ahol növekedhet a remény” – kérte Ferenc pápa.
Isten kegyelme Máriában
Hosszú évszázadokra visszatekintve a pápa arról elmélkedett, hogy mi történt a galileai Názáret kis falujában, „Izrael peremén, a pogányokkal és vegyes jelenlétükkel határos területen”. Ezen a helyen, amelyet akkoriban a legtöbben nem ismertek, „az angyal egy teljesen hallatlan formájú és tartalmú üzenetet hoz el, olyannyira, hogy Mária szíve megremeg és zaklatottá válik” – jegyezte meg a pápa. Hozzátette, hogy Gábriel nem a klasszikus „béke veled” köszöntéssel üdvözli, hanem az „örvendj!”, „örülj!” felhívással fordul a Szűzanya felé, ugyanazzal, amit a próféták használnak „a Messiás eljövetelének” hirdetésekor, és amellyel „Isten fordul népéhez, amikor a száműzetésük véget ér”. „Továbbá Isten Máriát a bibliai történelemben ismeretlen szerető névvel hívja el: kecharitoméne, ami azt jelenti, hogy „isteni kegyelemmel eltelve”. Mária eltelt isteni kegyelemmel. Ez a név azt mondja, hogy Isten szeretete már régóta él és lakozik Mária szívében. Azt mondja, hogy milyen „kedves”, és mindenekelőtt, hogy Isten kegyelme belé vésődött és remekművé tette: kegyelemmel telivé vált” – magyarázta Ferenc pápa katekézisében.
„Ne félj”
Az angyal szavai nyugtalanítják Máriát, akit azonnal megnyugtat: „Ne félj!”. „Az Úr jelenléte mindig megadja nekünk azt a kegyelmet, hogy ne féljünk, ezért mondja Máriának: „Ne félj!”. „Ne félj” – mondja Isten Ábrahámnak, Izsáknak, Mózesnek a történelemben: „Ne félj!”. És nekünk is azt mondja: „Ne félj, menj előre; Ne félj!”. „Atyám, félek ettől”; „És mit csinálsz, amikor…”; „Bocsásson meg, atyám, az igazat megvallva: elmegyek a boszorkányhoz…”; „Elmész a boszorkányhoz!”; – Igen, tenyérjóslásra…” Kérlek, ne félj! Ne félj! Ne félj! Ez gyönyörű. „Én vagyok az útitársad” – mondta a pápa. Gábriel bejelenti Máriának Krisztus küldetését. Ferenc pápa kifejtette, hogy a gyermek, akinek ő lesz az édesanyja, „király lesz, de nem emberi és fizikai értelemben, hanem isteni, lelki úton”. „Neve „Jézus” lesz, ami azt jelenti, hogy „Isten üdvözít”, örökre emlékeztetve mindenkit, hogy nem az ember üdvözít, hanem csak Isten.”
A „teljesen egyedülálló anyaságra” elhívott fiatal Mária „megpróbálja megérteni, megkülönböztetni, hogy mi történik” és „nem kifelé, hanem befelé tekint”, és „nyitott és érzékeny szíve mélyén érzi a „hívást, hogy bízzon Istenben” – zárta katekézisét a pápa.
Tiziana Campisi / Somogyi Viktória, Vatican News
