A 140 éve született és 50 éve elhunyt Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társasága alapítója, az Országgyűlés első női képviselője síremlékének avatóünnepségét tartották szeptember 18-án Budapesten a Fiumei úti temetőben, majd a jubileumhoz kapcsolódva hálaadó szentmisét mutattak be a pesti ferences templomban.
A Szociális Testvérek Társasága, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Barankovics István Alapítvány és a Nemzeti Örökség Intézete szervezésében zajlott a síremlékavató ünnepség a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen, a 10/2-es parcellánál. A 140 éve született és 50 éve elhunyt Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társasága alapítója, az Országgyűlés első női képviselője síremlékét, melyet Zsigmond Attila formatervező művész, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese tervezett, Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök áldotta meg.
Az avatóünnepségen Slachta Margit SSS rokonai, szociális testvérek és legfőbb elöljáróik, valamint számos kereszténydemokrata politikus és civil szervezetek vezetői vettek részt. A rendezvény zenei kíséretében a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont kórusa és a Fuvalom Duó működött közre.
Slachta Margit száznegyven évvel ezelőtt született Kassán, lengyel származású felvidéki nemesi családban. Iskolái elvégzése után Győrben és Budapesten tanított. Az elsők között lépett be a Szociális Missziótársulatba. 1915-ben szociális iskolát nyitott, katolikus lapokat szerkesztett.1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja jelöltjeként a főváros I. kerületében nemzetgyűlési képviselővé választották, ezzel ő lett az első női országgyűlési képviselő Magyarország történetében. 1923-ban kilépett a Szociális Missziótársulatból, és néhány társával együtt megalapította a Szociális Testvérek Társaságát. A Társaság a II. világháború idején jelentős embermentő tevékenységet folytatott. 1944-ben betiltották mozgalmát, a Keresztény Női Tábort. A II. világháborút követően párton kívüli jelöltként nemzetgyűlési képviselő lett. 1949-ben letartóztatásától tartva előbb Ausztriába, majd az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Izrael a Világ Igaza kitüntetésben részesítette. 1974-ben Buffalóban, a Szociális Testvérek Társaságának rendházában hunyt el. Újratemetésére 2021. december 7-én került sor Budapesten a Fiumei úti sírkertben.
A sír fölé idén emelt emlékmű avatóünnepségén felolvasták Margit testvér világnézeti hitvallását, a jelenlévők kóruskísérettel elénekelték a Himnuszt, majd Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter, miniszterelnök-helyettes méltatta a szerzetes-politikust. Emlékeztetett Slachta Margit életének főbb állomásaira, küldetésének céljára, elveire, amelyekhez mindig hű volt. Személyében elválaszthatatlanul egyesült a közéleti és a hitvalló ember – mondta Semjén Zsolt. – Vallotta, hogy „a keresztény politika a lélekben kezdődik, a magánéletben folytatódik és az államéletben csak betetőzést nyer”. Életművének jelentősége nem mérhető csupán a reálpolitika szemüvegén keresztül – folytatta a miniszterelnök-helyettes. – Ő maga tudatosan a katolikus társadalmi tanítás és a természetjog alapján politizált. Életét annak szentelte, hogy „szeretettel harcoljon” az újpogány rendszerek, a nácizmus és a kommunizmus ellen. Semjén Zsolt felidézte, hogy Slachta Margit „keresztény feministaként” szerkesztette a Keresztény Nő, majd a Magyar Nő című katolikus folyóiratot. 1923-ban megalapította a Szociális Testvérek Társaságát, „melynek karizmái az ima és a munka családias megélésében, a Szentlélek hét ajándékának hangsúlyozásában, a társadalmi-szociális tudatos cselekvésben, valamint a közéleti szerepvállalásban valósulnak meg”. A miniszterelnök-helyettes azt is hangsúlyozta, hogy a Slachta Margit által alapított Keresztény Női Tábor a Rerum novarum enciklika alapján az egyház társadalmi tanítását igyekezett a politikában megvalósítani.
Margit testvér a második világháború alatt küzdött a fasizmus és a fajgyűlölet ellen, a német megszállás alatt életét kockáztatva mentette zsidó honfitársait. „1945 utáni nemzetpolitikai és elvi kiállásait a kor kihívásai, az ország megszállása, a kiépülő diktatúra követelte ki” – emlékeztetett Semjén Zsolt. Slachta Margit memorandumot juttatott el az ENSZ-hez, és egy hiteles adatokon alapuló, igazságos békéért emelt szót. Kiállt azok mellett, akiknek nincs saját hangjuk. A politikus felidézte azt is, hogy Slachta Margit tiltakozott a tervgazdálkodás ellen, mert az „Úristen nélküli falanszternek” tartotta. Barankovics István mellett egyedül szólalt fel az egyházi iskolák államosítása ellen. Amikor pedig Amerikába kényszerült emigrációba, itthon tiltólistára került, évtizedekig a nevét sem lehetett leírni. Álnéven mondott beszédeket a Szabad Európa Rádióban, az ’56-os forradalmat követően pedig az Egyesült Államokba menekült magyar honfitársait támogatta.
A Szociális Testvérek Társasága nevében Kővári Magdolna SSS, a Társaság általános elöljárója szólt a Fiumei úti sírkertben egybegyűltekhez. Külön köszönetét és elismerését fejezte ki a síremléket tervező Zsigmond Attilának, „akinek sikerült két szóban megragadnia a gazdag életmű lényegét és azt művészi formába öntenie. Semmi más nem fejezhetné ki egyszerűbben, lényegretörőbben Margit testvér életeszményét és törekvéseit, mint az emlékmű üzenete: a szűk kapu. Ez az evangéliumi szófordulat ezen a kövön azt is jelzi, hogy Margit testvér prófétai éleslátással és a szerzetesi eszményt a közélet porondjára állítva nemcsak az egyeseket, hanem emberek tömegeit kívánta az élet tágasságára vezetni az evangélium szűk kapuján át.Közéleti és parlamenti működésének alapját Istennek az emberről alkotott víziója képezte. Előkerült egy hangfelvétel a Magyar Rádió archívumából, Margit testvér 1947-es programbeszédéből, amiben így fogalmazott: „A tízparancsolat azokat az erkölcsi törvényeket foglalja magában, amelyek nélkül tartósan állam vagy társadalom nem maradhat fenn. Amely párt a tízparancsolat ellenében alkot jogot, az rövid időn belül meg fogja tapasztalni, hogy rombol, vagy amennyiben építésről egyáltalán szó lehet, csak kártyavárakat emel.” Napjainkban a rombolás tapasztalható, erőszak, háború, a tárgyalásra való képtelenség, modern kori népvándorlás, ökológiai válság – folytatta az elöljáró. Margit testvér arra figyelmeztetett, hogy az igazi veszély az Isten Szentlelke ellen indított háború. Diagnózisa helytállónak bizonyult – mondta Kővári Magdolna, majd ismét Slachta Margitot idézte 1946-ból: „Az emberi cselekvés rugója a szív állandó megtérése kell hogy legyen.” Ez a szűk kapu, amely nem kizárni hivatott, hanem a megkeményedett, empátia nélküli lelkületet kívánja lehántani rólunk, hogy Isten látásának és szeretetének végtelen tágasságába léphessünk, ahol felfedezhetjük, hogy mindnyájan testvérek vagyunk – tette hozzá a Szociális Testvérek Társasága általános elöljárója.
Németh Emma SSS, a Társaság magyarországi elöljárója a síremlékavatáson hangsúlyozta: „Nemcsak ünnepelni jöttünk, hanem útmutatást, erőt, lelkesedést meríteni Margit testvér személyéből, életművéből.” Thomas Mannt idézve figyelmeztetett: „A múltat ünnepelni szép dolog, ha az embernek a jelent és a jövőt illetően rendben van a szénája, kellemes az ősökre emlékezni, ha az ember egynek tudja magát velük, és tudja magáról, hogy mindenkor az ő szellemükben cselekszik.” Slachta Margit szellemiségét, értékrendjét, célját közvetíti a síremlék két felirata is: „A szűk kapun menjetek be!”, valamint: „Programja a tízparancsolatot érvényesíteni a törvényhozásban.” Pusztán emberi elgondolásra nem építhető emberhez méltó társadalom – folytatta Németh Emma.
Egyik parlamenti beszédében (1947. július) Margit testvér így fogalmazott: „Az ember nem abszolút jogalkotó, törvényhozó. Nem tehet be mindent a törvénybe, amit akar. A természetjognak, vagyis a tízparancsolatnak a törvényalkotásban való érvényesítése nélkül nem marad fenn tartósan a társadalom, mert visszavonhatatlanul be kell következnie mindenki harcának mindenki ellen. Be kell következnie az osztálydiktatúrának a másik féllel szemben.” Jól láttuk ezt a hitleri, a kommunista és napjainkban, a relativizmus diktatúrájában is – mondta Németh Emma. Az áhított új világot nem lehet az emberek megtérése nélkül felépíteni. „Rendbe hozni a szénánkat”, Margit testvér szellemében cselekedni ma azt jelenti, hogy „keresztényként az elkötelezettségünk naponkénti megújításával az emberhez egyedül méltó krisztusi világ, társadalom építőivé kell válnunk”. Németh Emma arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a temetőlátogatók sokat megtudhatnak Margit testvérről a síremléken elhelyezett QR-kód segítségével.
Ezt követően Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány kuratóriumának elnöke mondott beszédet. Elhangzott, hogy az alapítvány kuratóriuma kezdeményezte három évvel ezelőtt Slachta Margit hamvainak hazahozatalát.
Mészáros József megköszönte mindazok tevékenységét, akik lehetővé tették a síremlék mostani felállítását. Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója az ünnepségen azt mondta, „Margit testvér síremléke jó helyen van.” Közös földben nyugodhat hittársaival, többek között számos szerzetesrend tagjaival, s a szociális testvérekkel is, akiknek közös sírja a szomszédos parcellában található. Mint politikus pedig abban a földben nyugodhat, amelyben Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Antall József, Mádl Ferenc vagy Barankovics István, a Demokrata Néppárt elnöke is.
A beszédek után Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök röviden szólt a jelenlévőkhöz, majd megáldotta a síremléket. Kiemelte: a síremlék Margit testvér életművének művészi megjelenítéseként szűk kaput szimbolizál, amely nem zsákutcába vezet, hanem az élet örök teljességére nyílik.Az áldás után a rendi elöljárók, politikusok, a civil szervezetek vezetői a szerzetes-politikusra emlékezve a síremlék előtt főhajtással rótták le tiszteletüket, s eközben a Fuvalom Duó előadásában a csángó mise Kyrie tétele hangzott el.
A síremlékavató ünnepség után délben a belvárosi ferences Alcantarai Szent Péter-templomban Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara tanszékvezető tanárának főcelebrálásával és többek között Berhidai Piusz ferences tartományfőnök koncelebrálásával hálaadó szentmisét mutattak be a kettős jubileum alkalmából. Kránitz Mihály szentbeszédében Slachta Margit SSS szociális területen végzett szolgálatára és ezáltal a magyar egyház történelmi küldetésére irányította a figyelmet.
Kiemelte Margit testvér bátorságát, szerzetesi elkötelezettségét, szociális érzékenységét, prófétai lelkületét, az igazság iránti szeretetét és a jogaikban korlátozott emberek melletti kiállását. Mint mondta, az evangélium társadalmi tanítása, az isteni alapelvekre épülő emberi közösség megvalósítható, bizonyíték erre a Szociális Testvérek Társaságának gyümölcsöző működése.A keresztény ember feladata a jelenben éppúgy, ahogy a múltban is a komoly elköteleződés Isten iránt, valamint az emberek szolgálata: elmélkedés és tevékenység. A másikkal való kapcsolatban pedig a jelenlét és az elérhetőség.
A társadalomban, a közéletben folytatott küldetés nemcsak a hit hirdetésével, hanem tanúságtétellel is jár, ugyanakkor a Lélekre való állandó odafigyelést igényli – mutatott rá a szónok. A szentmisén a szociális testvérek által megfogalmazott könyörgések a hálaadás jegyében hangzottak el.
Fotó: Lambert Attila
Körössy László/Magyar Kurír
