A Riminiben kedden megkezdődött 45. találkozón Pierbattista Pizzaballa bíboros, jeruzsálemi latin pátriárka a vatikáni médiának a találkozó megnyitása előtt adott interjújában a Szentföldön még élő „apró reményekről” beszélt, amelyek alapvetőek ahhoz, hogy ne engedjünk az erőszak térnyerésének. Azon dolgozunk – mondta –, hogy támogassuk a katolikus közösséget Gázában és Ciszjordániában, élelmet osztva nekik és hogy elősegítsük a megbékélés kultúráját.
Az út megvan, de hiányzik az akarat
„Jelenleg sajnos nem beszélhetünk békéről” – szögezte le az interjúban Pierbattista Pizzaballa bíboros, és szavai világosan tükrözik a Szentföldön tapasztalt helyzetet a Hamász és Izrael között hónapok óta tartó konfliktus tekintetében. A Jelenlét a békéért című konferencianyitó előadás előtt a vatikáni média mikrofonjai előtt a pátriárka hangsúlyozza, hogy „a tűzszünetért dolgozni kell, ezért meg kellene szakítani a hadműveleteket a béke megkezdéséhez. Ez egy gyógyulási folyamat, az egymás iránti bizalom megteremtése”. „Az út megvan – állapítja meg Pizzaballa bíboros –, de hiányzik az akarat, hogy azt intézményi szinten végigjárjuk, mert az politikai és vallási vezetést is igényel, amely most válságban van. Éppen ezért fontos, hogy mindent megtegyünk, akár alulról indulva is.”
Apró remények
„A remény egy olyan szó, amelyre ebben a pillanatban nagy szükség van, de nem szabad összetévesztenünk a szavak jelentését. A remény nem azt jelenti, hogy a problémák hamarosan véget érnek, hiszen a kilátások rövid távon nem pozitívak. A remény egy belső hozzáállás, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a Lélek szemével lássuk azt, amit az emberi szem nem lát. Apró remények éltetik a helyi egyházat, amely Gázában és Ciszjordániában részt vesz a mintegy 600 fős kis helyi katolikus közösség támogatásában, többek közt élelmiszerosztással.” A jeruzsálemi latin pátriárka megnevezi „egy klinika megnyitásának és az egy éve bezárt iskola újraindításának a feladatát, hogy normalizálni tudják az emberi kapcsolatokat, hogy kiszabadulva a szörnyű helyzet lidércnyomásából, munkahelyeket is tudjunk teremteni. A béke egy kultúra, nem egy dolog, hanem feladat, amiért tenni kell, ezért a béke egyszerre politika, oktatás és persze a média elkötelezettsége is. Egy teljes egész körben, 360 fokban működik, a mai globalizált világban, ahol senki sem sziget. A béke tehát egy kultúra” – zárta a Vatikáni Rádiónak adott interjúját Pierbattista Pizzaballa bíboros, jeruzsálemi latin pátriárka.
Megkezdődött a Rimini Meeting: központi, igazán „lényeges” téma a béke kérdése
Konfliktusok és háborúk szembesítik az embert a sorsunkkal kapcsolatos kérdésekkel és a fájdalom érzésével, amelyet pedig a kortárs kultúra hajlamos eltávolítani. Az idei találkozó fő kérdése az ember személyes és társadalmi, kulturális és politikai távlataiban reflektál arra, hogy mi számít igazán lényeges kérdésnek és mi az, ami valóban értelmet ad az életnek. A program 140 konferenciát foglal magában, mintegy 450 olasz és nemzetközi előadóval, akik közül százan külföldről érkeznek. Idén is 3000 önkéntes teljesít szolgálatot, 500-an az előtalálkozókon és 2500-an a rendezvények ideje alatt, akiknek 60 százaléka 30 év alatti. Az önkéntesek különféle feladatokat látnak el, a parkolástól a helyiségek gondozásáig, a kommunikációtól a kiállításokon vállalt vezetésig, az étkeztetéstől az egészen különleges szempontokig menően, mint például a 13 „pénzváltó” automata kezeléséig, akik a találkozó kasszáját érmékkel töltik fel. A találkozón összesen 16 kiállítást rendeznek be, és ezek között szerepel Alcide de Gasperi olasz államférfié is, aki az Európai Közösség alapító atyáinak egyike. Egy másik kiállítás az 1914-es karácsonyi fegyverszünetre emlékezik az első világháború kezdetén, míg további kiállítások a Tábor-hegyi és a getszemáni bazilika építéséről számol be. A találkozó 2024-es kiállításainak egy része a rendezvény után vándorútra kel, és szeptembertől különböző olasz városokban mutatják be.
Benedetta Capelli, Vértesaljai László / Vatikáni Rádió
