Csibi Árpád Gyergyóditróban született és itt is lakik, kb. kilenc éve egyháztanácsos, 2012 óta az erdélyi Mária Rádió önkéntes munkatársa. Szolgálatával, munkájával igyekszik segíteni az embereknek, az egyházközségnek. Különböző egyházi ünnepek, események alkalmával fényképeket készít és felteszi azokat a Facebook-oldalára, hogy akik nem járnak templomba, nem tudnak eljutni, vagy akik külföldön élnek, dolgoznak, értesülhessenek ők is a ditrói egyházi eseményekről, történésekről. Igyekszik elkötelezetten szolgálni munkájával az időseket, a betegeket. Legutóbbi kezdeményzése, hogy egy éppen más célra nem használt teremben liturgikus tárgyakat, szentképeket, kereszteket összegyűjtve a múltat eszébe juttassa a mának, értékekre, a szent különböző ábrázolásaival Istenre, a hitre irányítsa a figyelmet, s a közös ima erejére.
Hogyan jött az ötlet, hogyan indult a kezdeményezés, hogy sikerült Ditróban összegyűjtenie nagyon sok berámázott szentképet, régi imakönyvet, amik esetleg különben feledésbe merültek volna? Sokan segítették és támogatták a kezdeményezését?
Onnan jött az ötlet, hogy a szomszédban meghalt egy idős vallásos néni, és a hozzátartozói, rokonai nekem adták az idős néni három vagy négy imakönyvét és egy pár berámázott szentképet. Arra gondoltam, hogy a faluban biztos, hogy még nagyon sok hányódó, szekrények háta mögé rejtett szentkép van és ezeket összegyűjtöm, természetesen azoktól, akiknek már nincs szükségük rá. Először a Facebook-oldalamon hirdettem meg a lehetőséget, hogy akinek van régi szentképe, imakönyve, szívesen elfogadom.
Sok ember látta a felhívásomat és fokozatosan kerestek fel, hogy nekem adják megőrzés, megmentés céljából a régi berámázott szentképeket. Összesen mintegy 50 személytől kaptam szentképet és 29 személytól régi imakönyvet. Jelenleg ezek a szentképek, körülbelül 150 darab, és az imakönyvek a nagytemplom szomszédságában lévő régi iskola egyik osztálytermében vannak kiállítva.
Általában ezek a képek az Úr Jézust, a Szűzanyát, a szenteket, a Szent Családot ábrázolják. Nagyon sok jó ember volt a ditrói egyházközségből, aki támogatta a kezdeményezésemet. Elsőként megemlítem Baróti László plébános urat, aki helyet biztosított a kiállításnak. Sokan imádkoztak a faluból értem, hogy véghez tudjam vinni a tervemet. Jó emberek segítettek felszerelni, berendezni az osztálytermet: volt, aki asztalosmunkával segített; volt, aki faanyagot adott; mások szőnyegeket, függönyt adományoztak.
Mikor kezdte gyűjteni a szentképeket?
2023 júniusában kezdtem gyűjteni a berámázott szentképeket és a régi imakönyveket, amelyekből még az idős nagyszüleink és dédszüleink imádkoztak. Fokozatosan gyűltek az adományok, márra már több mint 150 szentkép és 100 régi imakönyv van kiállítva a teremben.
Kik látogatták eddig meg a kiállítótermet és hogyan lehet meglátogatni, ha valaki szeretné?
2024 húsvétjától kezdetben a szentmisék után személyes megkeresés útján tekintették meg sokan a kiállítást, voltak, akik a Facebookos hirdetésem által értesülték róla. Papok is voltak a látogatók között: búcsús szónokok, lelkigyakorlatos atyák. A ditrói segédlelkész, Kerekes Péter tisztelendő úr hittanórák keretében több osztályt is elhozott, hogy a gyermekek megtekintsék a kiállítást és együtt imádkozzanak. Október hónapban a rózsafüzér-ájtatosságok után sok rózsafüzér tag is megnézte a kiállítást. Mindenki előtt nyitva áll a megtekintése, szívesen megmutatom, aki kíváncsi rá. Aki Ditróban jár, szívesen látom, hogy megnézze a kiállítást.
A teremben egy vendégkönyvet helyeztem el, hogy akik megnézték a kiállítást, egy pár sorban írjanak a személyes benyomásaikról, élményeikről.
Mi volt a célja, az elgondolása ezzel a kezdeményezésével?
Meg szerettem volna menteni az utókor számára sok olyan régi szentképet, imakönyvet, amit esetleg a mostani generáció nem annyira értékel. Nem szerettem volna, ha a szemétkukában vagy a tűzben végezték volna a képek.
Amikor belépek ebbe a terembe, úgy érzem magam, mint a mennyországban, ahol nagyon sok szent rám tekint. Az elcsendesedésre nagyon alkalmas helynek tartom, hisz minden kép egy üzenetet hordoz.
Az önkéntesmunkája során eddig milyen visszajelzéseket kapott? Volt-e nehézség a megvalósítás során?
Nagyon sok biztató, bátorító szót kaptam munkám során, hogy jó és szép dolog, amit csinálok és folytassam. Bátor Botond pálos atya szavai, bátorítása nagyon megragadott, amit a vendégkönyvbe írt. Az egész tervet a jó Istenre bíztam, és úgy érzem, hogy ő munkálkodott rajtam keresztül, mindenben segített a gondviselő Isten, hogy a világ elé tárjam ezeket a szép szentképeket, imakönyveket.
Az egész munka önzetlen szeretetből készült, és hálát adok a jó Istennek, hogy nem tapasztaltam irigységet, nem volt rosszakaróm. Úgy érzem, ezzel a szolgálatommal Istenért tevékenykedhetem, az ő nagyobb dicsőségéért, és hirdethetem az evangéliumot.
Kérdezett Kerekes Péter ditrói segédlelkész
