A püspöki szinódus október 7-i sajtótájékoztatóját összefoglaló anyagot a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola online szellemi műhelye, a Duna-parti Iskola oldala tette közzé.
A szinódus az október 7-i délelőtti munkáját a VI. Pál teremben 351 résztvevővel kezdte meg, akik imádsággal fejezték ki közelségüket a közel-keleti fegyveres konfliktus miatt szenvedőkkel, osztozva fájdalmukban – ismertette Paolo Ruffini, a Kommunikáció Dikasztériumának prefektusa a Szentszék Sajtóközpontjában az újságíróknak tartott tájékoztatón.
A pápa „ezen a szomorú napon” levelet küldött a közel-keleti katolikusoknak. A szinódusi ülésnap megnyitásakor Mario Grech bíboros emlékeztetett arra, hogy október 7-e az ima és a böjt napja a pápa akaratából, amely a Santa Maria Maggiore-bazilikában elmondott rózsafüzér imádságot követi. „Imádság, böjt, jótékonykodás” – hangsúlyozta Paolo Ruffini, emlékeztetve arra, hogy Konrad Krajewski bíboros aznap délelőtt beszédet mondott az ülésteremben, és bejelentette, hogy gyűjtést indítottak a gázai Szent Család katolikus plébánia részére, amit Gabriel Romanelli atya vezet, „akit a pápa mindennap felhív, hogy tanúskodjon a szenvedőkhöz való közelségéről”.
A Kommunikáció Dikasztériumának prefektusa arról tájékoztatott, hogy a pápa által október 6-án, vasárnap bejelentett huszonegy új bíboros közül kilenc részt vesz a szinóduson: Luis Gerardo Cabrera Herrera OFM, Tarcisio Isao Kikuchi SVD, Pablo Virgilio Siongco David, Német László SVD, Jaime Spengler OFM, Ignace Bessi Dogbo, Dominique Joseph Mathieu OFM, Roberto Repole és Timothy Peter Joseph Radcliffe OP.
Az irgalmas szamaritánus példáját követve
Paolo Ruffini ezután felidézte Maria Ignazia Angelini bencés szerzetesnővér meditációját, valamint a Jean-Claude Hollerich bíboros, a szinódus főrelátora által az Instrumentum laborisról mondott gondolatokat. Kiemelte: „Ignazia anya arra buzdított bennünket, hogy a szinodális egyház útját az irgalmas szamaritánus példáját követve járjuk. A szamaritánus – mondta – a szinódusi út jelképe, egy olyan megközelítésmód, amely magában foglalja az alázatot és az együttérzést. Ez egy radikálisan új küldetés elfogadására készteti az egyházat, amelyet az irgalom és a hiteles kapcsolatok vezérelnek. Ezért a szinodális egyházzá válás útján nagy hangsúlyt kell fektetni nemcsak az egyének, hanem a kapcsolatok megértésére is.”
Jean-Claude Hollerich bíboros a kapcsolatokról szóló elmélkedéshez hozzáfűzte a béke témáját, és felvázolta az Instrumentum laboris kapcsolatokról szóló fejezetét, amely mélyreható elemzést nyújt a szinodális egyház számára a témáról – mondta Paolo Ruffini.
Ezután Giacomo Costa jezsuita szerzetes, a szinódusi közgyűlés titkára részletesen ismertette a munkamódszert, amelyet a sajtótájékoztatón Sheila Pires, az információs bizottság titkára mutatott be az újságíróknak. A délelőtt és a délután is a szinodális párbeszédek és az imádság ritmusában zajlott.
A negyedik általános közgyűlést másnapra tervezték, amellyel kapcsolatban Sheila Pires bejelentette: „A közgyűlés azt tervezi, hogy a belső szabályzat 13. cikke alapján megválasztja a bizottság tagjait a záródokumentum elkészítéséhez. Majd a nyelvi csoportok beszámolóit mutatják be. Az első héten a már elfogadott modell szerint szavazunk a megbeszélés napirendjéről, majd felszólalásokkal folytatódik a nap.”
Végül Pires rámutatott, hogy két pasztorális teológiai fórumot szerveznek szerda délutánra a következő témákban: „Isten népe, a misszió alanya” és „A püspök szerepe és tekintélye a szinodális egyházban”. Az egyháznak hidakat kell építenie és hídnak kell lennie, ezért oda kell figyelnie a különböző kultúrákra és vallásokra, ápolni a párbeszédet és a szinodalitást.
A párbeszéd a küldetésünk
Oswald Gracias indiai bíboros, mumbai érsek – a bíborosi tanács tagja, amelyet a szentatya pápasága kezdetén hozott létre, hogy segítsék az egyház kormányzását – kiemelte: semmi kétsége afelől, hogy a szinodalitásban nem lehet előrehaladni interkulturalitás nélkül. A II. vatikáni zsinat után mások elfogadása és tisztelete már széles körben megvalósul. A bíboros egy ázsiai példát is megemlített: 2022-ben közgyűlés foglalkozott a szinóduson éppen tárgyalt kérdésekkel, kiemelve a lelkipásztorkodás megújításának szükségességét. A közös munka és az együtt haladás kulcsfontosságú pontok. Gracias bíboros számára elengedhetetlen a kultúrák tisztelete, mivel Isten országa építéséhez olyan országokban, ahol különböző helyi kultúrák léteznek, szükség van azok elismerésére. Nem szükséges tehát erőszakosan téríteni, fogalmakat vagy koncepciókat erőltetni, mivel nem értenék meg. Emiatt is szinodálisan kell működnünk.
Az ázsiai kontinensen különféle találkozókra került sor 2023-ig, amikor közel kétszáz püspök találkozott és tárgyalt a vallások tiszteletéről, a laikus mozgalmakról és a keresztségről. „A más hitvilágokkal kapcsolatban megváltozott a felfogásunk. Már nem más vallásnak hívjuk őket, hanem szomszédos vallásnak” – folytatta Oswald Gracias bíboros, kitartva amellett, hogy együtt kell működnünk. Az ázsiai püspökök is tudomásul vették a digitális világ fontosságát, és munkájuk folytatását látják a szinódusban. „Biztos vagyok abban, hogy a dolgok jó irányba tartanak – mondta az érsek –, épülünk a testvériségben és az egyház iránti szeretetben.”
Gintaras Grušas vilniusi érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke, hozzászólásában megosztotta, hogyan élték meg a pápa által a világbékéért kezdeményezett imádság és böjt napját a délelőtti szinódusi gyűlésen. „A szinóduson a háború okozta szenvedéseket közel engedve magunkhoz megtapasztaljuk, hogy mindannyian egy család vagyunk – egy család, amely a békéért imádkozik.”
„A párbeszéd a küldetésünk” – jegyezte meg, és kiemelte az egyházak közötti kapcsolatok erősítésének szükségességét, különösen a szenvedés idején.
Forrás: Duna-parti Iskola/Magyar Kurír
