Minek neked légzésképzésre költeni? Szuszogni eddig is tudtál… ráadásul ingyen – a hívószó mellé caritasosként többen kaptuk meg ezt a kérdést is, hogy a beiratkozás döntését megsegítse. Akik mégis igent mondtak, Paksi Andrással tölthettek két napot a Jakab Antal Házban, és rájöttek, van mit tanulni még a légzés terén is.
A magyarországi tréner, életviteli tanácsadó, aki több, mint 15 éven át segített beteg embereket mentális, fizikális, érzelmi gyógyulásuk útján, a 9P-módszer kidolgozásával olyan lehetőségeket kínált, mely eszköz lehet egy minőségibb élethez, kezdve a bedugult orr kellemetlenségének megszüntetésétől, a horkolás felhagyásán át a stresszoldásig, teljesítménynövelésig. Tudása több pilléren nyugszik, a Buteyko, Oxygen Advantage és Wim Hof módszerét ötvözte, alakította saját tapasztalásai alapján egyedi kínálattá. Légy igazi, légy önmagad! – szól a biztatása, célja pedig megtapasztaltatni, hogy az élet élhető egészségesebben, örömtelibben is.
Az ismeretlen kifejezésektől idegenkedve, a kínált „terméket” szkeptikusan fogadva indult a kétnapos képzésre több mint negyven Caritas-munkatárs, az irodai alkalmazottaktól a terepen vagy otthonokban beteget ápolókig. Aztán kezdett értelemmel társulni a szó, és nyilvánvalóvá vált, hogy az orron keresztül vett levegő előnye, hogy szűrt, párásabb és melegebb, a magasabb szén-dioxid-szint pedig segít abban, hogy a hemoglobin „eleressze” az oxigént, így az sejtszinten segítsen a keringés jobbá tételében. A rossz légzésminta krónikus betegségeket idézhet elő, ráadásul aki a sokféle légzőgyakorlatot hideg fürdővel is kiegészíti, megkímélheti szervezetét jó néhány gyulladástól.
Nem szándékom elvenni Paksi András kenyerét, így recept nem lesz ebben a cikkben, viszont megszólalnak olyanok, akik a két nap után értelmét látták hozzákezdeni a házi feladathoz, légzésük tudatos befolyásolásához. Ők már értik, miért „ajánlotta melegen Gyurka” a képzést. A lehetőséget ugyanis Péter György, a Caritas ágazati igazgatója kínálta munkatársainak, és ezt tapasztalata alapján tette: „Egy iskola szervezte pedagóguscsapatának azt a képzést, amelyre még volt szabad hely, így becseppentem. Én mindent nagyon kritikusan fogadok, megkérdőjelezek eleve a kinesztetikai tanulmányaim miatt is: azt hiszem, amit megtapasztalok. A képzés során bár több kritikát is megfogalmaztam, sok olyan része is volt, amit azóta is használok. Nem bonyolult, mégis olyan kézzel fogható, hasznos eszköz a mindennapi életben sok mindenre, hogy úgy gondoltam, ezt a kollégáim számára is elérhetővé akarom tenni. Egyeztettem a trénerrel, hogy olyan lehetőségeket is ismertessen, melyeket más embereken segítő kollégáim munkájuk során fel tudnak használni. Megszerveztem, és biztattam munkatársaimat, hogy vegyenek részt. Annyi mindenre rászánjuk az időt, amiről kiderül, hogy felesleges, és ez számomra nem volt felesleges időtöltés. Amióta a képzésen részt vettem, otthon nem veszem észre, ha nem működik a bojler, mert én csak hideg vízzel zuhanyzom, és utána légzőgyakorlatot végzek, és napközben is, amikor sétálok vagy autót vezetek, a szén-dioxid-szintjét a véremnek próbálom tudatosan állítani. Ugyanakkor szoktam focizni, ott megerőlteti az ember magát, savasodik a szervezet, és már nagyon sok embernek megmutattam, mi a teendő, hogy lehessen tovább folytatni az iramot. De az orrlégzésre való áttérés is haszonnal járt: azóta kevésbé horkolok.”
A képzés végén elhangzott visszajelzésekből idézünk:
„Tegnap, amikor az első nap végén innen elmentünk, valami furcsa, felszabadultságérzésem volt. Nem is tudom, mi volt pontosan, mert én nem szoktam megengedni magamnak, hogy felszabaduljak. Négy órát kellett vezetnem nem túl pozitív kontextusban, és nem tudtam megmagyarázni, mitől érzem olyan jól magam.”
„A lét elviselhető könnyűsége, ez az, amit a két napban megtapasztaltam. Én erre igényt tartok, és azt remélem, hogy a gyakorláshoz lesz elég kitartásom.”
„Elindultam egy úton, melynek kell még legyen folytatása, és be kell épüljön a napi rutinba. Itt szórakoztunk, a munka otthon kezdődik.”
„Számomra egy jó önismereti út volt. Alapból egy nyugodt embernek tartom magam, most azt éreztem, hogy a légzésképzésen az aggodalmakat, szorongást jól el lehetett engedni. Szeretnék még többet olvasni-tanulni ezekről a módszerekről.”
„A meglepetések két napja volt, a rácsodálkozás saját testemre, hogy mire képes… és hogy még a lélegzetvétel sem olyan magától értetődő. Azt végképp nem gondoltam volna, hogy különböző légzésmódok során még érzelmek is felszabadulhatnak.”
„Nem tudom, hogy lehet, de én félek magamtól. Jó volt most ellazulni, megtapasztalni, hogy kellemes érzés magammal lenni.”
„Testi-lelki önismeret volt, találkoztam magamból egy darabbal.”
„Értékes eszközt kaptunk a kezünkbe, hogy az életünkön változtassunk. Én szeretnék ezzel élni.”
„Örülök annak, hogy megmutattad, milyen apróságokkal mennyit tudunk életminőségünkön javítani.”
„Sokat dolgoztam, és rengeteg új támpontot kaptam ahhoz, hogy legyek igazi, legyek önmagam.”
„Azzal a felismeréssel megyek haza, hogy van, amiben jobb vagyok, mint képzeltem. Olyasmire is képes vagyok, amire gyerekkorom óta azt mondom, soha nem fogom tudni megtenni, és ezek közül csak egy a karkinyomás. Már tudom: ha eldöntöm, és az az én döntésem, akkor meg tudom csinálni.”
„Ahogyan folyamatosan fejlesztenünk kell önmagunkat, ugyanúgy alakítanunk kell a légzésünket is. Folyamatos munka, ami időt, energiát igényel.”
„Nagyon vagány volt, most erősnek érzem magam, mert a kontroll az én kezemben van.”
„Magamhoz képest sokkal nyugodtabb voltam most. Tudatosodott bennem, hogy érdemes ezt gyakorolni tudatosan, hogy ez egy tartósabb állapot legyen.”
„Olyan volt ez nekem, mint a medvének az egy szem málna. Nekem ebből több kell. Olyat tapasztaltam, amiből még kérek.”
„Azt viszem magammal, ami már a képzés elején elhangzott: a tüdő a szabadság szerve. Mostanság gyakran szembejön velem a szabadság kérdése. Itt, a légzésgyakorlatok során tisztázódott bennem: ahhoz, hogy szabad legyek, a lélegzetem tudatos irányítására van szükségem.”
A hozzászólók gondolatait az értheti jobban, aki volt már szuszogó képzésen. Egy oka van ennek: csak tapasztalva lehet ezt érezni és érteni. Mégis mindenkihez szól a tréner útravaló üzenete: „Ne keress semmit, ne várj el semmit, egyszerűen csak gyakorolj! Gyakorolj örömmel, élvezettel! A lépést igazítsd a légzéshez, és ne fordítva! Ne feledd, a kontroll a te kezedben van!”
Balázs Katalin / Gyulafehérvári Caritas
