A Ferences térerő című könyv kolozsvári bemutatóján Boros Lóránd beszélgetett a szerzővel, Borsodi L. Lászlóval és az erdélyi ferencesek elöljárójával, Urbán Erikkel.
Augusztus 17-én délután 3 órakor a kolozsvári magyar főkonzulátus Főtér23 rendezvénytermében a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott könyvbemutatón jelenlevők nemcsak a kötetről, de a ferencességről is hallhattak érdekességeket. A résztvevőket Grezsa Csaba főkonzul, majd a társszervező Erdélyi Magyar Írók Ligája elnöke, Szántai János köszöntötte.
A ferences térerő megnyilvánulásairól hallhattak az érdeklődők. Megtudhatták, hogy a csíksomlyói kegyhely képviseli Romániát Európai Mária-kegyhelyek hálózatának tagságában, ahol 20 európai ország kegyhelyei vesznek részt, Magyarországról két kegyhely a tagja a hálózatnak, Máriapócs és Mátraverebély-Szentkút. A kötet születésének ötlete egy ilyen európai találkozóra menet született abból a gondolatból, hogy ne csak a múlttal, a jelennel is foglalkozzanak.
Borsodi L. László a kulisszatitkok közül azt árulta el, hogy mivel 2010-2019 közt ferences sajtóreferensként is tevékenykedett, majd a 2007-től indult Csíksomlyó című kegyhelyi lap szerkeszője is volt, a lap számára kezdett interjúkat, ankétokat készíteni ferencesekkel. És mivel véleménye és tapasztalata szerint a ferencesség nem kizárólag a szerzeteseké, az interjúkban, s így a kötetben is a világban élő, a ferences térerőben mozgó világiak is hangot kapnak. A kötet jelentős részébe dialógusok kerültek a szerzetesek és a világiak közt. ,,Mindig érdekelt, ki mit gondol arról, amit csinál, mennyire éli meg”, mondta a szerző, aki azt is elárulta: külső nézőpontból, a kívülálló szemével akarta láttatni, mi mindennel foglalkoznak a ferencesek. Borsodi L. László maga is a ferencesek s a csíksomlyói kegyhely térerejében nőtt fel, szépirodalmi munkásságában is nyomot hagyott a generációkon át örökölt, majd személyessé vált ferences érintettség.
A könyv végére Benedek Enikő tördelőszerkesztő javaslatára született a 80 oldalas, annotált névmutató, amelyhez lexikonok mellett Jonica Xénia ferences levéltáros is sokat segített. A kötet utolsó részében vállalt az aránytalanság: Csíksomlyó kiemelt szerepet kap, mint ahogy az erdélyi ferencesség életében is Csíksomlyó a központ. 2012 óta készülnek a pünkösdszombati fogadalmi búcsú szónokaival interjúk, az első Tempfli Imrével készült, ezek is helyet kaptak a kötetnek ezen részében.
Mivel a könyvben is szó esik a szerzetessé válás útjáról, Urbán Erik jelenlegi elöljáró saját hivatástörténete néhány fontos pontjáról mesélt. Számára a pannonhalmi bencések, az irodalomórán hallott karthauziak példája volt vonzó, végül Szent Ferenc élete nyűgözte le olyannyira, hogy még semmit se tudva a ferencesek erdélyi jelenlétéről, elhatározta, hogy őket követi.
Boros Lóránd az ima és aktivitás közötti helyes arányról kérdezte, válaszában a ferences a kifelé és befelé fordulásra vonatkozó szabályokról beszélt: több előírás van ez utóbbiról, ez a nehezebb, nem egy megszokott életforma a szerzetesé, sokat kell befelé fordulva töltekezni ahhoz, hogy adni tudjunk.
Elöljárói tevékenysége lényege: látogatni a testvéreket és szelíd szavakkal inteni. Atyai és testvéri jelenlétet jelent ez, stabilitást kell érezniük a testvéreknek, akik a választással rábízták magukat az elöljáróra, aki miniszter nevet viseli, amit a ferencesrk így használnak: miniszter, vagyis szolga. Nem könnyű megmaradni testvérnek elöljáróként, de a ferences vezetőt nem egy életre választják, így maga is tudja: szolgálata végeztével ismét egy lesz a testvérek közül.
A kötetből való interjúrész felolvasása után szó esett a 2023-2026. közt zajló ferences centenáriumsorozatról. Mivel a Szent Ferenchez köthető grecciói karácsonyi betlehem-állítás is évfordulós, Urbán Erik mesélt az Assisiben látható betlehem-múzeumról, ahová készült egy székely betlehem, ennek kapcsán megosztotta azt a gondolatot, hogy mindenütt, ahol a templomokban jászolt állítanak, annak igényes betlehemnek kell lennie, ami a szemlélőt közelebb viszi a karácsony lényegéhez, s segít minden évben megfogalmazni: nekem hol a helyem, én itt és most milyen ajándékot adnék…
A ferencesek és pálosok kapcsolatáról is szó esett, erről mesélte Erik testvér: ő 2011-től szolgál Csíksomlyón, ezalatt alakult ki a czestochowai kapcsolat a Boldogasszony zarándokvonat vezetője közvetítésével, aminek eredménye, hogy Csíksomlyó kapott egy Fekete Madonna-kép másolalot, Czestochowa pedig egy 1,20 méter magas Mária-szoborral gazdagodott.
