Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművésznek tizennégy keresztúti stációját és azok néhány véglegesített vázlatrajzát bemutató rendhagyó kiállítása nyílt meg október 13-án a tizenegy órai szentmise után a kézdivásárhely-kantai Szentháromság-templom folyósóján. A keresztúti stációk, valamint néhányuk vázlatrajza – előreláthatóan – november 9-ig tekinthető meg a kantai templom folyosóján.
Vetró András 1948. október 14-én született Temesváron (édesapja a kiváló szobrászművész, Vetró Artúr volt). Iskoláit Kolozsváron végezte, 1973-ban főiskolai tanulmányai befejeztével Kézdivásárhelyre került, ahol feleségével, néhai Vetró Bodoni Zsuzsa képzőművésszel együtt a Nagy Mózes Főgimnáziumban grafikát, szobrászatot tanítottak nyugdíjba vonulásukig.
Emberformáló, építő, nevelő munkájuk talán legbeszédesebb gyümölcse a sok művészetpártoló (kultúrmecénássá is fejlődött) vagy megbecsült képzőművésszé vált tanítványuk mellett két fiuk: Barnabás és Sebestyén András is képzőművészi pályán kamatoztatja a szülőktől kapott tálentumokat.
Vetró András munkái sok háromszéki iskola, közintézmény falát, belső tereit díszítik.
E plakettek, féldomborművek, kisplasztikák, szobrok a környék történelmi személyiségeit örökítették meg az utókor számára. De számos köztéri szobor (Kossuth Lajos, Bem József, Turóczy Mózes, Bod Péter, Petőfi Sándor, Molnár Józsiás, P. Nagy Mózes, I. Szent István király és Boldogemlékű Márton Áron püspökünk alakja is) dicséri gazdag alkotói munkásságát.
A szentmise után a hívek, érdeklődők átvonultak a templomfolyósóra, ahol F. B. kántor köszöntötte az egybegyűlteket, majd röviden ismertette az alkotót és a kiállított anyagot. Ezt követően levetítették a Tóth László újságíró, a Szék-Helyek portál működtetője által készített, Akit a Golgota megérintett című rövidfilmet. Ebben a kiállító Vetró András bemutatása mellett a keresztúti stációk egyikének, jelesül a negyediknek útját kísérte végig, vázlattól, a negatív elkészítésén át a végső, befejezett alkotásig.
A film közben megszólaló szobrászművész elmondta többek között azt is, hogy a szenvedésről, a keresztről csak az tud igaz, hiteles képet, alkotást létrehozni, aki maga is viselte valamilyen formában a keresztet, szenvedést…
Vetró András – évekkel ezelőtti – súlyos betegségéből talpra állva alkotott fáradhatatlanul, majd amikor felesége, múzsája, alkotótársa, Vetró Bodoni Zsuzsa súlyosan megbetegedett, odaadással, méltósággal ápolta, gondozta. A művésznő halála után nem esett búskomorságba a társtalanul maradt férj, nem zárkózott el a világtól, hanem tovább alkotott… Ennek a folyamatnak egyik legcsodálatosabb termése a Keresztút.
A film levetítése után ezen utóbbi momentumokat hozta fel követendő példaként a megnyitót moderáló, majd köszönetet mondott a film elkészítőjének, Tóth Lászlónak, a szobrászművész segítőtársának, László Károly keramikusnak és nem utolsósorban Vetró András szobrászművésznek követendő életpéldájáért, gazdag életművéért. Ugyanakkor itt hangzott el a köszönet azért is, hogy Erdély nagy püspökének, Boldogemlékű Márton Áronnak szobra a templom előterében állhat immár húsz éve (bronzbaöntött változatát 2004. május 31-én avatták fel és áldották meg a főtér szomszédságában található – a nagy püspök nevét viselő – kis téren).
A terrakottába formázott keresztúti stációk, valamint néhányuk vázlatrajza – előreláthatóan – november 9-ig tekinthető meg a kantai templom folyosóján.
Fórika Balázs
