Karácsony közeledtével sok plébániaközösség, iskola hittanosai, ifjai, gyermekei készülnek, hangolódnak betlehemessel, karácsonyi előadással, szentcsaládjárással, ablakvadászattal az ünnepre. Sokan verseket válogatnak, mások régi, hagyományos szövegeket keresnek. Ilyenkor ne felejtsük: a misztériumjáték nevet viselő színdarab fajta kifejezetten egyházi közegben született, nagyon régi gyökerei vannak, őseink Kantán, Csíksomlyón és még sok helyen hagyományosan játszották, tanáraik írták a legjobb darabokat, amelyek közül van, ami fennmaradt. És nagyon sokfelé maradtak a nép tudatban, néphagyományban énekes, verses szövegek, amelyeket generációról generációra örökítettek. Amikor ilyen ünnepi előadásra készülünk, jól válogassunk: sok értékes színdarab, szövegkönyv van, régi és modern, azokat részesítsük előnyben. Ne csupán így-úgy szavaljuk el, készítsük elő, hanem azzal az igényességgel, ami a hitünk titkait minden szinten megilleti.
Misztérium a kortárs színpadon – e címmel szervezett konferenciát három budapesti egyetem: a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem, két helyszínen, a Károli Gáspár Református Egyetem Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégiumában és a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájában. A november utolsó napjaiban tartott rendezvény fő szervezője Prontvai Vera adjunktus, aki a Mária Rádió főállású munkatársa volt hosszú éveken át, ma is aktív közreműködő, műsorok gazdája.
A misztérium itt nem a titok szó szinonímája, hanem egy vallásos színdarab típusának neve, mégpedig annak, amelyet ferences vonzáskörben Csíksomlyón sokat játszottak a diákok és a nép nagy örömére és lelki hasznára. Kőszínházak színpadán a 20. század elején még jelen volt magyar nyelvterületen, azután eltűnt, sőt, szinte megvetéssel sújtották, volt, aki nem érzékelte a drámai súlyát, értékét, mondván: ahol megváltás van, ott nincs dráma…
Közben Pilinszky János írogatta irodalmi értékű jegyzeteit a magyarországi katolikus sajtóban a kommunizmus idején, és a néhány alkalommal, amikor nyugatra utazhatott és színházat nézhetett, felfedezte a ,,mozdulatlan színházat”, amelyben a transzcendens, a szent átragyog a köznapin, folyton átvérzi a létezés szövetét…
Következett egy budapesti Nemzeti Színházbeli Csíksomlyói passió előadás Kerényi Imre rendezésében, 1981-ben, Balogh Elemérrel közösen írtak szövegkönyvet a fellelhető anyagok alapján, a szöveg 1982-ben a Helikon Kiadónál megjelent. Közben folyamatosan dolgozott a Kilián István irányításával létrejött iskoladráma kutató csoport, sorra adták ki a minorita, pálos, piarista iskoladráma szövegeket, kutatók növekedtek, diákszínjátszó előadások születtek. Csíksomlyón elindult a balettként évente előadott a passió a kegytemplom vonzáskörében. A Csíksomlyói passió ismét a Nemzeti Színház színpadára került, immár új szöveg és új rendező: Vidnyánszky Attila nevéhez köthetően.
Kolozsváron 2003-ban Benjamin Britten – Selmeczi György – Visky András: A vasárnapi iskola, avagy Noé bárkája című előadása volt a műfaj nagysikerű színpadi megjelenítésének időpontja. Britten operájához egy első felvonásként Visky András állított össze többek között a Parasztbiblia történetei alapján játékot, az operában a város iskolás kórusainak tagjai léptek színpadra, a produkciót rendezte és vezényelte Selmeczi György. 2022-ben Tamási Áron Ősvigasztalását adták elő misztériumjátékként Kolozsváron.
A konferencián több kortárs színpadi kísérletről esett szó, Szász Zsolt dramaturg a Nemzetközi Madách-projekt résztvevőinek előadását vizsgálta, Lips Adrián, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa Rusz Márk Milán Idegenben keserűbb a sírás… című színdarabjáról beszélt, amely Karády Katalin életpályáját mint női szenvedéstörténetet ábrázolja. Gleason-Nagy Natália rendező, dramaturg posztmodern passióként tárgyalta Visky András Megöltem az anyámat című drámáját a londoni 2013-as és a 2017-es washingtoni premierek próbafolyamata kapcsán.
Herczeg Tamás színész, rendező a szegedi Dóm téri, a Szegedi Szabadtéri Játékok keretében 2020-ban bemutatott Akárki című moralitás produkciójáról beszélt Bodolay Gézával, az előadás rendezőjével együtt. Pálfi Ágnes, költő, szerkesztő Az ember tragédiája eszkimó színének egy kortárs interpretációját mutatta be: ez 2023-ban a Madách Nemzetközi Színházi záróeseményén a bukaresti Caragiale színház- és filmművészeti egyetem hallgatói produkciójában volt látható.
Fülöp József, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense Arvo Pärt Ádám-passiójának Robert Wilson által rendezett előadását mutatta be, Kaj Ádám rendező a Szegedi passiójáték történetét vázolta, amely 2020-ban Magyarországon egyedüliként új szövegkönyv és koncepció alapján hirdeti a feltámadás örömhírét. Hegyi Dániel a Nemzeti Színház Johanna a máglyán című oratóriumát értelmezte újra a misztériumjáték szempontrendszere szerint, Nagy Máté pedig Benjamin Britten operáit mint a középkori misztériumjátékok 20. századi interpretációit vizsgálta.
Magam is bemutattam egy előadást, a szívemnek kedves, bár nem nagy közönségsikert aratott kolozsvári Öregek könyve produkciót, amely Szilágyi Domokos 699 versorból álló poémájának konzseniális színpadra álmodása volt Mihaela Panainte rendezésében, igazi kortárs misztérium Dimény Áron és Sinkó Ferenc előadásában.
A legérdekesebb összefoglalást a témáról kétségtelenül a Prontvai Vera által vezetett kerekasztal résztvevői nyújtották: Sepsi Enikő SZFE-rektor, a budapesti Nemzeti Színházból érkezett Kozma András, valamint Tompa Gábor, a kolozsvári és Vidnyánszky Attila, a budapesti Nemzeti Színház igazgató-rendezője. Vidnyánszky Attila a misztériumjelleget sok színpadi rendezésében megvalósítja, többek közt a Bűn és bűnhődés kijevi előadásában. Tompa Gábor az abszurd színházban, Beckett, Ionesco darabjaiban látja a misztérium mai, érvényes megvalósulását, és rendezéseiben ezt juttatja érvényre (ilyenként értelmezhető a kolozsvári román színházban létrejött A légbenjáró című előadása).
A konferencia nyitóelőadását Medgyesy S. Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense tartotta, nagyívű, összefoglaló előadása vázolta a magyarországi klasszikus, 1850 előtti misztériumjátszás, iskolai színjátszás sajátosságait, és hatalmas tudásra, kutatási anyagra alapozott meglátásai az ilyen daraboknak az oktatásban betöltött szerepét mutatták be, valamint a műfaj gyökereit, típusait, műfajközi összefüggéseit.
A másik átfogó előadást Sirató Ildikó színház- és irodalomtörténész, egyetemi docens tartotta Misztérium-história címen, a rituális és a misztériumjátéki elemekről beszélt, amelyek középkori tartalmi, ikonográfiai és dramaturgiai örökségek, de mint ilyenek részei az európai színházművészetnek, a mai színpadi világnak is.
Újszerű, érdekes, a vallás és színpad össszefüggéseit ötvöző előadást tartott a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház rendezője, Kedves Emőke, aki doktori munkájában kívánja a jezsuita lelkivezetés kincseit hasznosítani, ezért keresi Loyolai Szent Ignác Lelkigyakorlatos könyve nyomán a lelkigyakorlat kulcselemeinek a színházalkotási folyamatban, a színészvezetésben hasznos elemeit.
