Immár hagyományos ünnep a vatikáni Sixtus-kápolnában az Urunk keresztsége vasárnapján délelőtt tartott gyermekkeresztelés, melyet Ferenc pápa ezúttal is személyesen végzett. A huszonegy keresztelendő kisfiú és kisleány a vatikáni alkalmazottak gyermekei, így tehát egy meghitt hangulatú, családi ünnepet tartottak Konrad Krajewski bíboros, pápai főalamizsnás és Fernando Vérgez Alzaga bíboros, Vatikán Városállam Kormányzóságának elnöke közreműködésével.
„Ma itt ők parancsolnak és nekünk őket kell szolgálnunk” – jegyezte meg Ferenc pápa a keresztelési szentmise kezdetén, utalással a kisgyermekekre, akiknek többsége alig pár hónapos csecsemő volt. A Sixtus-kápolna kórusa ezúttal a kicsiknek kedvezett, mert énekeik csendesek voltak, némelykor altató-dalhoz hasonlítottak.
Fontos, hogy a gyerekek jól érezzék magukat!
A keresztelési szertartás kezdetén a szentatya így szólt a szülőkhöz: „Fontos, hogy a gyerekek jól érezzék magukat! Ha éhesek, szoptassátok meg őket, hogy ne sírjanak! Ha túl melegük van, lazítsátok meg a ruhájukat! De engedjük meg, hogy jól érezzék magukat, mert ma ők irányítanak és nekünk kell szolgálnunk őket a keresztség szentségével és az imával! Kezdjük most együtt ezt a szertartást! Ma mindannyian, ti szülők, és maga az Egyház a legnagyobb ajándékot adják nekik, a hit ajándékát a gyermekeknek. Így haladjunk tovább az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
Konrad Krajewski és Fernando Vérgez Alzaga bíborosok segítettek a keresztelés szertartásában, ők jelölték meg a keresztelendőket a katekumenek olajával, majd a keresztszülők vitték Ferenc pápa elé a kicsiket, akiket a szentatya egyenként megkeresztelt, háromszor csorgatva homlokukra a keresztvizet, mondván: „Én téged megkeresztellek az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében”.
A keresztelést követően Konrad Krajewski bíboros jelölte meg őket homlokukon a szent krizmával, majd Fernando Vérgez Alzaga bíboros adta a keresztszülőknek az égő gyertyát, ami az élő hitet jelképezi és a fehér keresztelői kisinget, mely az istengyermeki méltóság jelképe. „Mindig vigyétek magatokkal ezt a fényt otthonaitokba ennek a napnak az emlékeztetőjeként!. És ha bármilyen probléma vagy nehézség adódik, gyújtsátok meg ezt a gyertyát, hogy az Úrtól a szükséges kegyelmet kérjétek családotok számára!”.
A két segédkező bíboros elvégezte az „Effata”, azaz „Nyílj meg” szertartást is, annak emlékére, hogy Jézus a Márk evangélium tanúsága szerint meggyógyított egy süketnémát: „Eléje hoztak egy dadogva beszélő süketet, és kérték, tegye rá a kezét. Különhívta a tömegből, fülébe dugta az ujját, majd megnyálazott ujjával megérintette a nyelvét, föltekintett az égre, fohászkodott és szólt: „Effata, azaz nyílj meg!” Azon nyomban meg is oldódott a nyelve és érthetően beszélt” (Mk 7,31-36). A bíborosok ezen ősi gyakorlat jegyében hüvelykujjukkal megérintették a megkeresztelt gyerekek fülét és ajkát. Ferenc pápa ezúttal nem tartott külön homíliát, hanem megjegyezte: „Most folytassuk a gyermekkeresztség szertartását. Kérjük az Urat, hogy növekedjenek a hitben, az igaz emberségben, a család örömében”. A szentmise végén Ferenc pápa a megkereszteltek családjaival váltott néhány szót és mindegyiküknek ajándékot adott át.
A vatikáni alkalmazottak gyermekeinek megkeresztelését Szent II. János Pál pápa 1981-ben vezette be, először a pápai lakosztályhoz közeli Cappella Paolinában, a Pál-kápolnában, majd 1983-tól kezdve egészen a mostani évig a Sixtus-kápolnában tartott szertartással.
