A Hittani Dikasztérium július 11-én nyilvánosságra hozta a VI. Pál pápa által jóváhagyott döntést, amely megerősítette, hogy az állítólagos holland jelenések „nem természetfölötti jellegűek”. Korábban csak a püspökkel közölték a hivatalos döntéseket, most az esetleges félreértések tisztázása érdekében nyilvánosságra hozták a pápa által 1974-ben jóváhagyott ítéletet.
A Hittani Dikasztérium nyilvánosságra hozta a bíboros tagok negatív és végleges ítéletét, akik 1974-ben egyhangúlag kinyilvánították, hogy a Minden Népek Asszonya állítólagos amszterdami jelenései nem természetfelettiek. A döntést VI. Pál pápa jóváhagyta. „A korábbi években a dikasztérium – olvashatjuk a július 11-én, csütörtökön kiadott sajtóközleményben – általában nem hozta nyilvánosságra az állítólagos természetfeletti jelenségekkel kapcsolatos döntéseket, de a felmerült tartós kételyek láttán, amelyek az 1945–1959 közötti amszterdami állítólagos jelenésekhez és kinyilatkoztatásokhoz, illetve a »Minden Népek Asszonya« iránti tisztelethez kapcsolódnak, a Hittani Dikasztérium közzéteszi az akkori Hittani Szent Kongregáció rendes ülésének eredményét, amelyet 1974. március 27-én tartottak: 1. Ami a doktrinális ítéletet illeti, OMNES: »constat de non supernaturalitate«. 2. Ami a jelenség további vizsgálatát illeti, OMNES: »negative«. Ezeket a döntéseket – folytatódik a sajtóközlemény – VI. Pál pápa hagyta jóvá a Hittani Szent Kongregáció prefektusa, F. Šeper bíboros 1974. április 5-i audienciáján. Azért teszik közzé, hogy Isten szent népe és pásztorai levonhassák a szükséges következtetéseket” – zárul a Hittani Dikasztérium közleménye, melyet Víctor Manuel Fernández bíboros, a dikasztérium prefektusa látott el aláírásával.
A májusban életbe lépett új előírások előtt a dikasztérium csak a püspökkel közölte a hivatalos döntéseket, és legfeljebb csak egy általánosabb hírt adott ki. Most azonban az esetleges félreértések tisztázása érdekében nyilvánosságra hozzák a pápa által jóváhagyott ítéletet, amely jelen esetben a lehetséges legnegatívabb: megállapítja a nem természetfeletti jelleget. Az ilyen ítéletetnek „konkrét és bizonyított tényeken, bizonyítékokon kell alapulnia”, igazolva az állítólagos jelenség nem hiteles mivoltát.
1945. március 25-én, az amszterdami eucharisztikus csoda 600. évfordulóján Ida Peerdeman elmondta, hogy látta a Szűzanyát, aki Minden Népek Asszonya címmel mutatkozott be neki. Ida 1905-ben született Alkmaarban, a család öt gyermeke közül a legfiatalabb volt. 8 éves korában elvesztette édesanyját, és röviddel ezután családjával Amszterdamba költözött, ahol 1996-ban bekövetkezett haláláig élt. Az állítólagos március 25-i jelenést további 55 követte 1959-ig. A 14 év leforgása alatt a Szűzanya – Ida elbeszélése szerint – előre felfedett neki különféle eseményeket, köztük XII. Piusz pápa halálát, és megmutatta saját magát, amelyet később Heinrich Repke festő festett meg az állítólagos látnok leírása alapján. Ma ezt a képet egy 1973-ban, Amszterdam déli részén épült kápolnában őrzik.1956-ban a haarlem-amszterdami egyházmegye akkori püspöke, Johannes Petrus Huibers a Mária-jelenések kapcsán kijelentette, hogy „non constat de supernaturalitate”.
Az akkori Hittani Szent Kongregáció 1974 májusában VI. Pál pápa személyes jóváhagyásával meghozta a „constat de non supernaturalitate” végleges elutasító ítéletet.1996-ban Johannes Petrus Huibers utódja, Henny Bomers püspök a Szentszékkel konzultálva lehetővé tette a Minden Népek Asszonya tiszteletét, de nem ismerte el az állítólagos jelenéseket. Ezzel ellentétben a következő megyéspüspök, Jos Punt 2002-ben elismerte annak hitelességét, anélkül azonban, hogy konzultált volna a Szentszékkel. Három évvel később, 2005-ben a Hittani Kongregáció eltávolított néhány szót abból az imából, amelyet állítólag Szűz Mária adott Ida Peerdemannak, mivel azok nem feleltek meg a katolikus tanításnak. Végül 2020. december 30-án haarlem-amszterdami egyházmegye új püspöke, Johannes Hendriks, „miután konzultált a Hittani Kongregációval, és egyetértésben azzal”, kijelentette, hogy a Minden Népek Asszonya cím használata Szűz Máriára önmagában teológiailag megengedhető; „ennek a címnek az elismerése azonban még csak burkoltan sem értelmezhető egyes jelenségek természetfölötti voltának elismeréseként”, hiszen a kongregáció ezzel kapcsolatban negatív ítéletet hozott, amelyet 1974-ben VI. Pál jóváhagyott.
A különféle üzenetek között, amelyeket állítólag a Szűzanya hagyott Idának, az a kérés is szerepel, hogy az egyház ismerje el Mária „társmegváltó” dogmáját. A kérés 1952. december 8-ra nyúlik vissza. Ezzel kapcsolatban a Vatikáni Rádió emlékeztet arra, amit Ferenc pápa mondott. 2020. április 3-án, a Szent Márta-házban bemutatott reggeli szentmiséje homíliájában a pápa a következőket mondta: ,,A Szűzanya nem akart semmiféle címet elvenni Jézustól… Nem kérte, hogy kvázi megváltónak vagy társmegváltónak hívják: nem. Csak egy megváltó van, és ezt a címet nem lehet megduplázni.”
A 2021. március 24-i általános kihallgatáson megismételte ezt a kijelentését: „Krisztus az egyetlen megváltó: Krisztussal nincsenek társmegváltók”.
Forrás: Vatican News angol nyelvű szerkesztősége / Magyar Kurír
Fotó: Vatican Media
