Osváth Richárd paralimpikon tartott előadást a Hám János-iskolában

0
218


A szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumban tartott előadást két csoportban lebontva Osváth Richárd kerekesszékes vívó, paralimpiai ezüst- és bronzérmes, világ- és Európa-bajnok november 7-én, csütörtökön.

Előadása kezdetén a jelen lévő diákok számára bemutatta életútjánák fontosabb állomásait, aminek következtében eljutott az olimpiára. Nagyváradon tanult testnevelés szakon, amikor az egyetem elvégzése előtt térdsérülést szenvedett. Az oklevél megszerzése után azon gondolkodott, hogy váltson más munkaterületre, mert elmondása szerint, ,,hogy nézett volna ki egy béna tornatanár”. Ekkor végezte el a férfi fodrászatot, és dolgozni kezdett, azonban a vívás gondolata folyamatosan vívódásokat idézett elő benne. Keresni kezdte, hogy milyen lehetőségei vannak. Budapesten megtalálta helyét a kerekesszékes vívásban. Kezdetét vette a felkészülés. Több esetben is érezte,hogy ,,több alázatra és több küzdesére” volt szüksége. Ennek meg is lett az eredménye, mert az Európa-bajnokságon szerzett aranyérme egyben kvalifikációt jelentett számára a londoni paralimpiára. A londoni paralimpián tőr egyéniben sikerült bronzérmet szereznie. Itt valósult meg az álma. A győzelem következtében erősődőtt  az önbizalma, és elhitte, hogy ilyen élethelyzetben is értékes része a társadalomnak. Aztán kezdetét vette a következő négyéves ciklus, amikor a Rio de Janeiró-i paralimpiára készült. A riói verseny első napján kard egyéniben sikerült ezüstérmet szereznie, majd két napra rá ugyancsak ezüstérmes lett tőr egyéniben. Hazatérés után  egy új négyéves felkészülési ciklus következett a tokiói olimpiára. A felkészülés itt is eredményes volt, mivel Tokióban tőr egyéniben ezüstérmes lett.  Az idei évben a párizsi olimpián nem sikerült érmet szereznie, azonban már  elkezdte a felkészülést a Los Angelesben négy év múlva tartandó olimpiára. Bízunk benne, hogy az olimpia után ismét visszajön hozzánk beszálmolni a 2028-as olimpiáról.

Sikereinek alapja a krisztusi hitben nyilvánul meg. A tokiói olimpián 10-4 vesztésre állt az olasz ellenfelével szemben, amikor is folyamatosan a következő igét mondogatta magában: ,,Mindenben van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.” (Fil 4,13) 14-14-es állásnál sikerült a győztes tust megadni, és így nyert egypontos különbséggel. Számára ez az bibliai rész nemcsak akkor, hanem manapság is az egyik legfontosabb ima. Több jó tanáccsal látta el a diákokat. A gyermekeknek szokta mondani, ha valami gond van, olyan nincs, hogy nem tudom, hanem ehelyett a helyes válasz, hogy megpróbálom, és többször neki kell futni a megprobáltatásnak. Az életben mindig vannak sorsok, és vannak nehéz élethelyzetek, de mindig úgy kell belevágni, hogy ,,meg tudom csinálni, még akkor is, ha nehéz”. Küzdeni kell az álmokért, nem szabad feladni, mert mindig lesznek nehézségek, de sokat kell dolgozni azért, hogy sikereket tudjunk elérni. Sok lesz a sírás is, ha nem jön össze elsőre vagy másodjára, de ki  kell tartani a küzdésben, nem szabad feladni. Az előadás végén többen is a jelenlévők közül aláírást kértek a bajnoktól.   

Kép és szöveg: Józsa Nándor Loránd