Botticini 1446-ban Firenzében született Giovanni di Domenico di Piero kártyafestő gyermekeként. Az 1459-es évekig Neri di Bicci műhelyében sajátította el a művészeti alapismereteket. Ezt követően Andrea del Verrocchio vette a pártfogása alá. Az ő alkotói köréhez tartozott Leonardo da Vinci, Lorenzo di Credi, Domenico Ghirlandaio és Pietro Perugino, akikkel minden bizonnyal találkozhatott Francesco is. Botticini 1469-re nyitotta meg saját műhelyét, amint arról egy abban az évben készült választottbírósági dokumentum is beszámol.
Botticini legkorábbi alkotásai közé tartozik a Szent Miklós és a Négy női szent a tokiói National Museum of Western Artban, egy Szent Sebestyén a New York-i Metropolitan Museum of Artban, és egy Madonna, aki imádja a Gyermeket a Birminghami Művészeti Múzeumban. A következőkben egy nagyszabású, sokalakos kompozícióját szeretnénk közelebb hozni az olvasóhoz, amely Mária mennybevételét ábrázolja. A jelenet hitünk azon igazságát hivatott bemutatni, amely szerint az Istenszülő nem nyugodott földi sírban, hanem halála után testestől, lelkestől a mennybe vétetett.
Botticini alkotása a megnyílt mennyet tárja elénk, ahol szentek serege szemléli azon eseményt, amikor Mária újra Fiával találkozik, aki az ég és a föld királynőjévé koronázza. A szentek serege körkörösen, három szinten öleli át a jelenetet. A megnyílt eget a földről az apostolok szemlélik, akik Jézus mennybemenetele után ismét egy ilyen csodás eseménynek lehetnek a tanúi. A kompozíció precizitása és a színek összhangja segít összpontosítani a fő jelenetre, amely hitünk egyik legmélyebb misztériumát mutatja be.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelenik a Vasárnap 2024/34-es számában.
