Afrikai uhu, kéktorkú tragopán, hóbagoly, luzoni csillagos galamb, alpakák, kameruni juhok, fehér és fekete hattyúk, tyúkok, kacsák, ludak, récék egy helyen. Nem lenne szokatlan valami távoli állatparkban – de itt, a szomszédban, a meglepetés erejével hat! A csíkszentmiklósi plébánossal, György Mihállyal Létai Tibor készített riportot.
Csíkszentmiklós templomkertjébe lépve az ódon kapun keresztül, egy különleges világ nyílik meg a látogatók előtt. Egzotikus és ritka állatok sokasága népesíti be a szent hajlék melletti ligetet, amely György Mihály plébános szívének kedves hobbijának köszönhetően fejlődött az évek során arra a szintre, hogy igazi kuriózumnak számítson tágas Székelyföldön, mert mint megtudtuk, híre messze túlszárnyalta már Csíkszék határait, hisz most már nemcsak helyből, de Gyergyóból, Háromszékről is jönnek látogatók, főleg óvodás- és iskoláscsoportok. Ez is volt a legfőbb cél, becsalogatni a gyermekeket az istenháza vonzáskörébe.
Cserebere-állatkert
Egy véletlen folytán tudtuk meg, hogy a szentmiklósi vártemplom kertje tájainkon szokatlan négylábúaknak ad otthont. Így minket az alpakák csábítottak a különleges helyre, nem is gondoltuk volna, hogy amikor a 15. századi gótikus toronnyal rendelkező csíki templom erődített falának kapuján belépünk, Doctor Dolittle gazdag állatvilága tárul elénk, hisz mesevilág, főleg gyermekek számára, akik előtt a faunánk egy látványos szelete válik megismerhetővé, hisz a különleges állatfajok ketrecein részletes leírás is található kifüggesztve.
Hasonlattal élve, az elmúlt évek alatt Noé bárkáját építgette, építgeti maga köré a helyi pap. A történet 2018-ban kezdődött, amikor György Mihály plébános ajándékba kapott néhány galambot és fürjet. Az állomány azóta folyamatosan bővült, cserebere útján és ajándékok révén, míg elérte a jelenlegi, több mint 250-300 egyedből álló szintet. A galambok először az udvaron lévő egykori füstölőben kaptak helyet, majd a ketrecek folyamatos bővítésével igazi madárházat alakítottak ki számukra, mostanra számos galambfajnak adva otthont.
Szárnyas kavalkád
A kántor, Balázs Botond és a gondnok, Tankó Dezső szívesen kalauzolják – ingyen és bérmentve – a látogatókat ezen a varázslatos helyen. Minket is ők ismertettek meg a szemünk elé táruló varázslatos állatvilággal.
A templomkertben található állatok többsége szárnyas. A gyönyörű madarak közül különösen kiemelkednek a fácánok, mint például a gyémánt-, az ezüst- és az aranyfácán. A gyémántfácán ragyogó, színes tollazatával kápráztatja el a látogatókat, míg az ezüstfácán elegáns fehér és fekete színeivel hódít. Az aranyfácánok pedig aranyló és vöröses színeikkel bűvölik el az érdeklődőket. A pávák is lenyűgöző látványt nyújtanak. A kék páva csodálatos kék-zöld tollazatával és hatalmas, szemet gyönyörködtető farktollával igazi dísze a kertnek. A fehér páva elegáns, tiszta fehér tollazatával nyújt különleges látványt, amely ritka a madárvilágban.
A papagájok hét különböző fajtája, köztük a keleti rozella és nimfapapagáj, valamint a Nagy Sándor- és Kis Sándor-papagájok színesítik a madárházat. A Sándorok közül a nagyobbikkal nem árt óvatos lenni, különösen erős csőréről híres, amely komoly sebet is ejthet az emberen. A keleti rozella élénk piros, zöld és kék színeivel ragyog, míg a nimfapapagáj kedves, játékos természetével és sárga-fehér tollazatával nyeri el a látogatók szívét.
A szíven szúrt galamb
Mielőtt elkezdenénk rémüldözni és Columbo hadnagyért kiabálni, megnyugtatjuk a kedélyeket: nem történt semmilyen bűntett. Annyi történt csupán, hogy az egzotikus galambok között megtalálható a luzoni csillagosgalamb is, amely különösen ritka, és vörös tollazatú foltjával a begyén olyan, mintha szíven szúrták volna. Ezért azt tartják róla, hogy Szűz Mária Szent Szívének madara is lehetne. A ritka és csodaszép díszmadár a Fülöp-szigetekről származik, s Luzon szigetén található egyik legjelentősebb populációja.
Továbblépve megtaláljuk a csíkosnyakú galambot – nevét a nyakán található jellegzetes csíkozásról kapta –, a kacagó gerlét – amit jellegzetes, nevetéshez hasonló hangjáról neveztek el –, az afrikai olajgalambot és a pálmagerlét is, melyek egyediségükkel színesítik a madárállományt.
A templomkertben élő fácánok között láthatjuk a himalájai fácánt, amely gyönyörű, élénk színekben pompázik, és a ritkaságnak számító kéktorkú tragopán fácánfélét. Utóbbi különleges, kék torokfoltjáról ismerhető fel, amely a párzási időszakban különösen élénk színűvé válik. A kék fülesfácán is különlegességnek számít elegáns megjelenésével és a fején fülre hasonlító tollazatával.
Ragadozó madarakkal is találkoztunk. A hóbagoly, melynek tojója éppen kotlott, különösen érdekes látvány. Éles csőrével, hegyes karmaival veszélyessé válhat, különösen, ha fiókáját védi. Bátor fotósunk mégis bemerészkedett a ketrecébe, hogy igazán látványos portrét készítsen őkelméről, őfehérségéről. A hegyi sas és az afrikai uhu szintén megtalálható, lenyűgöző méreteikkel és fenséges megjelenésükkel hódítanak.
És ha már szárnyasok, az ázsiai futókacsa sem hiányozhat. Igazi réme ő a kopaszcsigáknak, aki nem fél használni őket a kártevők ellen, igazán hálás lehet nekik, hisz tényleg nyelik a csúszómászókat, mint a nokedlit. Ugyanakkor tudni kell, bár finom a húsuk, akik csigák ellen használják, mielőtt hűtőbe raknák, nem árt egy hónapos gabonakúrára fogni, hogy áttisztuljon a húsa.
Az Andok „tevéi”, az alpakák
A templomkert egyik legnagyobb attrakciói. Öt darab él ott belőlük, köztük két hét hónapos csikó. Az alpakák Dél-Amerikából, az Andokból származnak. Mint mesélik gondozóik, igénytelen, könnyen tartható állatok, viszont gyapjuk nagyon értékes, finom és puha, amelyet gyakran használnak ruhakészítésre. Tisztaságkedvelők, egy helyre piszkítanak, és szívesen fürdenek a homokban.
Az alpakákat többféle színezetű gyapjú ékesíti. Fehér, barna, fekete és tarka színekben pompáznak, és különösen kedvelik a szénát, árpát, kukoricát és az alpakának való abrakot. Tavaly nyáron kerültek Szentmiklósra, és mi is tapasztaltuk, hogy rendkívül szelídek. Jól tűrik a simogatást, mondhatni, várják is azt, nagyon kíváncsiak és békések.
A kántortól megtudtuk: az alpakák a párosujjú patások rendjébe és a tevefélék családjába tartoznak. Dél-amerikai rokonai a láma, vikunya és a guanakó. Dél-Amerikán kívüli rokona pedig mi is lenne más, mint a kétpúpú teve és a dromedár. Őshazájában elsősorban Peruban, Chilében, Bolíviában és Argentínában tartják a gyapjúja és a húsa miatt. Az Andok-hegységben az alpaka alkalmazkodott a szélsőséges időjárási viszonyokhoz és a gyér növényzethez. És bár a láma a rokona, velünk illedelmesen viselkedtek, és nem éltek földijük furcsa szokásával. Köpedelem nélkül megúsztuk. Szerethető kérődzők, igazi díszei lehetnek az udvarnak. Taníthatók és kiválóan alkalmasak terápiás állatként is.
Kamerunból jöttem…
A látványosságok közül a kameruni juhok sem hiányozhatnak, melyekről megtudtuk, hogy a kecske és a muflon keresztezéséből alakultak ki. Ezek az állatok évente akár kétszer-háromszor is ellhetnek, és jól viselik az itteni éghajlatot. Húsuk vadas ízű, sötétebb színű, és különleges gasztronómiai élményt nyújt.
A papilak egyik részében mókusokat is láttunk, valamint apró díszmadarakat, mint például gyémántgerléket, pintyeket és hullámospapagájokat. A mókusok játékos természetükkel és fürgeségükkel szórakoztattak, és szorgalmuk látható volt a sok feltört mogyoró által.
Felejthetetlen élmény gyermekeknek
Hosszasan lehetne sorolni a látványosságokat, de lassan pontot teszünk beszámolónk végére, hisz úgy tartja a mondás, hogy a kevesebb néha több. Látni kell. Erre biztat a kántor és a gondnok is. Mindenkit szívesen fogadnak, különösen a gyermekek számára nyújt felejthetetlen élményt. A plébánia célja, hogy minél több gyereket vonzzon be, közelebb hozva őket a természethez az állatok szeretetéhez és a mindenség teremtőjéhez.
A többi között megtudtuk azt is, hogy György Mihály plébános és segítői szeretnék tovább bővíteni az „állatkertet”. Az újabb különleges fajok beszerzése mellett a meglévő állomány gondozására és szaporítására is nagy figyelmet fordítanak. A helyi állatorvos támogatásával biztosítják, hogy az állatok egészségesek és jól gondozottak legyenek. A plébános szeretetteljes gondoskodása és az állatok iránti elkötelezettsége valóban különlegessé teszi ezt a helyet, kiderült, már gyermekkorában is rengeteg galambja volt, így nem véletlen az állatok iránti szeretet.
Bár ez itt nem a reklám helye, mégis azzal tudom zárni soraim, hogy ha Csíkszentmiklóson járnak, ne hagyják ki ezt a csodálatos helyet, ahol Noé bárkájának nyüzsgő világa vált valósággá a templomkertben.
Létai Tibor / Hargita Népe
Fotók: László F. Csaba / Hargita Népe
