Néhány nappal ezelőtt Máriagyűdre zarándokolt a Szépszeretet csoport Puskás Attila segesvári plébános és Fülöp Zsombor gyergyószentmiklósi káplán lelki vezetésével. A zarándokcsopor Máriagyűdön kívül a pécsi székesegyházat és a bátai Szent Vér-kegyhelyet is felkereste. Az alábbiakban két zarándok saját hangú beszámolóját olvashatják.
Drága zarándoktestvéreim, nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én nagyon vártam az október 13-i zarándokutunkat. Káfony Mária, szeretett Babink, a Szépszeretet zarándokcsoport vezetője, lelke és motorja, mint mindig, most is nagyon szép úti célt tervezett nekünk: máriagyűdi bazilika, pécsi Szent Péter- és Pál-székesegyház, bátai Szent Vér-kegyhely. Különös örömmel töltött el, hogy ezen a zarándokúton Puskás Attila Segesváron szolgáló lelkipásztor és Fülöp Zsombor, a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom segédlelkésze voltak a lelki vezetőink.
Mind az oda vezető úton, mind hazafelé lélekemelő elmélkedést hallottunk Puskás Attilától a Szentlélekről, Szűz Máriáról, a fatimai jelenésekről. Fülöp Zsomborral elimádkoztuk a dicsőséges rózsafüzért, és minden tized előtt meghallgattuk az elmélkedését a titkokról. Így lelkileg felkészülve érkeztünk meg a Máriagyűdre, ahol Keresztes Andor, a kegytemplom plébánosa várt bennünket, és zarándokcsoportunk érkezésére megszólaltak a harangok is. Megilletődve, könnyes szemmel hallgattuk a harangszót.
A kedves fogadtatás után szentmisén vettünk részt, amelyet kísérőink mutattak be. Zsombor tisztelendő a szentbeszédben hangsúlyozta, hogy mennyire fontos az Istennel való kapcsolatunk, de sajnos sokszor valami megakadályoz minket ebben. Ezt az akadályt megtalálni, leküzdeni kihívás számunkra, de ha az igaz értékeket keressük, akkor megleljük.
Máriagyűd a béke szigete, ezeréves kegyhely. Andor plébános szavait megfogadva, le kell tegyük fájdalmainkat, gondjainkat, és kegyelemmel telve távozunk, magunkkal hozva a Szűzanya és Máriagyűd szentségéből az otthon maradottaknak is.
Folytatva utunkat a pécsi Szent Péter és Szent Pál tiszteletére felszentelt bazilikához érkeztünk. Tárlatvezetőnk érdekes ismertetőjét hallgatva jártuk végig e gyönyörű székesegyházat. 1991-ben II. János Pál pápa járt és imádkozott e falak között, amely alkalomból a bazilika minor rangra emelte a székesegyházat.
Indulás előtt csoportvezetőnk meglepetést ígért, amit természetesen meg is kaptunk: a haza vezető úton megcsodálhattuk a bátai Szent Vér-templomot, amely a mai Magyarország egyetlen Szent Vér-kegyhelye. A templom Tolna vármegye legdélebbi települése, Báta fölött magasodik, azon a dombon, ahol egykoron a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb zarándokhelye és kolostora állt. A 37 méter magas tornya messzire ellátszik. A mai Szent Vér-templom helyén Szent László király alapított bencés apátságot, amelynek templomában a Szent Vér csodája történt: a szentostyában láthatóvá vált Krisztus Vére, s ezt a vérző szentostyát díszes szentségtartóban tisztelheti a hívő nép. A kegyhelynek a török pusztítás vetett véget 1539-ben. A pusztítás 400. évfordulóján, 1939-ben szentelte fel Virág Ferenc pécsi püspök a mai Szent Vér-templomot, mely őrzi a régi kegyhely emlékét. A templomot Ferenc pápa 2020-ban bazilika minor címmel tüntette ki.
A vasárnap folyamán rengeteg új ismeretet szereztünk, gyönyörű helyeken jártunk, lelkileg feltöltődtünk. Reméljük, hogy még legalább egyszer eljutunk ezekre a helyekre. Köszönjük szépen Attila plébános és Zsombor tisztelendő elmélkedéseit, az imákat, az énekeket. Isten fizesse fáradozásukat és még nagyon sokáig kísérjenek bennünket a hit útján. Andor plébánosnak is köszönjük a kedves fogadtatást, Isten áldasa kísérje minden lépését.
Szanda Anna, Tóth Hajnalka / temesvári egyházmegye
Fotók: Puskás Attila / Facebook
