Francia domonkos szerzetes alkotta meg a modern olimpiai játékok mottóját

0
322

A modern olimpiai játékok mottóját, a „Gyorsabban, magasabbra, erősebben”  jelszót Louis Henri Didon francia domonkos szerzetes alkotta meg, aki öt évvel az 1896-os athéni játékok előtt barátkozott össze annak majdani alapítójával, Pierre de Coubertin báróval.

Az eredetileg latinul, „Citius, Altius, Fortius”-ként megfogalmazott jelmondatot a modern olimpiai mozgalom előtt a párizsi Nagy Szent Albert-iskolában használták, amelynek a domonkos szerzetes volt az igazgatója.

Az 1840-ben született Didon kilencéves korától a franciaországi Grenoble-ban működő Rondeau Minor-szemináriumba járt, és már fiatalkorában kitűnt atlétikai képességeivel. Miután meglátogatta a grenoble-i karthauzi kolostort, maga is vallásos utat válaszott, és 16 évesen magára öltötte a prédikátorok (domonkosok) rendjének habitusát. Hat évvel később, a római kiképzési időszak után, 22 évesen szentelték pappá.

Katonai lelkész, fogoly és menekült

Didon hamarosan prédikátorként szerzett hírnevet. Az 1870 júliusában kitört rövid francia–porosz háború alatt katonai lelkészként szolgált, és egy ideig fogságban volt. Amikor megbetegedett, menekültként a svájci Genfben kötött ki. Onnan Marseille-be került, ahol folytatta időnként ellentmondásos prédikációs tevékenységét, ami oda vezetett, hogy 1880-ban Korzikára küldték. Egy évtizeddel később nevezték ki a már említett párizsi Nagy Szent Albert-iskola igazgatójává, ahol a sportot az iskola oktatási programjának részévé tette, és népszerűsítette a sportversenyeket. Ez a döntés a sport értékébe vetett hitének és a Pierre de Coubertinnel 1891 óta fennálló kapcsolatának volt köszönhető.

Az első általuk szervezett versenyen a dominikánusok úgy döntöttek, hogy az 1894-ben Párizsban tartott első olimpiai kongresszuson az iskola zászlajára hímzik a híres jelmondatot, amely még abban az évben olimpiai jelmondattá vált.

Két évvel később Athén adott otthont az első olimpiai játékoknak, amelyeket azóta négyévente rendeznek meg, csak háromszor szakadt meg az I. és II. világháború miatt (1916, 1940 és 1944), és 2020-ról 2021-re halasztották a COVID-19 világjárvány miatt.

Nicolás de Cárdenas / Catholic News Agency

MEGOSZTÁS