A bor hidat teremt borvidékek, közösségek között, összeköti múltunk, jelenünk és jövőnk, híd ember és Isten között, az az ital, mely elkísér a bölcsőtől a koporsóig. Második alkalommal szervezte meg november 21-23-án a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a Caritas Vidékfejlesztés a miseborok találkozóját. Kémenes Lászlónak, a Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés projektmenedzserének beszámolóját olvashatják.
„A misebor egy szent ital, ami elkísér a bölcsőtől a koporsóig” – ezzel a gondolattal zártuk az előző találkozót, ennek szellemében szerveztük meg a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséggel közösen a miseborok második találkozóját Gyulafehérvárott november 21-e és 23-a között. A már-már hagyományosnak tekinthető találkozón szinte az egész Kárpát-medence képviseltette magát miseboraival, természetes eljárással készült boraival.
A találkozót a kultúra, a hagyományteremtés, a szakmaiság jegyében szerveztük, hogy még inkább közelebb hozzuk a Kárpát-medence misebort készítő borászait.
A csütörtök történelmi múltunk, hagyományaink jegyében zajlott. Elsőként a méltán impozáns történelmi fejedelmi palotát látogattuk meg, mely aranykorát a fejedelemség idején élte, 150 éven keresztül Erdélyt innen igazgatták. Hagyományaink megőrzésén, identitástudatunk megerősítésén munkálkodni, a mai kor rohanó kihívásai mellett igen nehéz, komoly és felelősségteljes feladat. Köszönet illeti a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséget, hiszen hathatós közbenjárásuknak köszönhetően sikerült belépést biztosítani a vendégek számára a Batthyáneum könyvtárba. A könyvtár csaknem hetvenezer kötete között 927 kézirat és kódex, 565 ősnyomtatvány található. Itt őrzik a Románia területén található középkori latin kódexek 80%-át. Értékes bibliagyűjteménye hatszáz kötetes. A kódexgyűjtemény legértékesebb darabja a Codex aureus, a lorschi bencés apátságban 812-ben, arany betűkkel írt Máté és Márk evangéliuma. A Gyulafehérvári-kódexben glosszaként maradt fenn a Gyulafehérvári sorok nevű magyar nyelvemlék (1310–20). Itt őrzik a Döbrentei-kódex eredetijét és a Batthyány-kódexet, a legrégebbi ismert magyarországi kéziratos protestáns énekeskönyvet.
A „történelmi sétát” a Szent Mihály-székesegyház, valamint az érseki palota pincéjének meglátogatásával zártuk. A vacsora elfogyasztását követően a borászok bemutatkoztak, megismerkedtek egymással, a kötetlen beszélgetések közben megkóstoltuk az általuk készített borokat.
Az öt országból érkezett mintegy 11 borász a tanúbizonysága annak a határokon átívelő magyar összefogásnak, amely összeköti a Kárpát-medence magyar borászait. Pénteki nap a szakmaiság jegyében zajlott.
A Pécsi Tudományegyetem saját Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete részéről három igen értékes előadást hallhattunk magáról az egyetemről, a kutatóintézetről, valamint a borokról. Külön köszönet az egyetem munkatársainak, Fazekas Orsolyának, Vendégh Balázsnak és Ipacs Szabó Istvánnak, hogy megadták rendezvényünk szakmai rangját. Balla Géza távollétében Székely Noémi, az Erdélyi Magyar Borászok Egyesülete ügyvezető igazgatóasszonyának köszönhetően nagyobb betekintést nyerhettünk az Erdély-hegyalján készült egyedi borok helyzetébe, melyeket a térség domborzati adottságai, mikroklímája tesz igazán egyedivé. Délután folytattuk történelmi sétánkat a Celnai pincészettel. Hálásak vagyunk Szőcs Ildikónak, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatójának, hogy egy picit közelebb lopta szívünkhöz Erdély legimpozánsabb, egyik legrégebbi múlttal rendelkező magyar nyelvű oktatási intézményét.
Az este vendéglátói, házigazdái a Plébános pincészet részéről András Emil és Milán voltak. Pincészetük 1991-ben Erdély szívében, Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégium alatt található több mint 200 éves borpincében született András Emil bor iránti szerelméből. A hobbiként indult borászat ma már közel 30 hektár szőlőültetvényen gazdálkodik, többnyire fehér fajtákkal, Csombord dűlőin. A rendezvény méltó befejezéseként egy hálaadó szentmisén vettünk részt a székesegyházban, amelyet dr. Veres Stelian kanonok celebrált.
Végül, de nem utolsósorban, külön köszönet a szervezésért dr. Kovács Gergely érseknek, dr. Veres Stelian kanonoknak, gazdasági igazgatónak, Sebestyén Dániel borásznak a szívélyes vendéglátásért, közvetlenségért és vendégszeretetért. Külön kiemelendő az Agrárminisztérium a rendezvény támogatásáért, köszönet Merkatz László kormányfőtanácsos bátorító szavaiért.
Bízunk abban, hogy rendezvényünk a szakmaiságon túl egyfajta lelki töltetet is ad, reméljük, hogy sikerült tovább folytatnunk eme remek kezdeményezést, hogy méltóak tudunk lenni Cey–Bert Róbert Gyula gondolataihoz miszerint: „Bor szavunk az első leírt magyar szó, ősi kincsünk, benne van az élet, a születés, az átváltozás, Isten és az újjászületés, közép–ázsiai kultúránk és ősvallásunk, szellemiségünk, mely megnemesíti a lelket, megvidámítja a szellemet, ápolja és gyógyítja a testet. A borban Isten szelleme lakozik, isteni üzenete van, aki megérti, eléri a teljes belső harmóniát, leli egyensúlyt, a boldogságot.”
Kémenes László
