A gyulafehérvári főegyházmegye küldöttjeiként vettünk részt a XIV. Nemzeti Kateketikai Kongresszuson Esztergomban október 16–18. között, mely ünnepi három nap volt számunkra, írja Kalamár Mária, Nagy Hajnal és Nagy Zoltán. A kongresszust két évente szervezik meg, ahol a magyarországi és a külhoni egyházmegyék találkoznak. Az idei kongresszus középpontjában a hit és a húsvéti misztérium áll, hisz az identitásunk, a küldetésünk innen fakad.
Ebben az évben közel száznegyvenen találkoztunk a Szent Adalbert Rendezvényközpontban. A 2024-es kongresszus mottójáról: „Isten Fiának hitében ÉLEK” (Gal 2,20) Udvardy György veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) hitoktatási bizottságának elnöke elmondta: „Húsvét éjszakába vezet bennünket, amikor a feltámadottal való találkozásban meghozom a döntésemet. Ez a döntés az életet jelenti, az örök életet és az életmódot is. Megtartani az ő tanítását, megmaradni az ő közösségében, testvérnek lenni azokkal, akikkel ő testvér volt és bátran hirdetni az igazságot, hiszen az szabaddá tesz minden embert. Azt is, aki hirdeti, és azt is, aki hallja és úgy gondolja, hogy nincs is rá szüksége. Ez hitünk középpontjába vezet bennünket. A húsvét éjszaka azt is megerősíti bennünk, hogy az egyház mint anya a húsvétban újra szüli a gyermekeit, életre adja gyermekeit.”
Udvardy György veszprémi érsek köszöntőjével és Kulcsár Dávid veszprémi egyházmegyés pap, országos katolikus egyetemi lelkész által vezetett nyitó liturgiával vette kezdetét a tartalmas három nap programja. Az érsek így fogalmazott: „A kongresszus jó alkalom arra, hogy ünnepeljünk, találkozzunk és figyeljünk az egyház aktuális tanítására. Ünnepeljük azt, hogy Isten meghívott a szolgálatára és az egyháza küld bennünket, hogy az evangélium hirdetőinek bátor tanúságtevői legyünk. Jó találkozni is, hiszen a nemzet különböző területein más-más feladatok vannak, de mégis ugyanazok. Jézus Krisztus örömhírét úgy hirdetni, hogy mások életét ez Isten felé fordítsa, boldogabb emberek tudjanak lenni és higgyenek az üdvösségben, az örök életben. Nem könnyű feladat ez, sokszor a küzdelem elfeledteti velünk a hivatásunk méltóságát. Jézus Krisztus evangéliuma ugyanaz, örök minden nemzet számára. De azok a kérdések, amit egy-egy társadalom, egy-egy kultúra feltesz, vagy ahogyan az emberek élnek, az megkívánja, hogy a hangsúlyokat jól tudjuk megfogalmazni. Ebben segít az ünnepi pillanat és mindig kapunk útmutatást a szentatyától, a helyi egyházak vezetőitől, így a mostani alkalommal is tudunk figyelni a szinódusra. A kongresszus ajándéka nagyon gazdag, legfőképpen azért, mert a résztvevők hordozzák ezt az ajándékot. Különböző egyházmegyékből, különböző szituációkból és mégis ugyanabban a szolgálatban, ez nagyon megerősítő.”
Minden egyházmegyéből egy-egy küldött a húsvéti gyertyáról meggyújtotta a mécsesét és ezt követően a húsvéti gyertya elé helyezték azt a tárgyat, ami a saját egyházmegyéjük szimbóluma.
A kongresszus előadássorozatát Serfőző Levente, a szeged-csanádi egyházmegye oktatási helynökének előadása nyitotta meg Újraindulni Krisztustól! A kerügma és a katekézis kapcsolatának jelentősége címmel. Hangsúlyozta: „Az egész egyház, és maga a kateketák is egy olyan környezetben élik a hivatásukat, a szolgálatukat, ami tele van kihívásokkal. Ahogy Ferenc pápa fogalmaz: nem a változások korát éljük, nem egyszerűen csak változnak körülöttünk dolgok, hanem magát a korszakváltást éljük meg. »Isten nélküli világban élünk«, ilyent teremtettünk magunk köré, és ebben a kemény helyzetben kell nekünk megszólaltatni az evangéliumot, kell Jézus hangja és arca legyünk. Ehhez ad nekünk segítséget a kérügma, az első igehirdetés, amelynek célja, hogy a hitet felébressze, megszólítson, meghívjon, felkeltse a vágyat az emberben arra, hogy tartozzon valahová, keresse az Istent. Ez nem megy másképpen, csak a tanúságtételen keresztül. A mi tanúságtételünk vágyfelkeltő szolgálat kell legyen.”
Csernai Balázs, a veszprémi főegyházmegye pasztorális irodájának vezetője, biblikus, főiskolai tanár volt a délutáni program előadója, aki Az élő Ige ereje. A kerügmetikus létmód bibliai alapjai címmel tartott előadást. Előadásában kifejtette „Az Apostolok Cselekedeteiben az igehirdetésnek mi a dinamikája. Mindig van egy krízis, ami a külső szempontokból fakadhat, vagy akár belsőből is. Az első keresztények imádkoznak, amíg meg nem tapasztalják a Szentlélek eljövetelét és utána ezzel a szentlelkes erővel hirdetik Krisztust.” Öt pontban fejtette ki: „Isten szeret bennünket, ő teremtett erre a világra, mi pedig újból és újból elrontjuk az életünket, amikor elfordulunk Istentől a bűneinkkel. Krisztus azonosul velünk egészen a keresztig, a keresztnek a szenvedéséig, az elhagyatottságáig, feltámadásával felkínálja nekünk az életet és megajándékoz a Szentlélekkel, ha megnyílunk előtte. Ez a megnyílás a hit és ezzel tudjuk befogadni Istennek a nagy ajándékát az örök életet, az üdvösséget.”
Zemlényi Katica, a Vox Mirabilis Kamarakórus karnagya vezette a Zenei és lelki élmény közös születése műhelyfoglalkozást. A foglalkozást követően elmondta: „A zene a legkönnyebb nyelv, amivel a gyerekekhez, a gyerekek szívéhez elérünk. A zene az, amivel megtudjuk őket fogni. A zene az az eszköz, ami ha ott van a kezünkben és élünk vele, akkor a gyerekek szívét meg tudjuk érinteni. Az egyházi évhez kapcsolódva kell keresni kisebb dalokat, megtanítani nekik és élményt adni nekik. Különleges módon elénekelni, esetleg közbe felállni, sétálni, hogy valami mást kapjanak, mint amit az iskolában kapnak.”
Horváth Ágnes, az MKPK hitoktatási bizottsága főmunkatársa, a kongresszust szervező csapat vezetője, a tanácskozás házigazdája így szólt a résztvevőkhöz: „A kongresszusra 19 egyházmegyéből érkeztek küldöttek, katekéták, szakmai munkatársak, plébánosok, káplánok. Cél az, hogy a küldöttek megújulva, megerősödve megéljék azt az örömöt, hogy ide tartozni jó. Továbbá, hogy mit jelent a katekézis, a kerügma szolgálata. Hazatérve pedig mint kovász adják tovább az igehirdetés örömét.”
Csütörtökön délelőtt Kató Csaba és Kató-Bellavics Ágota katekéták előadásán vettünk részt, ahol azt hallhattuk: hogyan kapcsolódik a katekáta a kérügmához.
Kató Csaba diakónus, katekéta kérésünkre az öt dimenziót foglalta össze „A katekézis direktóriuma öt olyan dimenziót mutat meg számunkra, amiben valóban az életünk egészét átjárhatja húsvét öröme. Minden azzal kezdődik, hogy valahol az életünkben találkoztunk a Feltámadottal. Ez a találkozás döntésre hív. Isten szeretetének a fényében meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól az életünkben, hogy mi az, ami segít minket az Isten felé, és mi az, ami vissza akar onnan húzni. Egy-egy érett döntésben újra és újra Istenre bízzuk életünket. Az Isten közösségbe, az egyház közösségébe hív bennünket, a közösség arra hívatott, hogy egymást segítsük az üdvösség útján. Az Isten igéjének nem csak hirdetői, hanem hallgatói is kell lennünk. Úgy hallgassuk, hogy engedjük, hogy az életünkké válhasson és ezzel leszünk hiteles hirdetői az Igének. A kérügma mindig az üdvösségre irányul, nem pusztán a jelen pillanatot akarja megoldani az Isten az életünkben, hanem az életünk egészét akarja megoldani, hogy elvezessen bennünket az üdvösségre.”
Az előadás folytatásaként az esztergomi bazilikába mentünk, ahol úgy jártuk be a templomot, mint a keresztény beavatás útját öt állomásban.
Kató-Bellavics Ágota katekéta, mentálhigiénés szakember gondolataiból idézünk: „A kapu Krisztus, akin keresztül belépünk az egyházba, a keresztény életbe, belépünk a vele való közösségbe. A templom előcsarnokába érve mi az, amit hátra kell hagynunk, mi az ami vonz előre? Mire hív engem, milyen felelősségre? Mire mondok nemet, igent mondok Krisztusra? A hajó az egyház közössége, mely megtart, éltet, ahol otthon vagyok. Ahogy haladunk a szentély fele, egyre közelebb kerülünk Krisztus teljes közösségéhez. Az ambóhoz érve, hogyan hallgatom az evangéliumot, a tanítást? Mire szólít fel, mit szólít meg bennem, milyen döntést formál bennem? Milyen megtérésre hív engem Isten szava? A szentély maga az üdvösséget mutatja számunkra.” Az „út” során egymáshoz fordulva tudatosítottuk magunkban, hogy a beavatásnak ezen állomásai hogyan jelentek meg eddigi életünkben, mire hívott, mire formált minket, mit élünk itt meg és mit ünneplünk.
Bátorításként Serfőző Levente a kateketák mindennapi küldetésének teljesítését illetően így fogalmazott: „Merjen kreatív lenni, merjen tanúságot tenni, merje elmondani azt őszinte tiszta szívvel, amit megtapasztal az istenkapcsolatában, mert amit elmond és megoszt, azon keresztül az Isten munkálkodik.”
Csernai Balázs bátorítása/üzenete a hitoktatóknak „Jó Krisztusra, az ő erejére és a Szentlélekre építeni.”
Kató Csaba így összegzett: „Akkor vagyunk hiteles hirdetői a kerügmának, ha mi magunk is meghallottuk és éljük. Ha találkozunk az Úrral, és ezt a találkozást soha nem feledjük. Engedjük, hogy ez a találkozás valóba örömet fakasszon a szívünkben és legyünk ennek az örömnek, ennek a lehetőségnek a hirdetői. Az Isten szeret minket, találkozni akar velünk. Sokszor az életünk legmélyebb sötétségeiben, a legnagyobb válságok és krízisek közepette és úgy akar találkozni, hogy ezekből a nehéz pillanatokból is élet fakadjon az életünkben. Ha felfedezzük, hogy a feltámadottal találkoztunk, Ő megfogja a kezünket és végig vezet minket életünk kihívásin és örömei keresztül az élet teljességére, az üdvösségre.”
Kató-Bellavics Ágota üzenet számunkra „A misszióban ne az eredmény legyen előttünk, hanem csak tegyük, amit tennünk kell és a remény legyen mindig ott. Vegyük fel az üdvösség sisakját minden reggel és a reményt sose veszítsük el.”
Szentségimádás
Csütörtökön este közös szentségimádáson vettünk részt, ahol az elmélkedésen részletet olvastam fel Márton Áron püspök 1938. június 4-i éjjel fél tizenkettőkor tartott szentségimádásából. Megható pillanatokat éltünk meg.
A kongresszus idején megtekinthető volt az a kiállítás, amely négy olyan személyt mutatott be, akik tiszteletre méltóak és példaképpen állnak előttünk. Márton Áron püspök, Mindszenty József bíboros, Bódi Mária Magdolna és Bálint Sándor néprajzkutató. Szép életutat tárnak elénk, és nagyon sokfélét. Sok olyan helyzetben álltak helyt, amit ma is megélhetünk a saját életünkben, bár más módon és más korban. Az Áron püspökről készült anyagot Lázár Csillától kaptuk, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumtól.
A kongresszuson való részvételünk segít minket abban, hogy Isten Fiába vetett hitünkből megújult lendülettel teljesítsük küldetésünket. Köszönjük a lehetőséget, hogy ott lehettünk a XIV. Nemzeti Kateketikai Kongresszuson. Ismételten megfogalmazódott bennünk, hogy Isten szeret minket és mi ennek a szeretetnek akarunk a hírnökei lenni. Nagyon nagy ez felelősség, hisz a küldetésünk az egyház küldetése.
Kalamár Mária, Csíkszentdomokos, Nagy Hajnal és Nagy Zoltán, Székelyudvarhely
Fotók: Magyar Kurír, Nagy Zoltán és Nagy Hajnal
