Ferenc pápa vasárnap záróbeszédet mondott az 50. Olasz Katolikus Társadalmi Héten Triesztben. Felszólította az egyházat, hogy segítse a demokrácia válságának orvoslását a részvétel és a politikai jótékonyság révén.
Az éves Olasz Katolikus Társadalmi Hét utolsó napján, július 7-én, vasárnap Ferenc pápa az észak-olaszországi Trieszt városába utazott, hogy megossza a résztvevőkkel gondolatait a demokrácia válságáról. Az olaszországi egyházmegyék és katolikus társulatok több mint 900 küldöttéhez szólva a pápa felhívást intézett egy olyan demokratikus folyamatért, amely magában foglalja a személyes és közösségi részvételt. Beszédében felidézte, hogy 1907-ben rendezték meg az első Olasz Katolikus Társadalmi Hetet, és a későbbi rendezvényei segítették a második világháború utáni olasz demokratikus folyamatok fellendítését. Az 1988-ban újraindított, évente megszervezett rendezvény az egyház társadalmi tanítására támaszkodik, és evangéliumi szemléletet kíván felkínálni a társadalmi jelenségekről. „Ahogy a demokrácia válsága érint különböző valóságokat és nemzeteket, úgy hív minden keresztényt a társadalmi átalakulások iránti felelősségvállalásra, bárhol is éljen és dolgozzon, a világ minden részén.”
A szolidaritásra és szubszidiaritásra épülő részvétel
Ferenc pápa ezután a demokrácia válságát „sebzett szívként” határozta meg, amelyben a korrupció és a társadalmi kirekesztés tobzódik, a hatalom pedig autoreferenciálissá és képtelenné válik arra, hogy választóit szolgálja. „Maga a »demokrácia« szó nem egyszerűen egybeesik az emberek szavazatával, hanem megköveteli, hogy teremtsük meg a feltételeket ahhoz, hogy mindenki kifejezhesse magát és részt vehessen benne” – figyelmeztetett a pápa. Hozzátette, hogy a demokratikus részvételt már fiatal korban meg kell honosítani, hogy a polgárok rendelkezzenek kritikai érzékkel „az ideológiai és a populista kísértésekkel kapcsolatban”. A pápa felszólította a keresztényeket, hogy mozdítsák elő a gyümölcsöző párbeszédet a vallás és a társadalom között, miközben mutassák fel a személy méltóságát. „A szolidaritás és a szubszidiaritás elvei hozzájárulnak a demokrácia kötelékeinek kiépítéséhez”, mivel ösztönzik a részvételt és legyőzik a közömbösséget, amely a pápa szerint „a demokrácia rákfenéje”.
A pápa ezután a demokratikus részvétel céljáról beszélt a „meggyógyult szív” képét használva. „Ha körülnézünk – mondta –, a Szentlélek tevékenységének számos jelét látjuk a családok és a közösségek életében, még a gazdaság, a technológia, a politika és a társadalom területén is.” A testvériség – tette hozzá Ferenc pápa – „felvirágoztatja a társadalmi kapcsolatokat”, és a kollektív törekvés lelkületét eredményezi. „A meggyógyult szívű demokrácia folyamatosan ápolja a jövőre vonatkozó álmokat, elköteleződésre késztet, és személyes, illetve közösségi részvételre szólít fel” – állapította meg a pápa.
A politikai szeretet magasabb színvonalon tartja a politikát
A pápa szerint a katolikusoknak a demokrácia problémáinak gyors megoldásán túlra kell tekinteniük, és soha nem szabad visszahúzódniuk egy „marginális vagy a privát szférába szorult hitbe”. „Ez nem annyira azt jelenti, hogy meghallgatásra kell törekedni, hanem mindenekelőtt azt a bátorságot, hogy javaslatokat tegyenek az igazságosság és a béke érdekében a nyilvános vitában.” A keresztény politikai szerepvállalásnak fel kell vállalnia a „politikai szeretet” vagy a „politikai jótékonyság” szempontjait, amely lehetővé teszi a politikának, hogy „eleget tudjon tenni a rá háruló felelősségnek, és túllépjen a polarizációkon”. „Gyakoroljuk ezt a szeretetet, hogy a polgári szenvedélyektől mentes világban terjeszthessük” – zárta szavait Ferenc pápa. „Tanuljunk meg jobban együtt járni Isten népeként, hogy a részvétel kovászai legyünk a nép között, amelyhez tartozunk.”
Forrás: Devin Watkins/Somogyi Viktória/Vatican News
