A Szociális Testvérek Társasága minden évben vízkereszt ünnepén, január 6-án emlékezik meg alapítójáról, Slachta Margitról. A testvérek és a kültagok ismételten elkötelezik magukat a szociális testvéri lelki örökségre. Kolozsváron a Szent Mihály-templomban a délutáni szentmisén emlékeztek alapítójukra a testvérek, ezt követően a Salkaházi Sára testvér nevét viselő közösségi tér házszentelési szertartása keretében ünnepeltek a Szociális Testvérek Társasága tagjai, kültagjai. A kolozsvári szentmise bevezetőjében Gábor Csilla SSS egyetemi tanár beszélt Slachta Margitról, kiemelve néhány, ma is megfontolandó gondolatát. Ezt a megemlékezést olvashatják az alábbiakban.
Akik vízkereszt napján évente részt vesznek itt a Szent Mihály templomban az esti 6-os szentmisén, megszokhatták, hogy ilyenkor a szociális testvérek és kültagjaik megemlékeznek – Urunk megjelenésének liturgikus ünepét kiegészítve – saját alapítójukról, Slachta Margit testvérről is, aki számára földi élete során kiemelt ünnep volt a mai: az év elején, ezen a jeles napon tette közzé a politikai és közéleti prioritásokat kijelölő programbeszédeit pártja, a keresztény Női Tábor számára, és ekkor ajánlotta az új esztendő munkáját és törekvéseit a köztünk megjelent Isten segítő, megvilágosító kegyelmébe. Annak is van valami kedves jelzésértéke számunkra, hogy éppen ezen a napon költözött át az örökkévalóságba 1974-ben. Slachta Margit számos vonatkozásban lehet – nem csak a szociális testvérek, hanem – mindannyiunk példaképe, akik fontosnak tartjuk a keresztény értékek hivalkodás és/de megalkuvás nélküli megélését, megjelenítését és képviseletét egyéni, közösségi, szakmai, társadalmi életünk minden területén.
Világnézeti Credóját 1943 márciusában írta Rómában, ahová azért utazott, hogy közbenjárjon a szentatyánál a szlovákiai zsidók tervezett deportálása ellen. Ez a versszerű szöveg a Hiszekegynek – imádság formájában elmondott hitvallásunknak – a parafrázisa oly módon, hogy abban szempontokat ad a sajnos mindenkor újra és újra uszuló ordas eszmék terjedésének felismeréséhez. A felismerésben eligazít e Credo akkor is, amikor a kártékony eszmék nagyon ravaszul, Istent akár szentségtörő módon emlegetve próbálják birtokba venni, kisajátítani az emberi szívet, és rámutat azokra a biztos pontokra, amelyeket Isten azért jelölt ki, hogy miközben földi boldogulását munkálja, az ember el ne veszítse élete végső célját, az örök üdvösséget. A teremtő Atyában, megváltó Fiúban, megszentelő Szentlélekben való hitet konkrét aktualitásokra lebontó Világnézeti Credo szövege megtalálható a világhálón. Érdemes azt imádságos lélekkel ráérősen olvasgatni, amikor mai szűkebb és tágabb közéletünket próbáljuk megérteni, természetfölötti módon szemlélni azért, hogy majd Isten akarata szerint dönthessünk, és képesek legyünk különbséget tenni a látszólagos és valódi, ideig tartó és örök jó között.
Most néhány erős mondatot szeretnék itt ízelítőül, útravalóként kiemelni: „HISZEK TEREMTŐ ATYÁNKBAN (…) VALLOM, HOGY: embernek ember, szervezet, állam nem birtokosa, ember embernek, szervezetnek, államnak nem tulajdona, Isten ellen nincs érvényes törvényhozás, Az Ő szent akaratával szemben bűn a jogfosztás. Ember nem engedheti meg, amit Isten nem akar, földi hatalom meg nem tilthatja, amit Isten megenged, nem parancsolhatja, amit Isten tilalom alá vetett! (…) HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN: Aki nemcsak az egyének megváltója, hanem a társadalomé és az államéleté is. Aki feltörte számunkra a világot alkotó, építő és megváltó szeretet misztériumának pecsétjét. (…) HISZEK A SZENTLÉLEKBEN: Akinek kegyelme nélkül tévedésekbe süllyedünk, balgaságokat gondolunk, magunknak a földön poklokat teremtünk. Aki nélkül a sátánt, lelkünk ellenségét le nem győzhetjük, Aki nélkül nem üdvözülhetünk.”
Gábor Csilla SSS
