A temesvári egyházmegye sematizmusában a csáki plébániáról ez olvasható: a plébánia 1333-ban már létezett, és 1724-ben alakult újra. A templomot 1880–1881-ben építették és 1938-ban szentelték fel a Szentháromság tiszteletére. Az anyakönyvek 1724-ből származnak. A jubileumi szentmisét október 13-án, vasárnap Roos Márton temesvári ny. főpásztor mutatta be.
A Historia Domusban, a plébánia krónikájában Filip Dorin Gyula plébános idén több eseményt is bejegyezhet: például Kóbor György csáki nyugalmazott plébános, a helyi Caritas szervezet igazgatója gyémántmiséjét, azaz pappá szentelésének 60. évfordulóját, a csáki plébánia filiájából, Józsefszállásról származó Ovidiu Virag teológiai hallgató pappá szentelését, akit Pál József Csaba megyés püspök szentelt fel idén júniusban a temesvári Szent György római katolikus székesegyházban, valamint a török uralom alatt elnéptelenedett plébánia újjáalakulása 300. évfordulójának megünneplését.
300 év közösségben – ahogyan azt Filip Dorin Gyula a plébánia közösségi oldalán is hangsúlyozta: „Ez alatt a 300 év alatt a különböző anyanyelvű és származású – német, magyar, bolgár, román, szlovák, szerb, horvát – hívek ünnepelték hitüket és élték meg életük fontos eseményeit. A 300 év eseménydús történelem. Sok változás, felemelkedés, de kudarc is volt. Sok plébános és káplán váltotta egymást. Az évek során sokan önkéntes alapon vettek részt a közösségi életben. Mindazok esetében, akik ebben a közösségben tevékenykedtek, remélhetőleg egy dolog közös volt: Krisztus szolgálata! A jövő közössége azon alapul, hogy mi ma hajlandóak vagyunk-e elkötelezni magunkat Krisztus és hitünk mellett. A jövő nem csak a külső épületektől és struktúráktól függ. Ha a keresztény közösség a jövőben is meghatározó akar maradni, az attól függ, hogy lesznek-e olyan emberek, akik kiállnak az evangélium üzenete mellett. Így az, hogy a jövőben hogyan fogjuk megtapasztalni a helyi egyházat Csákon, valójában mindannyiunkon múlik. Akik jubileumot ünnepelnek, szeretnék felajánlani a jövőt a kezdetnek, és hálát adni a múltért.”
A jubileumi szentmisét október 13-án, vasárnap Roos Márton temesvári ny. főpásztor mutatta be, koncelebrált Filip Dorin Gyula helyi plébános, a csáki születésű Kapor János kisjenői és simonyifalvi plébános, Kóbor György csáki ny. plébános és Ovidiu Virag, a resicabányai Havas Boldogasszony-plébánia segédlelkésze. Az évfordulón részt vett Petru Filip csáki és Petru Roman dettai polgármester. A szentmise zenei szolgálatát orgonán Simona Mustețiu, valamint fiatal zenész társai látták el. Az ünnepen részt vettek magyar, német és román népviseletbe öltözött fiatalok.
A temesvári egyházmegye nyugalmazott főpásztorát a közösség képviselői 25 rózsából álló csokorral üdvözölték, ami a negyed évszázados püspöki szolgálatát szimbolizálta.
A homíliát magyar nyelven Kapor János plébános, német nyelven Ovidiu Virag segédlelkész, román nyelven Kóbor György ny. plébános mondta.
Ovidiu Virag segédlelkész német nyelvű szentbeszédében ennek a soknemzetiségű és soknyelvű közösségnek a hitben való egységét hangsúlyozta, és Ferenc pápa szavait idézte: „Az egység nem egyformaság, és a kulturális és vallási identitásotok sokfélesége Isten ajándéka. Egység a sokféleségben. Növekedjetek a kölcsönös megbecsülésben, ahogyan azt őseitek is tanúsították”.
Kapor János plébános felidézte azoknak a csáki származású papoknak az emlékét, akik különleges módon járultak hozzá az egyház életéhez, helyben és másutt: Konrad Kernweisz, a temesvári egyházmegye ordináriusa, Johann Heber pápai prelátus, Augustin Pacha püspök titkára, Josef Gerstenengst lelkipásztor, a bukaresti Szent József-székesegyház neves orgonistája.
„Dem ersten sein Tod, dem zweiten seine Not, dem dritten sein Brot” („Az elsőknek a halál, a másodikként érkezőknek az ínség, a harmadikoknak a kenyér [jut]”) – idézte román nyelven elmondott homíliájában Kóbor György ny. plébános azt a régi szólást, amely röviden összefoglalta a három évszázada, a török uralom után e kietlen, mocsaras vidékre érkezett első sváb telepes családok és generációk fáradozását, végtelennek tűnő erőfeszítéseit és sorsát.
A szentmise végén Filip Dorin Gyula plébános köszönetet mondott Roos Márton ny. püspöknek, aki együtt ünnepelt a csáki közösséggel, a pap testvéreknek, akik osztoztak a helyi hívek örömében, a fiataloknak, akik szép népviseletükben Buziásfürdőről, Újszentesről és Csákról érkeztek, valamint mindazoknak, akik hozzájárultak az évfordulós ünnepség megszervezéséhez. „A jubileum arra bátorít, hogy a jövőbe tekintsünk és előrelépjünk” – fogalmazott a plébános.
Az ünneplő közösségnek gratulált a város polgármestere, Petru Filip is, aki díszoklevelet és kitüntetést nyújtott át a plébánosnak a kultúrák és vallások közötti egység fáradhatatlan támogatásáért és előmozdításáért a kölcsönös tisztelet szellemében.
A szentmise végén Roos Márton ny. püspök rövid történelmi összefoglalót tartott a csáki plébániáról, végül pedig főpásztori áldásban részesítette a jelenlévőket. A jubileumi ünnepség a plébánia udvarán agapéval folytatódott.
