„A halottak napját valójában az örök élet napjává kellene tennünk. Ugyanis keresztény emberként hisszük, hogy az elhunytak nem csak az emlékeinkben élnek tovább, mert Jézus kereszthalála és feltámadása mindenki számára megnyitotta az örök élet kapuit. Keresztény emberként a halált a húsvét, a feltámadás hitével kell néznünk – hangsúlyozta Bőjte Mihály ferences szerzetes az elsőszombati Mária-köszöntőn. Csíksomlyóra ezúttal is zarándokok sokasága érkezett.
Hűvös, borongós őszi időjárás fogadta november elsőszombatján a Mária-köszöntő résztvevőit a ferences Mária-kegyhelyen. Ennek ellenére is benépesítették a kegytemplomot, a kolostor folyosóit és több tucatnyian a kegytemplom előtti térről kapcsolódtak bele az imádságokba. Az imaórák délután négy órakor kezdődtek. Az elsőt a gyimesiek, a másodikat a lövéteiek vezették. Közben a kolostor gyóntatóhelyiségeiben zarándokok tucatjai végezték el szentgyónásukat. A hat órától kezdődő szentmisét Bőjte Mihály ferences szerzetes, csíksomlyói házfőnök mutatta be. Halottak napja lévén az elmúlásról, az emlékezésről beszélt. Úgy fogalmazott: ezekben a napokban, amikor a temetőket látogatjuk, a gyertyák ellobbanó lángjai, a magunkra öltött gyászruha a múlt gyászos emlékeit idézik és erősítik az elmúlással kapcsolatos élményeinket. Így tehát a halottak napi emlékezés az örök életbe vetett hitünk próbája.
„A halottak napját valójában az örök élet napjává kellene tennünk. Ugyanis keresztény emberként hisszük, hogy az elhunytak nem csak az emlékeinkben élnek tovább, mert Jézus kereszthalála és feltámadása mindenki számára megnyitotta az örök élet kapuit. Keresztény emberként a halált a húsvét, a feltámadás hitével kell néznünk – hangsúlyozta a szentmise szónoka. Megjegyezte: már az Ószövetség liturgiájában a hívő nép a jeruzsálemi templomba való bevonulással kapcsolatban imádkozta, énekelte: »Jöjjetek, örvendezzünk az Úrnak, ujjongjunk szabadító Istenünknek, járuljunk eléje magasztalással, vigadjunk előtte zsoltárokkal.« Kifejező ereje miatt a megújított temetési szertartásban is helyet kapott ez a zsoltár, hisz az értünk meghalt és feltámadott Jézus Krisztus a mi igazi Szabadítónk, Megváltónk, Életünk és Üdvözítőnk. Földi, fizikai adottságunk közepette, a szentmisén járulunk szabadító és életet adó Istenünk elé, mint ma is. Így minden szentmisében Jézus feltámadását ünnepeljük, szabadító Istenünk jelenlétének örvendezünk. Mindez talán halottak napján a legidőszerűbb.
A mai nap rá is kérdezhetünk, vajon mikor volt nagyobb távolság köztünk és elhunyt szeretteink között? Most vagy amikor még a földi, látható világunk lakói voltak? Hisz a földi élet körülményei, a fizikai élet törvényei, a földrajzi távolságok oly messze sodorhatnak egymástól. Évek, akár évtizedek is eltelhetnek, hogy a távolság miatt nem látjuk egymást, esetleg egy-egy levél, vagy telefonhívás ad hírt létezésünkről. Szeretteink elhunytával minden átértékelődik, egy másfajta kapocs születik meg, vagy mélyül el – a lelkek összetartozása – síron innen és túl – a Teremtő Istenben élő – Megváltó Krisztusunk érdemeiből. Most már nem szükséges se a levél, se a telefon, nincs mit kezdenünk földi eszközökkel, még szabadkoznunk sem kell, hogy nem volt időnk egymásra, most már a lényegre terelődik a figyelem, nevezetesen arra, hogy milyen volt, és jelen pillanatban milyen az Istenhez és egymáshoz való tartozásunk” – mondta Bőjte Mihály. Hozzátette: amikor elhunyt szeretteinkre gondolunk, világossá lesz számunkra, hogy csak a legfontosabb számíthat, és ez nem más, mint az ima, az értük bemutatott szentmiseáldozat, az értük vállalt jótettek és áldozatok.
A szentmise után ugyancsak a lövétei egyházközség híveinek vezetésével a fájdalmas olvasót imádkozták a zarándokok. A gyertyás körmenetben népviseletbe öltözött férfiak vitték a Szűzanya kegyszobrának másolatát.
Az elsőszombati Mária-köszöntőt a Mária Rádió és a kegyhely YouTube-csatornája (https://www.youtube.com/watch?v=4BiprTMWnGE) élőben közvetítette.
A következő Mária-köszöntő december 7-én lesz.
Ferences sajtószolgálat
