Feltűnt: piros és kék a kártyapaklik színe, a játékosok öltözéke. Mintha a norvég zászló tűnne velem szembe. Meg is pillantom a háttérben: piros, fehér, kék ruhákba öltözött emberek lengetik, vidáman menetelnek. Intelligens arcú fiatalember tekintete villan rám a következő képkockáról. Boye Brogeland, többszörös bajnok, rettegik, mert esze vágja-viszi a pontokat, szeme szúrja, kiszúrja a csalókat. Szenvedélyes kártyások kupákkal kezükben, éremmel nyakukban győzelmüknek örvendeznek, magas fokú bridzstudásukról és -imádatukról híresek. A norvég nemzeti ünnep alkalmából összeállított képkollázst vetítette ki nekünk Mayer Tamás, a Gyulafehérvári Caritas önkéntes szeniorbridzs-oktatója a marosvásárhelyi Teréz Anya idősek nappali foglalkoztatóközpontjában, egy izgalmasnak ígérkező bridzsparti előtt.
A kártyajáték valóban érdekes volt. A szabályok értelmében négyen játsszták, jokerek nélküli francia kártyával. Két-két, egymással szemben ülő személy alkotott egy párt, úgynevezett vonalat. A vonalak egymással versengtek, hogy megszerezzék a lehető legtöbb ütést a maximális tizenháromból. A teljes kártyapakli szétosztását a játékosok akár többmenetes licitálásának kellett volna követnie, hogy eldőlhessen, ki legyen közülük a felvevő, aki majd teljesíti a vonaluk utolsó licitjével vállalt ütésszámot. Itt azonban egyszerűen csak bejelentették kártyáik pontszámait a játékosok, és a legnagyobb pontszámmal rendelkező játékos lett a felvevő. Ezt követően a felvevő partnere, az asztal, leterítette lapjait maga elé, hogy mindhárom játékos láthassa azokat. Az asztal lapjai fölött is a felvevő rendelkezett, ő döntötte el, hogy az asztal melyik lapját tegye egy adott ütésbe. A felvevőnek sikerült teljesítenie a vállalást, így az ő vonaluk nyert. Amennyiben ez nem sikerült volna, az ellenfélé lett volna a győzelem. Amint egyik parti követte a másikat, a játékosok egyre lelkesebbekké váltak. Hangosan gondolkodtak, tanácsokat adtak egymásnak, megkérdőjelezték döntéseiket, figyeltek vagy figyelmetlenek voltak, és sokat nevettek.
Demenciamegelőzés és szórakozás
A bridzs szellemi sport. Intenzív koncentrálást, logikus gondolkodást, jó fejszámolási és stratégiaalkotási készséget, valamint a memória erőteljes használatát igényli. „Egyívású társakkal űzött szórakoztató agytorna lévén egyike azon foglalatosságoknak, amelyek legjobban fékezik a demencia kialakulását, illetve súlyosbodását” – nyilatkozta Mayer Tamás szeniorbridzs-oktató, akiben a Caritas munkatársai által tartott egyik Alzheimer Café eseményen ötlött fel annak gondolata, hogy bridzselni tanítsa a Teréz Anya-központot látogatókat. Mivel ez a fajta kártyajáték kiválóan megdolgoztatja az agyat, és tudományos kutatásokon alapuló tanulmányok bizonyítják demenciamegelőző, illetve -késleltető hatását, a Teréz Anya-központban is összeverődött egy kisebb bridzselő társaság.
A péntekenként rendszeresen összejövő kártyázókat nemcsak az agytorna, hanem a jó társaság és a szórakozás lehetősége is vonzza. „Együtt lelheti benne örömét öreg és fiatal, nő és férfi. A lényeg, hogy emlékező- és fejszámolási képességük, illetve kombinációs készségük körülbelül egy szinten legyen” – fogalmazott Tamás.
Ő maga érettségi előtt álló gimnazistaként ismerkedett meg a játékkal Budapesten, Illés Gábor jóvoltából. „Gyerekkorom óta szeretem a kártyajátékokat tanulni, játszani, tanítani egyaránt. Gimnazista baráti köreimben az ulti és a tarokk voltak messze a legnépszerűbbek. Éjjel-nappal játszottunk. Például, amikor megtudtuk, hogy az egyik párhuzamos osztály tarokkosai egy hétvégén huszonnégy órán keresztül >>verték a blattot<<, elhatároztuk, hogy mi majd jól rájuk verünk, és harminchat órán keresztül fogunk játszani. Meg is tettük. Aztán, 1974 őszén kiköltöztem a középiskolás fiúkollégiumból legjobb barátomékhoz, Illésékhez, ahol el is kezdtünk bőszen ultizni hármasban: Gábor és a két Tamás. Pár hét elteltével, amikor Gábor egyik kollégája is épp nálunk járt, és beszállt ultizni, felvetettem nekik, hogy akár elkezdhetnénk tarokkozni is, mert ahhoz épp négyen kellenek, és akkor nem kellene senkinek sem kimaradnia egyetlen partiból sem. Azon melegében bele is fogtam a tarokkoktatásba. Pár tarokktanparti után Gábor felvetette, hogy mi lenne, ha inkább ők tanítanának meg bennünket a bridzs alapjaira. Erről azért annyit már tudtunk, hogy a kártyajátékok királynője, úgyhogy örömmel el is fogadtuk ajánlatukat.”
Tamás azóta is lelkes bridzsrajongó és -oktató, amint az alábbi soraiból is kiérezhető.
„A bridzs, még a társasági változatában is, valóban a kártyajátékok királynője. Még az ultinál és a tarokknál is izgalmasabb, változatosabb és komolyabb észjáték. Nem a parti megnyerése vagy elbuktatása a lényeg, hanem minden adott helyzetben a még hátralevő ütésekből a lehető legtöbb megszerzése.”
Tamás örömmel vezeti a meglévő brizscsoportot, és szívesen lát újoncokat is a csapatban. Amennyiben fölkeltette érdeklődését ez a kártyajáték, szeretettel várjuk önt is egy fergeteges bridzspartira a marosvásárhelyi Teréz Anya idősek nappali foglalkoztatóközpontjába, a Mărăști utca 13. szám alá. Érdeklődni és jelentkezni Kacsó Katinkánál lehet a 0741 258 194-es telefonszámon hétköznapokon 8 és 16 óra között.
Orbán Júlia / Gyulafehérvári Caritas
