Az antropocén kor és a mesterséges intelligencia kihívásairól és kockázatairól tanácskozott a Pápai Tudományos Akadémia az elmúlt napokban. A valódi tudományos haladás az emberi méltóságot és a testvériséget szolgálja, különös tekintettel a kiszolgáltatott személyekre. Megfelelő normatívával kell szabályozni az új technológiát, hogy elkerüljük a közvélemény és a fogyasztási szokások manipulálását, illetve a választási folyamatok befolyásolását – figyelmeztet a pápa.
Mindannyiunkat egyre jobban aggaszt az a hatás, amit az emberiség a természetre és az ökoszisztémára gyakorol. A Pápai Tudományos Akadémia tagja, Paul Crutzen írta le ezt a jelenséget úgy, mint az antropocén kor, mint ahogy az intézmény az elsők között foglalkozott az emberi tevékenységnek a teremtett világra tett növekvő hatásával, tanulmányozta az ezzel kapcsolatban felmerülő kockázatokat, problémákat. Az antropocén kor egyre inkább ráirányítja a figyelmet a természetre és az emberekre tett drámai következményekre, főként a klímaválság és a biodiverzitás csökkenése terén. Ezt állapította meg beszédében Ferenc pápa, akinek gondolatait írásban adták át a Pápai Tudományos Akadémia közgyűlésének, mivel enyhe influenzája miatt elmaradt a hétfői audiencia.
Méltóság és testvériség
A szentatya hálás, amiért a tudósok ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak továbbra is, különösen a szegények és a kitaszítottak esetében. A tudományoknak mindig szem előtt kell tartaniuk azt, hogy minden ismeret és tudás a fizikai világról arra szolgál, hogy segítse a személyek méltóságát és az emberiség összegészét. A világban tapasztalható súlyos társadalmi, politikai és környezeti kihívások összefogást sürgetnek a társadalom valamennyi alkotóelemének részvételével. Dicséretes, hogy az akadémia és konferenciái figyelmet fordítanak a kirekesztett és szegény emberekre, az őslakosokra is.
A mesterséges intelligencia kockázatai
Idei ülésükön az újításokkal kapcsolatban a mesterséges intelligencia kihívásait vizsgálták meg, mely jótékony hatással lehet az emberiségre, az orvostudomány és az egészségügyi ellátás terén, segíthet megóvni a természetes környezetet, lehetővé téve az erőforrások fenntartható használatát, tekintettel a klímaváltozásra, főként a gyermekek és a sérülékeny felnőttek számára. A pápa figyelmeztet, hogy fel kell ugyanakkor ismerni és meg kell előzni a kockázatot, melyet a mesterséges intelligencia manipulatív használata jelenthet a közvélemény alakítása, a fogyasztási szokások befolyásolása és a választási folyamatokba való beavatkozás céljából.
A fejlődés az embert szolgálja
Minden tudományos és technológiai haladás emberi és etikai dimenziót hordoz magában, ezért az egyház meggyőződése az, hogy minden személy méltóságát és a testvériséget kell, hogy szolgálja. Ha az egyenlőtlenséget és a konfliktusokat növeli, akkor nem hívhatjuk valós fejlődésnek. Ily módon tehát jobban oda kell figyelni és tanulmányozni kell a mesterséges intelligenciának az egyes népekre és a nemzetközi közösségre gyakorolt hatását. A Pápai Tudományos Akadémia ebben az összetett kérdésben megfelelő normákat kíván kidolgozni a kockázatok megelőzésére és a jótékony hatás erősítésére A jelenlegi helyzetben, amelyben válságok, háborúk és a világbiztonság fenyegetettsége látszik eluralkodni, a tudósok hozzájárulása az ismeretek haladásához az emberi család szolgálatában még fontosabbá válik a globális béke és a nemzetközi összefogás érdekében.
Gedő Ágnes / Vatikáni Rádió
