Öt éve a mi vendégünk volt Ferenc pápa

0
810
Pápalátogatás: Fotó: Csúcs Mária

Először jött a római pápa erdélyi híveihez, ősi zarándokhelyünkre, Csíksomlyóra. Megtiszteltetés, öröm, elfogódottság, szorongás, aggodalom, ezerféle érzés kavargott. A nagy léptékű események, a történelem fősodrában kapkodtuk a fejünket. Egy kis időre nem egy, a hegyek közt eldugott vidéki városka lakói voltunk, hanem a világ hírügynökségei figyelmének fókusza. A hírnév sok nehézséggel is jár, tapasztalhattuk. Hitét mindig megőrző népünk azonban maradt a látogatás nyomán egy, a ködből felragyogó isteni mosoly emlékével, egy kézfogás melegével, egy közvetlen, emberléptékű vezető ismeretségével, s az aranyrózsával, hitünk, kitartásunk elismerésével. Az öt éve történt pápalátogatást idézzük.

Maradandó ajándék

„Itt akartam lenni, amikor jön a pápa”, „egy történelmi pillanat, mert itt jár Ferenc pápa”, „csodálatos napom volt”, „ha a pápának fontos, hogy eljöjjön Csíksomlyóra, akkor nekünk kötelességünk fogadni”, „csodálatos élmény volt”, „fel vagyunk töltődve”, „megható volt számunkra” – fogalmazták meg a Ferenc pápa által bemutatott szentmise után a megkérdezett zarándokok. Öt év után is lelkesítő visszanézni az internetre feltöltött kisfilmeket, interjúkat, amelyekben a zarándokok emlékeznek, osztják meg pillanatnyi érzéseiket és élményeiket.

Öt év után is számtalan mozaikkocka él bennünk, a pápalátogatást szervező bizottságok tagjaiban, s ezekből a mozaikkockákból áll össze egy valamelyest egész kép, amelyből két részletet szeretnék alább kiemelni és megosztani.

A 2019-es Páduai Szent Antal nagykilenced esti szentmiséinek keretében lelkileg is készültünk Ferenc pápa látogatására azzal, hogy életéhez, szolgálatához és tevékenységéhez kapcsolódó témákat elmélkedtünk át. A kilenced elmélkedéseire készülve elsősorban én magam kerültem közelebb Ferenc pápa lelkiségéhez, de a kilenced végére megtapasztaltam azt is, hogy bennünket mint közösséget is közelebb vittek Ferenc pápához ezek a felkészülési alkalmak. Közelebb vitt ahhoz, aki szólt hozzánk a szentmise keretében.

Többször eszembe jut, visszakeresem, újraolvasom az elhangzott homíliát, amelyet el kell mélyítenünk. Az elhangzott kulcsszavak rezonálnak: Isten iránti öröm, zarándoklat, Mária, remény, Erdély öröksége, testvériség megtapasztalása, közösség egysége, párbeszéd, egység, kiengesztelődés, az evangélium öröme, a gyengédség forradalma, a kiengesztelődés ösvénye, a szolidaritás előmozdítása, jövő építése. Olyan hiteles kulcsszavak, amelyeknek mondanivalója és üzenete van. Kérdés, hogy ezek a szavak mennyire rezonálnak bennünk, mennyire vállaljuk fel, mint értékeket, mennyire tudjuk kiaknázni helyi lehetőségeinket, figyelve arra, hogy milyen hagyományos értékeink vannak, amelyeket élünk, amelyek formálnak bennünket.

Nem tudjuk elfelejteni 2019. június 1-je kora reggelét, amikor a szentmisére érkezők a nagy esőben, ködben kellett a nyeregbe feljussanak. A ködbe borult Hármashalom-oltárnál elhelyezett „drága kincsünk”, a csíksomlyói Segítő Szűz kegyszobra megdicsőült, miközben megkapta Ferenc pápa ajándékát, az aranyrózsát. Rossz volt az idő? Eső! Köd! Sár! Utólag ez is Erdély javára vált. Miért írom ezt? Ha Ferenc pápa a tervezett útvonalon, helikopterrel érkezik Csíkszeredába, és onnan autóval a Hármashalom-oltárhoz, nem láthatta volna azt az Erdélyt, amelynek szépségét mindennap látjuk, amelyet maga a pápa is megcsodált, emlékezetében jó mélyen elraktározott, és amelyre évek után is visszaemlékezett.

Kuzmányi Istvánnak, a Magyar Kurír katolikus hírportál főszerkesztőjének mondotta egy szerdai audencián: „Erdély milyen szép, és hogy milyen jó volt együtt imádkozni Csíksomlyón.” Ez apróságnak tűnik, de számunkra e sokatmondó kijelentésre oda kell figyelnünk.

Ferenc pápa névválasztásával Assisi Szent Ferencet akarja követni. A kettejük közötti párhuzam üzenete, hogy az egyház vezetése és a keresztény élet alapvető értékei közé tartozik az alázat, a szolgálat, a szegények iránti elkötelezettség, a természet védelme és szeretete, a béketeremtés, valamint a vallások közötti párbeszéd. Ezen értékek gyakorlása révén az egyház tagjai hitelesen képviselhetik Krisztus tanításait a modern világban.

Ferenc példája arra ösztönöz, hogy a hitet nemcsak szavakban, hanem tettekben is meg kell élni, folyamatosan törekedve a szociális igazságosságra és a közösség egységének erősítésére.

Urbán Erik OFM

Az írás megjelenik a Vasárnap 2024/22-es szám Fókusz-összeállítása részeként (Összeállította: Bodó Márta).