Nyári tábort szervezett magyar családok számára a temesvári egyházmegyei családpasztorációs iroda augusztus 30. – szeptember 1. között a ruszkabányai Kolping házban. Egy részt vevő család beszámolóját olvashatják.
Szívemben szeretettel és sok örömmel emlékezem vissza az elmúlt hétvégére, amit Ruszkabányán a családos táborban töltöttem el férjemmel, akivel már több mint 26 esztendeje élek boldog házasságban. A tábor mottója Máté evangéliumából volt: „Ti vagytok a föld sója” (Mt 5,13).
Nehézkesen indultunk útnak, nemcsak az elég nagy távolság miatt, hanem a mindennapi teendők áradata miatt is! Egész nap csak rohanunk, szaladunk és nincs időnk megállni egy kicsit, hogy körbe nézzünk, hová is tartunk. Isten az útitársunk vagy közben lemaradt?
De az Úr csodásan működik! Az elmúlt hétvégén megállított bennünket a nagy rohanásban! Mert látja igyekezetünket, ismeri lelkünket és tudja, hogy „csak” a só fogyott ki a sótartóból, vagyis a mi életünkből. Az a fontos fűszer, ami minden keresztény ember maradandó értékekkel teli életéhez szükséges. Az a só, ami, ízesít és tartósít. Az a só, ami nélkül olyan ízetlen és olyan romlandó minden!
Sokszor nem tartom magamat méltónak arra, hogy elhiggyem, Istennek rám is szüksége lehet. De miért is törődne velem, hiszen nekem olyan kevés időm van őrá. Annyi minden fontosabb, mint ő, és végül is tudva, hogy ő ott van a helyén, majd egyszer, amikor majd egy kicsit több időm lesz, őrá is fordítok majd néhány percet, de csak minimálisat, éppen csak annyit, hogy meg ne sértődjön rám.
Az elmúlt hétvégén rádöbbentünk, hogy ez nem így működik, nem ez a mi utunk, nem jó úton járunk. Egyáltalán semmi íze nincs annak, amivel nap mint nap táplálkozunk.
Megértettük, hogy mennyire fontos és milyen értékes a só. Habár hamar és szinte bárhonnan beszerezhető viszonylag alacsony áron, mégis mekkora értéke van! Az életben a legértékesebb dolgok szinte semmibe sem kerülnek! És mi mégis csak gyűjtünk, halmozunk, olyan értékek után futkosunk egész életünkben, amelyek teljesen fölöslegesek.
A finom, éltető, tápláló ételhez nincs szükség drágábbnál drágább fűszerekre. Ahhoz, hogy jó ízű, ehető és tápláló legyen, elegendő e szép teremtett világban megtalálható és egyszerűen beszerezhető só!
Ugyanakkor Jézus azt mondja, hogy én magam kell legyek a só.
„Ti vagytok a föld sója, (…) a világ világossága.”
Mint jó keresztények, nincs más dolgunk, csak az, hogy só legyünk! Adja az Úr, hogy olyan só legyünk, amely nem csak ízesit, hanem tartósít is. A krisztusi eledelt ízesítsük, a teremtő Istennel való kapcsolatot pedig tartósítsuk!
Hálás köszönet a szép és értékekkel teli ruszkabányai családos táborért! Isten fizesse mindenki szolgálatát!
Forrás: Lénárt István és Lénárt Erika-Zsuzsanna Pécskáról/a temesvári egyházmegye honlapja
