Kelemen Didák-emléktáblát helyeztek el az aradi minorita templom falán, amelyet ünnepélyes keretek közt szeptember 28-án lepleztek le.
A Kelemen Didák bronzportré alkotója Máger Ágnes festőművész, a bronzplakett adományozója dr. Várhelyi Krisztina közgazdász. Az emlékplakettet szeptember 28-án Böjte Csaba ferences szerzetes, az aradi minorita testvérek, Wojciech Kulig OFMConv lengyel tartományfőnök és Damian-Gheorghe Pătraşcu OFMConv román tartományfőnök leplezte le.
Kelemen Didák 1683-ban született a háromszéki Kézdialmás-Baksafalván (születésének pontos dátumát nem tudjuk, mert a lemhényi anyakönyvezés csak 1712-ben indult el). A minorita rendbe lépett,1704-ben Nagybányára küldték. Tanulmányait a minoriták eperjesi főiskoláján folytatta, kitűnő eredményei láttán tanári állást kapott. Tanárkodása nem tartott sokáig, mert az ellenreformáció időszakában különösen a Partiumban szükség volt a katolikus hit védelmezésére, templomok, iskolák építésére, ezzel a feladattal bízták meg felettesei. Kétszer választották meg a minorita rend magyarországi tartományfőnökévé, először 1717-ben. 1720-ban a maga alapította báthori klastrom elöljárója lett. Nevéhez fűződik a miskolci Nagyboldogasszony templom (minorita templom), rendház és iskola építése, a nyírbátori templom és rendház építése, a besztercei ferences rendház és templom restaurálása. Koháry István, majd főleg Károlyi Sándor bizalmasa, az utóbbi támogatásával a Tisza-vidéken nagy katolizáló tevékenységet fejtett ki. A katolikus restauráció egyik vezető alakja, az országygyűlésben és a vallásügyi bizottságban állandóan érvényesítette befolyását a katolikusok érdekében. Híres hitszónok volt. A katolikus hitélet apostola 1744. április 28-án halt meg Miskolcon. Boldoggá avatása folyamatban van. Sírja, emléktáblája és arcmása az általa alapított templomban látható. P. Kelemen Didákot iskolák és templomok építőjeként tartják számon, emellett irodalmi munkássága is jelentős, 13 kötetnyi könyv szerzője, e munkák közül legkiemelkedőbb a Búzafejek című prédikációs kötete, amely nyelvművelő szempontból is igen értékes. Emlékét elsősorban Miskolcon ápolják, ahol 1986-ban Kelemen Didák-emléktáblát helyeztek el a minorita templom falán (alkotója Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész); Kelemen Didák-díjat alapítottak 2013-ban; 2016. április 28-án elnevezték róla azt az utcát, ahol az általa alapított minorita templom, valamint a szintén általa alapított iskola jogutódja, a mai Földes Ferenc Gimnázium áll. A Tiszteletreméltó (Kelemen Didák szolgálata) címmel 90 perces filmal készült Czikora Ágnes rendezésében 2019-ben Miskolcon, a városban minden évben emléknapján, április 28-án ünnepségsorozatot rendeznek tiszteletére. A kézdialmási iskola 1994-ben, Kelemen Didák halálának 250. évfordulóján felvette a nevét. Fehérgyarmaton 2009. szeptember 20-án ünnepélyesen megnyitották a Kelemen Didák római katolikus könyvtárat – tisztelegve a Felső-Tiszavidék apostola előtt, aki a reformációt követő első fatemplomot felépítette Fehérgyarmaton, és munkásságával hozzájárult ahhoz, hogy Szatmárból ne tűnjön el a katolicizmus.
