Emlékezet és a feledés között. Bánsági nemesi családok az újkorban – ez a címe annak a kiállításnak, amely október 25-én este nyílt meg a temesvári Mária Terézia-bástyában. Az eseményt a Bánsági Nemzeti Múzeum szervezte, a tárlat koordinálásáért Marius Cornea muzeológus felelt. A tárlat november 24-ig látogatható, szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között. A belépőjegy 18 lej, mely egyszerre két kiállítás megtekintését teszi lehetővé: Emlékezet és feledés között. Bánsági nemesi családok az újkorban, valamint A Belle Époque asszonya.
A kiállítás sikeréhez több szakértő is hozzájárult, köztük dr. Zoran Marcov, a Történeti Tanszék vezetője, dr. Nicoleta Demian kutató, dr. Ciprian Glăvan muzeológus és Luminița Paul restaurátor. A tárlat számos partnernek köszönhetően valósulhatott meg, akik kiállítási anyagokat bocsátottak rendelkezésre. Közéjük tartozik a Temesvári Római Katolikus Püspökség, az aradi, a lugosi, a resicabányai és a karánsebesi múzeumok, a Román Nemzeti Levéltár temesvári fiókja, valamint magánszemélyek, például Oliviu Gaidoș lugosi muzeológus és dr. Pia Brînzeu egyetemi tanár.
A kiállítás lenyűgöző betekintést nyújt a bánsági nemesi családok történetébe 1779-től, amikor a tartományt visszacsatolták a Magyar Királysághoz, egészen 1919-ig, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia bukása után életbe lépett a román közigazgatás. A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társaságot 1872-ben alapították Temesváron azzal a céllal, hogy megőrizze az egykori Osztrák-Magyar Monarchia e régiójának kulturális értékeit. A Bánság 1919 óta a Román Királysághoz tartozott. A történelmi Bánság arisztokrácia újkori struktúrájának bizonyítékait portrék (festmények, grafikák, szobrok), bútorok, kerámia-, üveg- és fémtárgyak, könyvek, dokumentumok, arisztokrata oklevelek, érmek, levelek, fényképek stb. formájában mutatják be. Ezek a kulturális tárgyak az Osztrák-Magyar Monarchia arisztokráciájának szerves részeként illusztrálják a bánsági nemesség szerkezetét: a nagynemességet, a funkcionális nemességet, az arisztokrata földbirtokosokat, az 1779 után a polgárságból nemességgé emelt új nemességet, amely különleges kereskedelmi, egyházi és katonai érdemekkel rendelkezett. A 18. század vége és a 20. század eleje között a nemesi birtokok jelenségére a Bánságban nemesek által lakott udvarházakkal a nemesi eredetű tárgyi emlékek utalnak, amelyek közül néhányat múzeumok vagy magángyűjtemények őriznek.
A 19. század végén a budapesti Klösz György (1844–1913) fotográfus csak nagyon kevés bánsági nemesi család belső tereit fotózta le: a nagyszentmiklósi Nákó grófok kastélyait, a beodrai Karátsonyi grófok és a temesújfalui Zselenszky Róbert, a budapesti Lipthay bárók, a bulcsi Mocioni (Mocsonyi) család és a fólyai Beniczkyek kastélyait. A történelmi Bánság vidékén található kastélyok tárgyi emlékeinek sorsát a két világháború, valamint a romániai, magyarországi és jugoszláviai kommunista rendszerek kiépülése alakította. Hasonló a helyzet az Erdélyben, a Körösök vidékén és a Máramarosban, a Duna Monarchia egykori területein lévő nemesi birtokokon létező gyűjteményekkel is. A múlt e tanúi közül sok egyszerűen elveszett.
1949. március 2-ról 3-ra virradó éjszaka a Román Népköztársaságban kiadták a 83. számú rendeletet, amely a földbirtokok kisajátításához és tulajdonosaik Temesi és Krassói közigazgatási körzetéből való kitelepítéséhez vezetett. Ha megnézzük a bánsági nemesi birtokok helyzetét 1914 előtt és 1949 márciusában, feltűnő a két világháború közötti időszakban a Bánságban maradt nemesi családok kis száma: Somogyi, Fábián, Deschan, Eisenstädter, gróf Gyürky, Patyánszky, Dadányi, Vukovics, Ürményi, Nikolics, Beniczky, Mocioni (Mocsonyi), Csernovits, Meskó, Konrád, Klobusiczky, Kelcz, Jakabffy és Szúló. Ezeknek az uradalmaknak a tárgyait a kommunista rendszer elkobozta, Temesváron gyűjtötték össze, vagy ideiglenesen az egykori nemesi birtokokon létrehozott új állami gazdaságokban, illetve mezőgazdasági termelőszövetkezetekben hagyták.
A Bánsági Nemzeti Múzeum 19. század második feléből származó dokumentumokból álló gyűjteménye okleveleket, leveleket, telekkönyvi okiratokat, fényképalbumokat, nyugtákat stb. tartalmaz, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a bánsági nemesség létezése szempontjából. Ebből a kategóriából különösen kiemelhetők Csicséri Ormós Zsigmond (1813–1894), Temesvár járási bizottságának és az óbesrenyői Telbisz Károly (1854–1914), Temesvár 1885–1914 közötti polgármesterének jubileumi diplomái, oklevelei, érmei és plakettjei. A rudnai Nikolics nemesi család néhány irata szintén ebből az időszakból származik. A kiállítás látogatói közelebbről is megnézhetnek néhány ilyen dokumentumot.
A 19. század végén került a múzeum gyűjteményébe a kevés arisztokrata fegyverek egyike: Johann Hiller báró, temesbökényi nemes kardja. A második világháború után, valószínűleg a kommunista rezsim elkobzásaival összefüggésben, a szemlaki Osztoics család nemesi kardja került a múzeum hagyatékába. A kiállításon mindkét kard megcsodálható.
Dr. Claudiu Călin egyházmegyei levéltáros szerint a Temesvári Római Katolikus Püspökség több tárggyal is hozzájárult a Mária Terézia bástyában rendezett kiállításhoz. Ezek közé tartozik Schlauch Lőrinc bíboros, nagyváradi püspök kalapja (Galero), Schlauch bíboros portréja, Mária Terézia császárnő portréja a magyar Szent Koronával (olaj, vászon, hivatalos portré másolata, 1858, szignálva Novak Radonić), gróf Dessewffy Sándor püspök portréja Augustin Pacha püspök hagyatékából, aki egykor Dessewffy püspök titkára volt, egy vörös miseruha Karácsonyi Jenő és Andrássy Karolina grófok (1886-ban kötött házasságot Betliarban, ma Szlovákia) egyesített címerével, egy fehér miseruha és kiegészítők Karácsonyi Jenő és Andrássy Karolina grófok egyesített címerével, kehely paténával és zománcozott medalionokkal, köztük Adalbert von Falkenstein püspök címerével (1731-ből) és hat (két, egyenként három ikonból álló csoport), rokokó stílusú, húsvéti témájú fára festett ikon Nákó gróf nagyszentmiklósi kastélyának kápolnájából.
A Bánsági Nemzeti Múzeum 2018 után jelentős számú portrét és tárgyi emléket szerzett több bánsági nemesi családtól: Patyánszky de Viszák, Palikucserny de Furluk, Vukovics de Beregsău, Dadányi de Giulváz, Eisenstädter de Buziaș, Piatsek von Herendești és Oloșag vagy a Kinsky grófok. A múzeum nemesi származású történelmi textíliákat is kapott ajándékba a 19. századból, valamint bútordarabokat, üvegtárgyakat és egy, a temesvári dr. Ludwig és Netti Diel család barátainak, a Bărăteaz-i nemesi Capdebó családnak a 27 fényképéből álló sorozatot. A kiállítás látogatói megismerhetik néhány nemesi család történetét is.
A tárlat november 24-ig látogatható, szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között. A belépőjegy 18 lej, mely egyszerre két kiállítás megtekintését teszi lehetővé: Emlékezet és feledés között. Bánsági nemesi családok az újkorban, valamint A Belle Époque asszonya.
Raluca Nelepcu
Forrás: gerhardus.ro
Fotó: Walther Konschitzky, Raluca Nelepcu
