Reggeli csípős hideg fogadott Csíkmindszenten, de a napsütés és az őszi táj színei hamar elfeledtették a hűvösséget. Boriska néni otthonába vezetett utam, ahol takaros udvar és két barátságos kutya üdvözölt. Azonnal éreztem, hogy egy igazi történetmesélővel fogok találkozni.
1938 augusztusában született Boriska néni, aki fiatalsága nagy részét a mezőkön és a kollektív munkában töltötte. „Reggel 7 órakor kimentünk a mezőre, s amikor besötétedett, akkor mentünk csak haza. Kimondani sem jó, mennyit dolgoztunk, nehéz volt” – emlékezett vissza.
Egykor élet zsongott a szomszédságban, ma azonban üresen álló házak és magányos esték jellemzik a mindennapokat. „Az öregek kihaltak, s fiatalok nincsenek. Nem lehet itt már szomszédolni, nincs, akihez menni” – jegyezte meg.
Boriska néni fiatalkora a marhákkal való munkával telt. Amikor nem a csordát őrizte, napszámba járt Csíkszeredába kapálni, vagy Sepsiszentgyörgyön tehenek mellett dolgozott. „Úgy beleuntam a marhapásztorkodásba, hogy otthagytam, s elmentem szolgálni Szeredába. Reggel korán keltem, a kertet rendben tartottam, főztem, takarítottam. A gazdám örökké azt mondta: Bori, reggelre puliszka kell. Egy órát kellett keverni az eresztett puliszkát. Így telt az élet akkor” – mesélte mosolyogva. „Akkor muszáj volt dolgozni, senki nem adott egy lejt sem.” Huszonhárom éves koráig „leánykodott”, majd a szolgálás után férjhez ment. Házassága egyszerűen kezdődött, „lakodalom nem nagyon volt, vacsora volt nekem itt a szomszéd házban”. A család akkor saját főztjével örvendeztette meg a vendégeket: tyúkhúsleves, paprikás, káposzta, sült és kocsonya került az asztalra.
A Meleg ebéd program keretében Boriska néni ma is meleg ételt kap hetente háromszor. „Én nem válogatok, sohasem válogattam, mindent megettem. Nekem minden a kedvenc ételem” – mondta nevetve. A házhoz szállított ebéd fontos segítség számára, különösen a magányos napokon.
„Nekünk a boldogság immár le van járva” – mondja csendesen, majd hozzáteszi: „A legfontosabb, hogy egészség legyen mindenkinek.”
Ahogy visszanéztem az őszi fényekben fürdő házra, Boriska néni alakja még sokáig velem maradt. Az élete, bár tele volt nehézségekkel, az egyszerű boldogság és az emlékezés szépségét tükrözte.
György Mária Angéla
Segítsünk Boriska néninek és a többi idős embernek, hogy továbbra is megkapják a számukra oly fontos meleg ebédet! Támogatásával hozzájárulhat ahhoz, hogy életük könnyebbé váljon. Kattintson IDE a támogatáshoz!
