Erdély arcai és harcai – megemlékezés és szentmise

1
811

Vértanúk vére nyomán él a kereszténység, áldozatuk nem magányos hősiesség, hanem a közösségért vállalt szenvedés. E gondolat vezette a szervezőket az október 2-án a kolozsvári Szent Mihály-templomban rendezett megemlékezés összeállításában. Az ünnepi műsort követő szentmisét Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök celebrálta.

A Szent Mihály-plébániával közösen a szeged-csanádi egyházmegye, Magyarország kolozsvári főkonzulátusa, valamint a Krónika Intézet egy határokon átívelő kezdeményezést indított, hogy méltó módon emlékezhessünk a 20. századi Magyarországon, illetve Erdélyben szolgálatot teljesítő és hitükért üldözött egyházi elöljárók hitvallásáról és életáldozatáról.

A 2026-ig tervezett programsorozat első állomása idén februárban a szegedi székesegyház volt. Április végén Kolozsváron folytatódott a Diktatúrák egyházi áldozatai című programsorozat egy könyvbemutatóval: a Szent Mihály-plébánia hittantermében Serfőző Levente, a szeged-csanádi egyházmegye oktatási helynöke Rongyosan az Isten előtt – Györgypál Albert vértanú pap élete című kötetét mutatták be. Október 2-án pedig megemlékező műsort mutattak be Kolozsváron a Szent Mihály-templomban.

Az ünnepség elején Grezsa Csaba főkonzul szólt a jelenlevőkhöz, felidézte a múltidéző, egyben értékőrző programsorozat állomásait, és arra emlékeztetett, népünk sorsában mindig összefonódik ünnep és áldozat. Róth Márton külügyi és közkapcsolati igazgató beszélt a kezdeményezés gondolati hátteréről, motivációiról, majd következett a vetített képekkel, illetve Szilasi Alex Liszt Ferenc-díjas zongoraművész játékával kísért megemlékező műsor, amelyet Kassay Ildikó, a Krónika Intézet igazgatója állított össze és Serfőző Levente olvasott fel.

Vértanúságot szenvedett elődökről hallhattunk korabeli naplók alapján, börtönviszonyokról, hűségről, helytállásról, kitartásról, vértanúhalálról. Boga Alajos, Sándor Imre, Györgypál Albert, Ikrich Auguszta, Boros Fortunát, Boldog Bogdánffy Szilárd, Boldog Scheffler János, Gajdátsy Béla, Hajdú Gabriella — néhány név csupán a több mint százból, akik a mi mai, nyugodt, szabad körülmények közt megélt egyházi életünkért haltak meg méltatlan körülmények között, kitartva az Isten iránti hűségben.

Az ünnepségre eljöttek a különböző kolozsvári iskolák hittanos diákjai hitoktatóik, tanáraik kíséretében, a temolom bejáratánál látható volt az ő kreatív megemlékezésük: rajzok, plakátok az egyes vértanúkról.

Láthattak az érdeklődők egy pannót a csíkkozmási gyerekek rajzaival is, akik szeptember 14-én, halála napján Boga Alajosra, falujuk szülöttjére emlékeztek (erről szóló cikkünk ITT olvasható).

Az ünnepséget szentmise követte, amelynek elején László Attila főesperes-plébános köszöntötte a jelenlévő egyházi és világi méltóságokat: dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspököt, dr. Serfőző Levente oktatási vikáriust, dr. Róth Márton külügyi és közkapcsolati igazgatót, Kovács István unitárius püspököt, Gáll Sándort, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi és személyzeti előadótanácsosát, Dinka Levente evangélikus lelkészt, Tofana Vasilét, a kolozsvár-szamosújvári görögkatolikus egyházmegye általános helynökét, Kassai Ildikót, a Krónika Intézet igazgatóját, Szilasi Alex Liszt Ferenc-díjas zongoraművészt, Melega Pétert, a szatmári püspökség gazdasági igazgatóját, Kapor János temesvári kanonokot, Grezsa Csaba főkonzult és munkatársait és minden emlékezőt. Rövid köszöntője után kiemelte, hogy a mai idők börtönét ma leginkább a különféle ideológiáktól való „megkötözöttség” jelenti. „Ez a mai emlékezés számunkra ébresztő: feladatunk, küldetésünk van: istengyermekségünktől adottan azt munkálni életünkben, hogy bennünk meglássa a másik ember is a testvért, és a testvéreket nem lehet egymással semmilyen ok miatt vagy alapon szembe fordítani. Így teljesedjenek imáink, ebben erősödjünk ma meg! A szent őrzőangyalok ünnepén imádkozzunk most együtt az elhunytakért, az áldozatokért, a magunk számára pedig áldottabb jövőért.”

A Kapor János temesvári egyházmegyés kanonok által felolvasott evangélium után Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök mondott szentbeszédet. Ő a világban jelen lévő rossz problémakörét járta körül – az ószövetségi gondolatoktól indulva Jézus Krisztushoz érkezett, aki semmiben sem mondott ellent az Atyának és vállalta a halált küldetése teljesítésében. Éppen ezzel mutatta meg, milyen végtelen szeretettel szereti az Isten az embert. „Az ő szenvedése sem önmagában érték, mint bármely más ember szenvedése sem az, hanem az a lelkület, az az áldozatvállalás az érték, amellyel ezt elvállalta. Ennek köszönheti, hogy nem a sír a végállomás, hanem a feltámadásában bizonyul az élet igazi győztesének, és lesz mindannyiunk számára az élet forrása. Ebben osztoznak a keresztény vértanúk és mindazok, akik igazságtalanságot, kínzást, börtönt szenvedtek és szenvednek el a hitükért. Nem az élet vesztesei, hanem igazából az igazi győztesei ők” – mondta a szónok. Az emlékezők pedig nem „elsajnálják” őket, hanem minden bosszúvágy és gyűlölet nélkül büszkék rájuk.

„Az ő áldozatuk, szenvedésük nem elpocsékolt energia, nem kudarc, hanem nagyon komoly befektetés, amelynek a „kamatát” mi is élvezhetjük, abból erőt meríthetünk, hogy helytálljunk napjainkban. Ma hitünkért, meggyőződésünkért, emberi értékek melletti elköteleződésünkért talán fizikailag nem fenyeget veszély, de a nihilizmus diktatúráját közvetítők részéről másfajta veszélyek fenyegetnek bennünket. És ma is bátorság, lelki erő kell, hogy ezeket ne hagyjuk győzni magunk fölött. Az egykori hősök, vértanúk példájából erőt merítve hatékonyan tudunk mi is hősiesen vagy kevésbé látványosan tanúskodni valódi emberi értékeinkről, hitünkről és keresztény mivoltunkról! – zárta gondolatait Kiss-Rigó László.

A szentmisén részt vett egy csíkkozmási küldöttség is Hajdu Gábor szenátor kíséretében, akik falujuk szülötte, a máramarosi börtönben mártírhalált szenvedett egykori vikárius, Boga Alajos emléke előtt tisztelegtek.

Fotó: Serar Szabolcs, Ozsváth Judit, Bodó Márta

1 HOZZÁSZÓLÁS