Isten kiválasztott és szeretetébe fogadott

0
485

Az ezüstmiséjüket ünneplő papok élete szolgálati helyeiktől függően sok érdekességet, áldást és elhivatást mutat. Folytatjuk sorozatunkat, melyben az idén jubiláló papokat szólítjuk meg, hálatelt szívvel visszatekintve papságuk elmúlt 25 évére. Emberközelben PÁL FERENC kézdiszentléleki plébános, aki vall életéről, hivatásáról.

Mutatkozzon be! Milyen családi háttérrel rendelkezik? Honnan a vallási kötődés a családban?

1974. január 8-án születtem Gyergyóalfaluban. Szüleim, PálDénes édesapám bútorgyárban dolgozó munkás, édesanyám Madarász Krisztina szövődében dolgozó munkás volt, mindketten Gyergyószentmiklóson dolgoztak. Vallásgyakorló mélyen hívő emberek voltak. Édesanyám 1998-ban a diakónus szentelésem előtt, édesapám 2007-ben halt meg. Volt egyszellemi sérült bátyám, őt az Úr 2002-ben szólította magához. Isten nyugtassa őket. Még van egy bátyám, akinek két gyereke van és szülőfalumban lakik a családjával együtt.

25 éve szentelték pappá. Milyen volt akkor az elképzelése a papi életéről és milyen most? Hogyan tekint vissza ezekre az évekre?

Az akkori elképzelésem mindenképpen ideálisabb volt, mint a mostani, talán most egy kissé megkopott a lelkesedés. Viszont nagy hálával és szeretettel gondolok vissza az eltelt évekre és hálatelt szívvel mondok köszönetet a jó Istennek, hogy meghívott és még most is megtart a szolgálatában.

Szentelési ünnepségének mely mozzanata a legemlékezetesebb az ön számára?

Amikor megtörtént az átváltoztatás és együtt imádkoztuk az imádságot a paptestvérekkel.

Mi a papi jelmondata és miért azt választotta? Mit jelentett ön számára akkor és mit jelent ma?

Papi jelmondatomnak a következőt választottam: „Tarts meg szeretetedben!”. Számomra azt jelentette és ma is szüntelenül azt jelenti, hogy Isten kiválasztott a keresztelés által és szeretetébe fogadott. A pappá szentelésemmel még inkább megerősítette szeretetét, és érzem, ha Ő megtart, akkor nem veszhetünk el. Ez utalás Jézus kérésére: „Maradjatok meg szeretetemben”.

Melyek voltak papi pályája meghatározó mozzanatai? Legfontosabb sikerek, esetleges kudarcok? Helyek, emberek, élmények?

Pályafutásomat Székelyudvarhelyen kezdtem, a Szent Miklós-plébánián. Segédlelkészként szolgáltam itt 3 évet, mely évek során még ma is fennálló barátságok kötődtek. Utána szászrégeni Kisboldogasszony-plébániára kerültem 3 évre segédlelkésznek, ahol szintén mély baráti kapcsolatok születtek, köszönet érte. Bögöz volt az első plébánia, ahol plébánosként szolgáltam. Szép 8 évet töltöttem itt, mely alattfolytattuk a plébánia rendbetételét, Kányádban kápolnát építettünk, Bögözben ravatalozó építésbe kezdtünk és még rengeteg munkálatban vettem részt. Gyönyörű mély baráti kapcsolatok születtek, amelyekért öröke hálás vagyok. Jelenleg pedig Kézdiszentléleken vagyok plébános, ahol 11 éve szolgálok. Úgy érzem, elfogadnak és szeretnek, mindenben segítségemre vannak. Itt is sok munkálaton vettem részt, köztük Kiskászonban sikerült kápolnát építeni, Kézdiszentléleken újra fedtük a templomtetőt, a plébánia belső fejlesztésébe kezdtünk és sok-sok más tevékenység. Fel sem lehet sorolni. Köszönöm az Úrnak, hogy ilyen csodálatos emberekkel és kapcsolatokkal ajándékozott meg.


Minek örül leginkább lelkipásztori szolgálatában?

Annak, hogy Isten mindig megtartott szeretetében és mindig biztosított arról, hogy nagyon szeret és számít rám.

Melyek a pasztoráció súlypontjai az ön számára?

Hitelesen megélni és továbbadni Isten megváltó szeretetét,amely feltétel nélküli.

Milyen, az életén átszűrt tapasztalatot, bölcsességet kötne a szentelendő papok lelkére?

Ahová az Isten küld, ott gondoskodik rólad, és ott szeressék a híveiket, ahol vannak. A hívek pedig nem azért vannak, hogy kiszolgáljanak, hanem hogy együtt szolgáljuk az Urat.

Hogyan szokott töltekezni?

Imádságban, lehetőleg minden évben lelkigyakorlat és baráti társasággal együtt levéssel, amikor lehetséges.

Miért tud ma, 25 év távlatában hálás lenni a hivatásával kapcsolatban?

Mindenért, ami az elmúlt évekbe történt jókért, rosszakért,örömökért és bánatokért, amelyek alakítottak és ami vagyok remélve, hogy Isten még továbbra is megtart és alakít az Ő elgondolása szerint.