Az oktatás–nevelés hogyanja mindig is összetett és kihívásokkal teli feladat volt. Ma, amikor az oktatás és a pedagógia gyorsan változó világában élünk, fontos emlékeztetnünk magunkat arra, hogy a nevelés nem csupán az értelem dolga – a nevelés a szív dolga is.
Ez a Don Boscotól származó gondolat volt a mottója a gyergyószentmiklósi Szent István-plébánia, gyergyószéki pedagógusoknak szervezett lelki délutánjának szeptember 26-án, amelynek moderátora Fülöp Sándor Szabolcs zetelaki segédlelkész volt és amelyen húsz gyergyókörnyéki pedagógus vett részt.
A délután folyamán rátekintettünk örömeinkre, reményeinkre, nehézségeinkre, beszéltünk nevelési módszerekről, helyes szemléletről, érzelmi intelligenciáról, majd a személyes megosztások után, kötetlen beszélgetésekkel és agapéval zárult az együttlét. Bosco Szent János nevelési módszere, az úgynevezett „megelőző módszer” azon elven alapul, hogy a gyermekekkel való bánásmódban először a szeretetre kell helyeznünk a hangsúlyt. „Legyetek a gyermekekkel, előzzétek meg a bűnt ésszel, hittel és szeretettel” – mondta ő, s ez a tanítás mindannyiunknak szól, akik nevelői hivatást választottunk.
Ez a módszer nem büntetésre épül, hanem szeretetre és bizalomra. A délután folyamán többször is hangsúlyozva volt, hogy pedagógusként feladatunk, hogy észrevegyük a gyermekekben rejlő jóságot, igazságot, szépséget, szentséget, mindazt a jót, amelyet az Úrtól kaptak, és erre kell építenük nevelési tevékenységünket, vigyázva, hogy megőrizzük őket attól, hogy ettől a tisztaságtól eltérjenek. Ezért hát soha ne szalasszuk el az alkalmat, amikor Isten lehetőséget ad a jóra. Az oktatás, más nevén „educatio” lényege, hogy a folyamatban valakit valahová elvezessünk. A nevelői munkában a gyermekek számára mi mutatjuk az utat, amely a tisztaság, a szeretet és a hit felé vezet. A „formatio” pedig a gyermekekben rejlő tulajdonságok tökéletesítését jelenti – pedagógusként feladatunk tanítványainkból kihozni a legtöbbet szeretetteljes és bizalmi légkört teremtve.
Don Bosco nevelési módszere inspirációt ad számunkra és mindazok számára, akik a gyermekek szeretetére, bizalmára és fejlődésére kívánnak építeni. Munkássága és tanításai arra emlékeztetnek bennünket, hogy a nevelés nem csupán az értelem dolga, hanem a szívé is. Csak akkor válhatunk igazán jó nevelővé, ha szívünket is megnyitjuk a gyermekek előtt, és minden nap arra törekszünk, hogy az Isten által adott lehetőségekkel éljünk a jó szolgálatában. A délután során az érzelmi intelligencia fejlesztésének fontosságára is kitértünk. A nevelési folyamatban elengedhetetlen, hogy ne csak a gyermekek érzelmeit ismerjük fel és kezeljük megfelelően, hanem saját érzéseinkre is rá tudjunk tekinteni. Képessé kell válnunk arra, hogy pontosan megfogalmazzuk érzelmeinket, reflektáljunk rájuk, és megértsük azok mögöttes kiváltó okait. Ezáltal tudatosabbá válik a nevelési gyakorlatunk, amely empátiára és mélyebb kapcsolatokra épül, segítve a gyermekek érzelmi és szellemi fejlődését. Az érzelmi intelligencia fejlesztése így kulcsszerepet játszik abban, hogy hiteles és szeretetteljes nevelők legyünk.
Neveljük a jövőt a szeretet erejével Isten dicsőségére – ahogy Don Bosco is tette!
Lőrincz Adél magyartanár
Fotó: Fülöp Sándor Szabolcs
