A csíksomlyói kegytemplomban Szent Mihály arkangyal, a gyulafehérvári főegyházmegye védőszentjének ünnepén azoknak az elhunyt csíksomlyói rendezőknek a lelki üdvösségéért imádkoztak, akik már a túlvilágról szolgálják a csíksomlyói Szűzanyát.
Ők voltak azok a bátor székely férfiak, akik amikor találkoztak egymással úgy köszöntötték egymást: „Dicsértessék a Jézus Krisztus!”, amikor elváltak egymástól, azt mondták: „Isten áldjon!” Kilencvenben véget ért a kommunista-ateista elnyomás időszaka, a csíksomlyói pünkösdi búcsút újra szabadon, nyilvánosan és a maga teljességében meg lehetett tartani. A legfeltűnőbb a hatalmas zarándoktömeg volt, amely a negyvenes évek ötvenezres tömegét többszörösen felülmúlta. A zarándokok zászlókkal, keresztekkel, szervezett körmenetben végigjárták a Jézus-hágót.
Ezekben az időkben jelent meg egy tehetséges, karizmatikus személyiség, Borsodi László, aki csíksomlyói búcsús zarándoklatok rendezőségének kezdeményezőjévé és vezetőjévé vált. Igényes, tisztességes és becsületes szándékú ember volt. A ferencesek 1993-ban, amikor látták, hogy a nagy tömeget már nem lehet a hagyományos módon szervezni, kivitték a szentmisét a tágasabb szabad térre, a csíksomlyói nyeregbe. Így már a kegyszobornál, a templom előtt is, de a nyeregben is szükség volt a segítségre. Borsodi Lászlónál a kimondott szó kimondott szó volt. Benne volt minden: alázat, cselekvő szándék, imádság és szeretet.1993-ban Borsodi Laci bácsi Bartók Albert és Márk József ferencesekkel együtt a búcsúk zökkenőmentes lebonyolítása érdekében létrehozta a csíksomlyói kegytemplom rendezőségét.
Szeptember 29-én Csíksomlyón ezekről az eltávozott bátor férfiakról emlékeztek meg. Karszalaggal, látható Szent Ferenc jelvénnyel a misén és egyéb szertartásokon segédkeztek. Minden elsőszombati Mária-köszöntő alkalmával ők koordinálták a szentmise utáni gyertyás körmenet útvonalát, ők vitték a keresztet és a pápai kisbazilika jelvényét. Ők segédkeztek a csíksomlyói nagybúcsún, mindenhol a kegytemplomban, a kegyszobornál. Ott voltak a templom előtti téren, de ott voltak a hegynyeregben, a hármashalom oltárnál és különböző szektorokban is. Jelen voltak minden vasárnap és nagyobb egyházi ünnepeken. Ismerték és tudták a szertartások menetét, értették, mi miért történik.
A csíksomlyói szertartásokon teljesen meghatározott feladataik voltak. Mindenki rutinosan tudta, mi a dolga. Így emelték a szertartás ünnepélyességét. Így szolgálták a csíksomlyói Szűzanyát. Így dicsőítették Istent. Közös volt bennük, hogy igaz és istenfélő emberként szolgálták Isten és a Szűzanya ügyét. A vasárnapi szentmisét követően róluk emlékeztek meg a résztvevők. A csíksomlyói kegyhely YouTube csatornája élőben közvetítette a szentmisét és az ezt követő szertartást.
Kik voltak ők? Érdemes név szerint megemlíteni őket: Molnár Pál, Török Dénes, Gál Béla, Kovács Pál, Hamar Géza, Gergely Péter, Lukács Tibor, Kovács Imre, Csiszér Zoltán, id. Petres József, Miklós József, id. János Dénes, Kristó Árpád, id. Xántusz József, Kovács Antal, Ferencz Vincze, Kósa Jenő, ifj. Petres József, Szenyes Kálmán, Szegedi József, Balázs Imre, Kinda Miklós, Márkos Zoltán, Török Imre, Bartalis Lajos, Lackó József, Kótai Béla, Imreh Dénes, Nagy István, Köpe István, Izsák Zoltán, id. Kristó László, Iszlai Mihály, Dóczi Kálmán, Bákai Ferenc, Ilyés László, Balog Pál, Fehér István, Kristó Tivadar, Kedves Ignác, Petres Gábor, Balázs János, id. Péter József, Ambrus Ferenc, id. Borsodi László, id. Csiszér Sándor, Antal Béla, Páll József, Kristó Károly, Mihály András, Székely Csaba, Kencse Mátyás, Bartalis Imre, Szász Dénes, Erdély Péter és Richárd Sándor.
Az elhunyt csíksomlyói rendezők voltak azok, akik sokszor csendes és rejtett imáikkal és szolgálatukkal tették a legtöbbet. Tudták, a csíksomlyói Szűzanyával nagyon jó ebben „szövetkezni”. Tudták, hogy a Szűzanya mindig komolyan veszi a kéréseiket.
Virág Zsolt
Forrás: TransylvanianTalk
