Farkas Áron kántor-karnagy életének 65. évében, szeptember 30-án hunyt el, október 2-án Szentegyházán temették. Rá emlékezünk.
Farkas Áron egyik közösségi médiában olvasható, 2020-as bejegyzése szerint azon morfondírozott: ,,Itt az alkalmas szent idő, jó lenne megszabadulni egy pár maszktól! Fogantatásomkor Isten tarisznyámba tette ÉNemet, kiválasztott, egyedi személyiségemet. Csomagolás nélkül. Szép volt, igaz és jó. Vajon mit adok vissza? Maszkokba csomagolt, hamis üveggyöngyöket? Vagy parányian kicsi, talán alakra formátlan, csiszolatlan, de gyémántként szép, pőre Énemet? Isten segíts, légy irgalmas hozzám! Kemény munka lesz ez…”
Geréd Vilmos megemlékezése
Kodály Zoltán, akit Ilyés Gyula ,,a hangok és a lélek megváltó Mesterének” nevezett, utolsó nyilvános szereplése során azt mondotta: ,,A műveltség zene nélkül tökéletlen, zene nélkül nincs egész ember”. A megfáradt és itt a koporsóban fekvő Farkas Áront is a zene tette nem csupán műveltté, de a szó legmélyebb értelmében EGÉSZ EMBERRÉ. Kodály Zoltán mondta azt is, hogy ,,aki korán beleszokik valami jóba, azon később már nem fog a rossz”. Már gyermekként énekelt a templomi kórusban, majd Tamás Mihály kántortanítótól tanult hegedűjátékával hozzájárult a zenebetétes liturgikus cselekményekhez is.
Tanulmányait a gyulafehérvári kántoriskolában folytatta, majd érettségi után egy ideig a teológián tanult. A Gyulafehérváron töltött ideje alatt az orgonálás mellett a hegedűjátékot sem hanyagolta el.
Egy alkalommal a Gyulafehérvárról szülőfalujába hazajött Áront felkerestem s megkérdeztem: Áron, nem szeretnéd Istent, egyházunkat, népünket szolgálni? Elgondolkozott és azt kérdezte: miért kérdezed? Mondtam neki, hogy Kolozsváron, a Györgyfalvi negyedi Mária Szíve-plébánia papja, Szakács Lajos kántort keres. Áron elfogadta a felkérést s ezzel elindult egy szép kántori életút. Egy kis idő után Hajdu Gyula brassó-belvárosi plébános keresett egy jó, megbízható kántort, mert az ő kántora külföldön rekedt és tanácsoltam Áronnak, hogy próbálkozzon meg Brassóval. Ő elment, s miután lejátszott egy próbamisét, felvették kántornak.
Brassó-belvárosban sok szép liturgikus cselekményt rendezett. Hosszú éveken át az Egyházzenei Bizottság tagjaként is tevékenykedett.
Áron testvérünk szentségekkel megerősítve átlépett a halhatatlanságba. Hisszük, hogy az életnek és a halálnak hatalmas Istene biztosította számára a boldogító örök Requiemet és a karnagyi tisztséget is az égi kórusban. Az egyház hitével vigasztalódunk: az életünk a halálban megváltozik, de meg nem szűnik. Szent Pál apostol tanítását szívünkbe vésve magunkkal visszük: ,,akár élünk, akár halunk, az övé vagyunk”. Áron, nyugodjál békében, Jézus, Mária szent nevében!
Török Orsolya Borbála, a brassói Szent Péter és Szent Pál plébánia kántora búcsúztatója
A feltámadás hitében és a viszontlátás reményében a brassói Szent Péter és Pál plébánia munkaközössége, a Szent Cecília kórus és az egész egyházközség búcsúzik egykori kántorától. Az a közösség, mely 39 évvel ezelőtt szeretettel befogadta, az a közösség, amely tanúja volt élete legjelentősebb szakaszának… és nemcsak tanúja, hanem mellette állt élete örömeiben és kudarcaiban, sikereiben és csüggedéseiben. Búcsúzik az a közösség, amelyet Farkas Áron, 35 évig lelkiismeretesen, teljes odaadással szolgált orgonajátékával, hangjával, kiváló karvezetői képességével. Hisszük, hogy valahol a mennyben még mindig cseng a hangja, még mindig szólnak az általa vezényelt brassó-belvárosi kórus harmóniái. Ő még sokáig jelen lesz azoknak a szívében, akiket szeretett.
Nem kevesen vannak, akik tanítványai, kollégái, barátai voltak, akik pályafutásuk során bármiben hozzá fordulhattak és segítséget kaptak, és merítettek gazdag tapasztalati kincstárából. Farkas Áron Isten ajándéka volt a brassói közösség számára, ajándék, amely sok szívet-lelket megörvendeztetett. Most egy szépen hangzó síp kidőlt Isten földi orgonájából, hogy a mennyben annál szebben zenghessen! Adja Isten, hogy majd egykor mindnyájan, kántorunkhoz, szeretteinkhez társulva, Isten boldog színelátásában zenghessünk dicsőítő éneket! Addig is, Áron, Isten veled, viszontlátásra!
Fotó: a brassó-belvárosi Szent Péter és Pál-templom Facebook-oldala
