Emmanuel Gobilliard püspök, Vatikán képviselője a 2024-es párizsi olimpián a Vatican Newsnak a Notre-Dame katedrális előtt vasárnap tartott vallásközi ünnepség jelentőségéről beszél, kiemelve annak az egyetemes testvériségről közvetített üzenetét.
Az 1924-es párizsi olimpiai játékok idején a Notre-Dame-katedrális rendkívüli vallásközi szertartásnak adott otthont. Idén, száz évvel később, augusztus 4-én a híres párizsi székesegyház parvisában újabb, hasonló találkozót tartottak, amelyen több vallás képviselője is részt vett, hogy így is megünnepeljék a világ legfontosabb sporteseményét megalapozó testvériség szellemét.
Az ünnepség résztvevői
Vasárnap délelőtt 10 órakor a világ öt nagy vallásának képviselői gyűltek össze Párizs egyik legikonikusabb jelképe előtt, amely a 2019. április 15-i pusztító tűzvész után még mindig újjáépítés alatt áll, és idén decemberben nyitják meg újra. Körülöttük gyülekezett az olimpiai falu többvallású központjának mintegy száz lelkésze, és így osztották meg gondolataikat arról, hogyan hozhatja ki a sport az emberekből a legjobbat, és hogyan szolgálhatja az egész emberiséget.
A keresztény vallást Philippe Marsset párizsi római katolikus segédpüspök, valamint Christian Krieger tiszteletes, a Francia Protestáns Szövetség elnöke és Anton Gelyasov tiszteletes, az országos ortodox kórházlelkész képviselte. Hozzájuk csatlakozott Haïm Korsia, Franciaország főrabbija, Najat Benali, a párizsi mecsetek szövetségének elnöke, Jigmé Thrinlé Gyatso láma, a franciaországi Buddhista Szövetség társelnöke és Shailesh Bhavsar, a hindu közösség képviseletében.
Emmanuel Gobilliard digne-i püspök, aki a Szentszék különmegbízottja a 2024-es párizsi olimpián, a Vatican News munkatársának, Jean-Benoît Harelnek kifejtette, hogy a párizsi Notre-Dame volt a legkézenfekvőbb helyszín az esemény számára, mivel a keresztények számára mély vallási jelentőségű hely, ugyanakkor „olyan hely, amely mindent embert megszólít” az egész világon.
A vallási vezetők kötetlen módon szóltak a jelenlévőkhöz, imákkal, buzdításokkal vagy felolvasásokkal. Gobilliard püspök kiemelte a szertartás során a csend pillanatainak hatását. „Azt hiszem, ez a legszebb módja a közös ima kifejezésének, lehetővé teszi, hogy valami fontosat és szépet mondjunk” – fogalmazott.
„Isten csodát tett”
Az 1924. július 5-én Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai játékok kezdeményezőjének indítványozására megrendezett első vallásközi találkozón majdnem az összes sportoló megjelent. Gobilliard püspök felidézte, hogy a kezdeményezés eleinte némi vitát váltott ki. De Coubertin tisztázta, hogy a szertartás „nem tartalmaz majd sem misét, sem áldást, sem papokat az oltárnál, sem a katolikus szertartás bármely más elemét, semmi mást, csakis szép énekeket gyönyörű környezetben és néhány nagyon világias üdvözlő szót.”
A szertartást azonban később a korabeli sajtó üdvözölte. A Paris Soir című francia napilap odáig ment, hogy azt írta: „Isten csodát tett azzal, hogy protestánsokat, buddhistákat, zsidókat és ortodox keresztényeket hozott össze az Ő szentélyében.”
A testvériség szellemisége
Ez a rendkívüli esemény – jegyezte meg Gobilliard püspök – azt mutatja, hogy már egy évszázaddal ezelőtt a vallások ki akarták fejezni testvériségüket, és megjegyezte, hogy ez éppen az olimpiai játékok alatt történt meg. Az egységnek ez a szellemisége továbbra is elkíséri az olimpiai sportolókat a játékok alatt az olimpiai faluban található többvallású központban, amelyben öt imaterem található, és lelki támaszt nyújt a versenyek alatt.
A vallások képviselőinek üzenetei
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke a találkozó elején úgy fogalmazott: „Igazi olimpiai szellemben meghívok mindenkit, bármilyen vallású legyen is, hogy csatlakozzon a sportolókhoz a békéért szóló felhívásban.” „Osszátok meg ezt a békefelhívást minden közösségetekben” – buzdítottak az olimpiai falu többvallású központjának önkéntesei és hírességek is, köztük Tony Estanguet, az olimpiai játékok szervezőbizottságának elnöke és Anne Hidalgo, Párizs polgármestere. „Jöjjenek össze a sportrajongók milliárdjai és a hit szerelmesei” – tették hozzá.
„Éljünk közösen és fenntarthatóan olyan testvériségben, mint a mai. Fedezzük fel újra a közös nevetést, amely a lelkek és a szívek boldogságáról beszél” – mondta Haïm Korsia, Franciaország főrabbija.
„Amikor a lélek szorosan kapcsolódik a testhez, az kétségtelenül lehetővé teszi az én legjobb kifejeződését” – mondta Philippe Marsset, Párizs segédpüspöke.
„A testvériségnek ezek a pillanatai, amelyeket a sportolókkal, a személyzettel és egymással élünk meg, és a különböző vallásokon átívelő eszmecserék egészen rendkívüliek” – mondta Najat Benali, a párizsi mecsetek elnöke. „Egy hétig nem követtem a híreket. Nem akarom, hogy rossz hírekkel fertőzzenek meg, mert valami igazán csodálatosat élünk át. Nagyon remélem, hogy ez a szellem kitart” – tette hozzá.
„Amint a faluba érünk, a fáradtság egyszerűen eltűnik” – erősítette meg Abubakar, a többvallású központ egyik muszlim önkéntese, aki részt vett a találkozón. A faluban lenni „egy kicsit olyan, mintha zarándoklatra mennénk. Az ember sokféle nemzet képviselőivel találkozik, és ez örömet okoz” – tette hozzá.
„Amikor a sportolók és nézőik igazi versenyzőként viselkednek, nem pedig ellenfélként, akkor az egész emberiséget inspirálják” – mondta Jigme Thrinle Gyatso láma, a francia Buddhista Szövetség társelnöke.
Jean-Benoît Harel, Lisa Zengarini / Vatican News, Hírszerkesztő / Orthodox Times
(dg)
