Az új kezdet arra készteti az embert, hogy számot vessen egy lezárt időszakkal, s annak tapasztalatait hasznosítva nézzen szembe az előtte álló feladatokkal. Így van ez tanév elején is. Az előző évre visszagondolva tanárként felteszem magamnak a kérdést: mi vezetett a sikerekhez? Mire kell jobban odafigyelnem a kudarcok elkerülése érdekében? A célok megfogalmazása után rögtön feltevődik a kérdés, hogy milyen módszereket válasszunk a hatékony osztálytermi menedzsment és a tantárgyspecifikus kompetenciák fejlesztése érdekében.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium tanáraként 2024 februárjában lehetőségem volt részt venni egy Erasmus-továbbképzésen, amelyen a hatékony tanulásszervezés és az osztálytermi rend megtartásának különböző módszereit tekintettük át. A már ismert és jól bejáratott módszerek mellett sok újdonsággal is találkoztam, rengeteg ötletem támadt, hogy mennyi mindent beépíthetnék a mindennapi munkámba a következő tanévtől.
A gyakorlatba ültetés viszont azzal kezdődik, hogy feltérképezzük a körülményeinket: létszám, rendelkezésre álló tér és felszereltség, a diákok szükségletei és érdeklődése, a tanterv által meghatározott kötelezettségeink. Most szeptemberben abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az előző tanévben már megismerkedtem a diákokkal, tudom, hogy honnan kell folytatnunk. Azonban, ha egyik évről a másikra iskolát váltunk, a tervezés nulladik lépését képező feltérképezés sokáig eltarthat, nehezítve a diákokkal való együttműködésünket. Ami az egyik iskolában vagy akár osztályban működött, nem biztos, hogy ugyanabban a formában felhasználható máshol.
A tanítás és tanulás folyamatának megtervezése így a tanárokat is állandó megújulásra készteti. Új módszereket tanulunk és próbálunk ki, melyeket összehangolunk a már jól bevált gyakorlatainkkal. Manapság egyre gyakrabban találkozunk a digitális pedagógia lehetőségeivel, amely segít változatosabbá tenni a tanórákat és fenntartani a diákok érdeklődését. Azonban itt is azokat a felületeket tudjuk jól használni, amelyekhez megvan a szükséges technikai felszerelése a tantermünknek és a diákjainknak is, valamint illeszkednek az általunk feldolgozott tartalmak természetéhez. Igazi kihívás megtalálni azt a finom egyensúlyt, ami az adott témánál és az adott diákcsoport számára megfelelő.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy szerencsés ilyen szempontból, mert nagy mozgásteret ad. Sokféle szöveggel dolgozunk, meg lehet találni a mindennapi élettel való kapcsolatot a történeteken keresztül, kreatív feladatokra ad lehetőséget. A nagy klasszikusok – az ún. kötelezők – gyakran nagyon távol állnak a diákok mindennapi valóságától. Ezért feldolgozásukkor igyekszem olyan kreatív megközelítést kínálni, amellyel belehelyezkedhetnek a tanulók az éppen megismert korszakba, vagy a műben olvasott problémahelyzet időszerűségét hangsúlyozva a maguk jelenére vonatkoztathatják. Az ilyen jellegű feladatok jól kiegészítik a műértelmezés hagyományos menetét, általuk az irodalomolvasás egyfajta időutazássá válik a diákok számára.
Az új tanév elején minden tanártársamnak azt kívánom, hogy friss szemmel és lendülettel tekintsenek munkájukra teret adva az újnak, de becsülve a kitapasztalt régit. A diákoknak pedig azt kívánom, hogy jókedvűen, érdeklődéssel kapcsolódjanak be a tanórákba!
Ambrus Dorottya magyartanár, Salamon Ernő Gimnázium, Gyergyószentmiklós
Az írás megjelent a Vasárnap hetilap szeptember 15-ei számában.
