A kolozsvári Marianum egykori kápolnájának falai között mutatta be doktori munkája eredményét Vass Csongor. Kutatása nyomán A 17–18. századi erdélyi jezsuita misszió irodalmi vonatkozásai: Baranyi Pál példája címen írt értekezést dr. Gábor Csilla egyetemi professzor, az MTA külső tagja vezetésével, ennek nyilvános vitáját tartották június 13-án 10 órától a BBTE BTK kis dísztermében. A szakmai bizottság elnöke: dr. Egyed Emese professor emerita (BBTE) volt, az értekezés opponensei: dr. Bajáki Rita tudományos főmunkatárs (HUN-REN Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest), dr. Nagy László egyetemi tanár, DSc (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest) és dr. Nóda Mózes egyetemi tanár (BBTE). A nyilvános védésre Vass Csongort családja, barátai mellett a gyulafehérvári érseki központbeli főnökei és munkatársai is elkísérték.
A kora újkori jezsuita szerzetes író, Baranyi Pál életművét monografikus jelleggel eddig még senki nem kutatta, de még nyomtatásban megjelent munkái közül sem mindenikkel foglalkozott eddig az irodalomtörténetírás, még kevésbé Baranyi kéziratos munkáival.
Egy olyan egyedi kutatás eredményeiről számolt be a doktorjelölt, aki a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem hungarológiai doktori iskoláját végezte, amelyek egyediek, először kerültek fókuszba és új eredményeket hoztak. A védés napja, június 13. Páduai Szent Antal ünnepe, érdekes volt, hogy Vass Csongor a vizsgált irodalmi anyagból kiemelte, Baranyi Pál hogyan beszélt a szentről: ékesszólását, teológiai tudását emelte ki, akkoriban nem az elveszett tagot, vagyont, ezek visszaszerzését kérték tőle.
A doktori kutatás a 17–18. századi devóciós, meditációs irodalom kontextusában vizsgálta az 1657. január 27-én Jászberényben született és 17 évesen, 1674. október 27-én a jezsuita rendbe lépett Baranyi Pál munkásságát.
A térképen látható a hatalmas terület, ami ekkor a jezsuiták osztrák provinciáját jelentette, s amin belül Baranyi Trencsénben jezsuita novícius volt, majd 1677-ben Leobenben bölcseletet, 1678–1680-ban Grazban filozófiát tanult, ezt követően négy éven át (1681–1684) kötelező tanári gyakorlatát Kolozsváron töltötte, a rend kolozsvári kollégiumában latin szintaxist, grammatikát, retorikát és poézist tanított, valamint a Mária Kongregációt vezette.1685–1688 között Grazban teológiát tanult, majd 1689-ben a judenburgi terciaházban teljesítette a hármas probációt és pappá szentelték.1689 szeptemberétől Erdélyben dolgozott Széchényi György esztergomi érsek megbízásából, álnéven, Baranyi/Bárány Lászlóként 13 éven át. A gyulafehérvári jezsuita rezidencián lakott, sokáig házfőnök, rövid ideig az erdélyi misszió (Missio Dacica) vezetője volt, de joghatósága és missziós megbízása kiterjedt Erdély egész területére (hosszú ideig Erdélyben a rendi országgyűlés nem engedte katolikus püspök működését, Baranyi itt töltött 13 éve felöleli az Erdélyi Fejedelemség utolsó évtizedét, a Habsburg fennhatóság első éveit, a protestáns hatalmi struktúra bomlásának és a katolikus jelenlét megerősödésének időszakát). Fáradhatatlan dolgozott az új, protestáns hitre tértek, valamint a görögkeleti románok pasztorációján, különösképpen Dél-Erdélyben. Kulcsszerepe volt az erdélyi románoknak a katolikus egyházzal való egyesítésében, az unióban.
A doktori dolgozat egy monumentális életművet dolgoz fel többéves és több országban folytatott kutatómunka nyomán, kiegészít egy eddig hiányos és pontatlan életrajzot Baranyi Pálról, valamint munkásságát, írott hagyatékát filológiai és történészi pontossággal, teológiai szaktudással felvértezve mutatja be.
A témában, a kutatott korszakban kevésbé járatos hallgatónak is felcsillanhatott a szeme a védés alkalmával tartott bemutatót hallgatva. Amit a laikus hallgatóság megérzett, azt igazolták sorra a témavezető és az opponensek értékelései, amelyek nyomán Vass Csongor immár használhatja a doktori címet.
Amit többen is kiemeltek, többek között a doktori iskola vezetője, dr. habil. T. Szabó Levente intézetvezető, hogy egy szerény, udvarias, jól nevelt, ugyanakkor nagy odaadással dolgozó, tehetséges kutatót ismerhettünk meg Vass Csongor személyében, aki a katolikus tudományosság kiváló képviselője.
