A szerdai általános audiencia végén a szentatya bejelentette, hogy február 3-ára világtalálkozót hív össze a Vatikánba a gyermekek jogainak védelméért. Hírül adta továbbá, hogy a most kezdődő szentév során két boldogot is szentté avat: a gyermekek világnapján Carlo Acutist, míg a fiatalok világnapján Giorgio Frassatit. A szentatya felolvasta egy ukrán egyetemista levelét: Ezer nap szenvedés és hit a háború megkezdése óta.
Az olasz zarándokokhoz szóló köszöntésében szólt a pápa a gyermekek világnapjáról, amelyet november 20-án tartunk. Ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy február 3-án a Vatikánban rendezik meg a gyermekek jogaival foglalkozó világtalálkozót Szeressük és védjük meg őket címmel, amelyen számos országból vesznek részt szakértők.
Óvjuk meg a gyermekeket!
Az összejövetel alkalmat ad majd arra, hogy új utakat keressenek gyermekek millióinak megsegítésére és megóvására, akik még mindig jogok nélkül élnek, kiszolgáltatott körülmények között, kizsákmányolás és visszaélések áldozatai, és a háborúk drámai következményeit kell elviselniük. Van egy csoport gyermek, aki ennek a napnak az előkészítésén dolgozik, köszönet érte – mondta a szentatya, majd mosolyogva figyelte, hogy a Szent Péter-téren jelen lévő csoportból a gyermekek egymás után szaladnak hozzá az emelvényre. Lelkes üdvözlés, köszöntések és közös fotó következett, majd a pápa folytatta beszédét. Bejelentette, hogy jövőre a gyermekek világnapján szentté avatja Boldog Carlo Acutist, míg a fiatalok világnapján Boldog Pier Giorgio Frassatit.
Ezer nap szenvedés és hit Ukrajnában
A pápa ezután az ukrajnai háborúról szólt. November 19-én volt ezer napja Ukrajna megszállásának: tragikus évforduló ez az áldozatok számára és az okozott pusztítás miatt. Emellett pedig szégyenletes csapás az egész emberiségnek. Tartsunk ki a meggyötört ukrán nép mellett, könyörögjünk a békéért, és tegyünk azért, hogy a fegyverek átadják helyüket a párbeszédnek, az összeütközés a találkozásnak – buzdított a szentatya, majd felolvasta egy ukrán egyetemista levelét, amelyet a napokban kapott kézhez. Ebben azt kéri, hogy amikor a szerdai audiencián a pápa megemlékezik majd Ukrajnáról, és szólhat az egész világ előtt ennek a szörnyű háborúnak az ezredik napjáról, akkor ne csak a szenvedésükről beszéljen, hanem tanúsítsa hitüket is. Bár tökéletlen ez a hit, értéke nem csökken, fájdalmas ecsetvonásokkal festi meg a feltámadt Krisztus képét.
A szenvedés nagyobb szeretetre tanít
Az egyetemista elpanaszolja levelében, hogy ezekben a napokban túl sok ember halt meg körülötte. Nehéz olyan városban élni, ahol rakéták ölnek és sebesítenek meg civil lakosokat, ahol sírás van és szenvedés. „Ilyenkor jó lenne elmenekülni, újra gyermekként érezni édesanyám ölelését, csöndben és szeretetben lenni, de hálás vagyok Istennek, mert a szenvedésen keresztül megtanulok még jobban szeretni” – írja az ukrán diák. A fájdalom nemcsak a haraghoz és az elkeseredéshez vezet: ha a hiten alapul, akkor a szeretetre taníthat minket. Ha érzed a fájdalom kínját, akkor azt jelenti, hogy szeretsz. „Atyám, amikor a fájdalmunkról beszél, és emlékezik az ezernapnyi szenvedésre, kérem, hogy emlékezzen meg az ezernapnyi szeretetről is, mert csak a szeretet, a hit és a remény ad valódi értelmet a sebeknek” – idézte az ukrán egyetemista levelét a pápa.
Gedő Ágnes / Vatikáni Rádió
