Október első szombatján a kolozsvári Szent Mihály-templomban Mária-köszöntő keretén belül imádkoztak az egybegyűlt hívek. A szentségimádással kezdődő imaalkalomra összegyűltek Antal Endre gyakorlati éves kispap gondolatait követhették, majd a főtéri templom kertjében körmenettel és énekszóval köszöntötték a Szűzanyát.
Következőkben Antal Endre prédikációját olvashatják:
Ahhoz hasonlóan, ahogyan Gábor angyal köszöntötte Máriát, és is úgy köszöntelek: legyetek üdvözölve, mert az Úr velünk van.
Kedves Testvérek! Tudatosítottátok-e magatokban azt, hogy nekünk két édesanyánk van. Két anyai szeretet szővi át életünket. Mindannyiunknak van földi édesanyja. De van egy égi anyánk, akit maga Isten Fia adott nekünk. Minden, amit hiszünk és vallunk Máriáról, az a következő misztériumban gyökerezik: Mária Isten anyja. Erre a kijelentésre épül a Mária iránti tiszteletünk. Ha Mária Istenanyaságát akarjuk világosan látni, akkor az Ószövetségi Szentírásban már ott találjuk a Máriára, mint a Megváltó édesanyjára utaló jeleket. Az ÓSz-i próféciák közül egynek a beteljesedéséről nem olvashatunk az ÓSz-könyveiben. Ácház király jövendölést kapott: Íme anya lesz a szűz és fia születik és Emmanuelnek fogják hívni. Az ÓSz-ben nem találjuk meg ennek a próféciának a beteljesedését. Mária ez a szűz anya, akinek Fiában velünk van az Isten, hisz az Emmanuel szó ezt jelenti. Másik helyen olvashatjuk ugyancsak az ÓSz-ban, hogy: Sion leánya ujjongani fog a boldogságtól, ami abból fakad, hogy benne fog lakni az Úr. Ez Mária anyaságában vált valóra, akit ezért mondanak boldognak minden nemzetek, s mi is Boldogasszonyként szólítjuk. Mária a Boldogasszony: ki ne lenne boldog, ha ő lehetne az Isten Fiának az édesanyja. Amikor megjelent Gábor angyal, Mária nem tudta, elsőre nem értette, hogy mi történik vele. De nem ellenkezett. Nyitott volt Isten akaratára, és azt mondta az angyalnak, hogy történjék vele szavai szerint. Mária bizalommal Istenre merte bízni életét. Amikor Mária meglátogatta rokonát, Erzsébetet, örömujjongásban tört ki, magasztalta Istent azért, hogy alázatos szolgálóleányára tekintett, és őt választotta ki e magasztos feladatra. Mária örömét meg akarja és meg is osztotta a világgal. Mária minden szava Istenre irányul, őt dicséri és ad hálát neki. Minden nemzedék részesül az ő örömében.
Kedves Testvérek! Az igazi örömet meg kell osztani másokkal, mert aki csak egyedül tud örülni, az valóban csak kárörömnek tud örülni. Máriával együtt mi is örülünk, hogy ő az Isten anyja és a mi anyánk is. Mária neve: Istentől szeretett. Isten az emberek szeretetén munkálkodik. Mi is szeretve vagyunk attól, aki Máriát is szerette. Ha tenyerünkre pillantunk, akkor megfigyelhetővé válik tenyerünk vonalaiban egy M betű. Látjátok? Isten engem, téged és mindannyiunkat egyformán szeret. Október hónapban minden nap elimádkozzuk a rózsafűzért, amikor a rózsafűzér titkaiban szemléljük Jézus és Mária örvendetes, fájdalmas és dicsőséges pillanatait. 2002-ben Szent II. János Pál pápa bevezette a világosság titkait is, hogy azok által Jézus közösségi életéről is elmélkedhessünk. A rózsafüzér titkain elmélkedve szemlélhetjük Jézus és Mária arcát. Az Üdvözlégy Mária ima középpontjában Jézus neve áll, akiről és aki köré épül fel az egész rózsafüzér. Nem Máriát imádjuk, hanem vele együtt kérjük Szent Fiát. Október az a hónap, amikor minden nap Mária által közeledünk Jézushoz. Szent II. János Pál pápa így nyilatkozik a rózsafüzér imádságról: „A rózsafüzér nagyon kedves imádságom. Csodálatos imádság! Csodálatos az egyszerűsége és a mélysége (…). Ugyanis az Üdvözlégy Mária szavainak mondása közben elvonulnak lelki szemeink előtt Jézus Krisztus életének fő eseményei. […] s eleven közösségbe kapcsolnak Jézussal – mondhatnánk – az ő Anyjának szívén keresztül. Ugyanakkor szívünk belefoglalhatja a rózsafüzér e tizedeibe mindazt, ami egy személy, a család, a nemzet, az egyház és az emberiség életét alkotja. Az egyéni gondokat, a felebarát, s különösen a hozzánk, a szívünkhöz közelebb állók gondjait. Így a rózsafüzér egyszerű imádsága adja az emberi élet ritmusát.”
A rózsafüzér nemcsak a szavak ismétlésében, hanem a szív csendes elmélyülésében rejlik. Ahogy az ujjak egyenként érintik a rózsafüzéren a szemeket, úgy simul az elme és a lélek egy magasabb valósághoz. Az ismétlés ritmusában nem monotonitás van, hanem egyre mélyülő találkozás, azzal, akiről a titkok beszélnek. A mi Boldogasszony édesanyánk Fiára mutat. Hozzá akar elvezetni, hogy mi is részesüljünk a végső örömben. Ebben a hónapban közelebb kerülhetünk Mária által Jézushoz. Mária van nekünk. Ma meghívást kapunk arra, hogy tekintsünk őrá, a boldog anyára, aki Fiára mutat, aki minden nap szomjazik a mi szeretetünkre, hisz ő a tenyerünkbe rajzolta szeretetének jelét. Ámen.
