„Hozzád emelem lelkemet, Uram” mottóval szervezték meg a XVI. Nagybányai Háló Találkozót október 26-án a Krisztus Király-templomban. A több év kihagyás után megszervezett találkozón a Nagybányai Háló Mozgalom fennállásának huszadik évfordulóját ünnepelték az egybegyűltek.
Az újrakezdés reményében ismét találkozhattunk régi és új ismerősökkel, Délvidéktől Budapestig, Nagyváradtól Nagykárolyig, Csengertől Nagybányáig, Felsőbányáig. Vendégek és szervezők egyaránt kíváncsisággal és reménnyel próbáltunk újra találkozni és tudatosan újra építeni kapcsolatainkat. Öt év kihagyás után bizton mondhatjuk, hogy nagyon hiányoztak már a találkozók, de idén sikerült nagyot álmodni és végül meg is valósítni.
Ebben a csodás találkozásban segítségünkre volt Serfőző Levente plébános, egyetemi docens, a szeged-csanádi egyházmegye Kateketikai Intézetének főigazgatója mint meghívott előadó. Már a szentmise prédikációjában sikerült lelkünket a hála felé irányítania. Elmondta, mennyire fontos, hogy találkozzunk és töltekezzünk, erőt merítsünk, lelkileg, szellemileg és testileg. Egy találkozó olyan, mint egy benzinkút, ahol új forrásokat találhatunk. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy fontos olyan forrásokat keresnünk, ahol ott az Isten is. Így sikerül majd igazi gyümölcsöket érlelni életünk folyamán. Ezek lehetnek örömök, kegyelmek, amelyeknek időt kell adni, hogy megfelelő körülmények között érlelődjenek.
Előadásának címe (Álmodjunk együtt. Az újrakezdés lépesei személyes és közösségi életünkben) tökéletesen illeszkedett a mi sajátos helyzetünkbe. Jó volt tudatosítani üzenetét, tanulnunk kell a múltból, aztán személyes Isten-kapcsolatunkat is meg kell újítanunk, végül pedig meg kell újulni minden téren. Ebben a folyamatban számíthatunk Istenre, mert ő segít nekünk újrakezdeni, segít bennünk újat teremteni, hisz sohasem végez félmunkát. Isten azzal kezdi, hogy belép az életünkbe, de meghagyja a szabadságunkat.
Négy fontos pillért említett az előadó, amelyek nagyon fontosak ebben a megújulási folyamatban. Ilyen a remény – fontos tervezni és álmodni, szemünket a horizontra és Istenre emelni. Reménnyel látni, reménnyel tervezni, nem beleragadni a mába. Aztán a cselekvés – merjünk cselekedni, bátran, hiszen Isten mindig új utakat kínál számunkra. A ma emberének ez a missziója, elfogadni a valóságot, és hinni azt, hogy nincs lehetetlen. A misszió napjainkban sem ért véget, de más területeket foglal magába. Van feladatunk a családban, a közösségekben, csak fel kell ismernünk, mit vár tőlünk az Isten. Kérnünk kell az egy lépés kegyelmét, így juthatunk csak előre. Végül az imádság fontosságára hívta fel figyelmünket, elmondva, hogy nagyon fontos a szívünkből feltörő kötetlen imádság is. Ez egyszerre alázat, titok, ugyanakkor személyes is. A krisztusi ember az imádság embere, hiszen Isten munkálkodik bennünk és általunk. Fontos a mi személyes példánk, látnak-e minket imádkozni.
A kiscsoportos beszélgetések során minden résztvevő elmondhatta, mi éríntette meg, hogyan valósulnak meg mindezek a saját életükben, vagy esetleg mit szeretnének magukkal vinni és ezáltal igazi gyümölcsöket teremni.
A délutáni programok visszacsatolásként és megerősítésként Bodor Ágota pszichológus és Konrád Katalin partiumi régióvezető irányításával folytak. Itt is elhangzott, mennyire fontos a kapcsolatok tudatos építése akár önmagammal, akár közösségekkel. Játékos gyakorlatokkal szemléltették, mennyire fontos a közösség megtartó ereje.
Végül a zene és vers csodálatos világával tették emlékezetessé ezt a találkozót az előadók. Micaci Cristina Sofia csodás dallamokkal vitt közelebb minket Istenhez, míg Schön György verséneklő irodalmi zenés előadása méltón zárta ezt a csodálatos napot.
Köszönjük, hogy részesei lehettünk ennek a csodálatos élménynek és méltón adhattunk hálát az elmúlt 20 évért.
Laurán Angéla bogozó
