A szépművészet évszázada Nagybányán

A Festum Varadinum kulturális rendezvénysorozat keretében május 8-án, 17 órakor nyitják meg a nagybányai művésztelepen készült alkotásokól létrehozott tárlaton Nagyváradon, a római katolikus barokk püspöki palota második emeleti termeiben, köszöntőt mond Böcskei László megyés püspök, Robert Strebeli főkurátor, a Nagybányai Szépművészet Múzeum igazgatója, a tárlatot Muhi Sándor grafikus-művészettörténész nyitja meg.  Az alábbiakban a szervezők közleményét olvashatják. A felvételeket a tárlat előkészítéséről Ciucur-Losonczi Antonius készítette a május 2-ai sajtótájékoztatón.

A Nagybányai festőiskola sajátos esztétikai értékeinek felfedezésére, befogadására kreatív párbeszédet kezdeményezünk a tárlat nézőivel. Kurátori elképzelésünk nem csupán a 20. század európai művészetéből szervesen táplálkozó, 1896-ban létrejött alkotótelep fejlődéstörténetének megrajzolása, hanem az iskola szellemiségében, Nagybányán fogant műalkotások bemutatása az alapítástól számított száz évben. A Szépművészet évszázada Nagybányán című tárlatunk a Nagybányai Művésztelep Megyei Szépművészeti Múzeum gyűjteményének gazdag festészeti, grafikai és szobrászati örökségéből ad reprezentatív válogatást, a korszak meghatározó művészeti stílusai: a plein-air, az impresszionizmus, a posztimpresszionizmus, az expresszionizmus, az újklasszicizmus, az avantgárd és a 20. század hajnalán, az artisztikum megújulását hirdető legjelentősebb hazai alkotók dialogizálnak a püspöki palota kiállítótermeiben. Ritka vendég Váradon a nagybányai művészet megalapozójaként ismert monumentális mű, Hollósy Simon, Huszt vára, című alkotása, a Máramarosi Múzeum gyűjteményéből.

A nagybányai művészeti identitás erőteljes megnyilvánulása, a festőiskola, a művészeti központ határozott önazonossága és változásokkal teli, ám napjainkig folyamatos működése, egyedi jelenség Európában, kimagasló értéket képvisel itthon, hírnévre és visszhangra lelt a kontinens művészeti sodrásában. Ebben a megközelítésben a multikulturalitás alapvető európai értékeit hordozza, közös művészeti nyelvet használva, egymás etnikai, kulturális és vallási hagyományainak tiszteletére épül, e művészeti sokszínűség felfedezésére hívjuk, várjuk a nagyváradi római katolikus barokk püspöki palotába látogatókat.

A 19. század végi és 20. század eleji nagybányai városi környezet és a települést ölelő természet nagyban befolyásolta a korabeli alkotókat, hogy az elmúlt évszázad történelmi, gazdasági és közigazgatási megpróbáltatásai ellenére is hűek maradjanak a festőiskolához, és hozzájáruljanak annak folyamatos működtetéséhez. A nagybányai művésztelep, amely az akadémizmus kanonizált rideg hagyománytisztelete ellenében jött létre, megalakulása óta több mint 3000 alkotót fogadott a világ minden tájáról.

Lehetőséget kínálunk a művészet nagyváradi (és nem csak) szerelmeseinek, hogy a tradíció és innováció kettős perspektívájából csodálják meg a kiállításunkba válogatott száz műalkotást. A válogatást tematikus és technikai gazdagság jellemzi: tájképek, portrék, önarcképek, életképek, csendéletek sorakoznak, az olaj, a pasztell, a gouache, a rajz, az akril, a metszet és a szobrászat sokszínűségében.

Kulturális örökségünk igazi kincseit tárjuk önök elé, a nagybányai festőiskolát létrehozó, európai hírű Hollósy Simon és a kolónia társalapítói, Ferenczy Károly és Iványi-Grünwlad Béla, illetve a telepet később is irányító festőtanárok, Thorma János és Réti István munkáit, s egy sor kiváló művészt, akik az elmúlt száz évben szippantották magukba a kolónia frissítő levegőjét: Maticska Jenő, Ferenczy Noémi, Ferenczy Béni, Boromisza Tibor, Nagy Oszkár, Jándi Dávid, Kádár Géza, Kiss Károly, Klein József, Ipolit Strâmbu, Katz Márton, Gráber Margit, Tasso Marchini, Letiția Munteanu, Lazăr Zin, Aurel Popp, Eugen Pascu, Balla József, Traian Bilţiu-Dăncuş, Patkó Károly, Kondrák Károly, Friedrich Walter, Dudás Gyula, Tőrös Gábor, Alexandru Şainelic, Erdős Pál, Bitay Zoltán, Viorel Nimigeanu, Nicolae Apostol, Véső Ágoston, Mircea Roman. Itt érdemes megemlítenünk, hogy 1920-ban, a Nagybányai festőiskola egy reprezentatív kiállítását nyitották meg Nagyváradon, Ferenczy Károly, Ferenczy Valér, Iványi-Grünwald Béla, Börtsök Samu, Boromisza Tibor, Krizsán János, Égly Sára, Mikola András és Ziffer Sándor, illetve az 1919 és 1924 között Nagyváradon tevékenykedő művészházaspár Mund Hugó és Dömötör Gizella részvételével, akik egyéni kiállításaikkal is gazdagították a város korabeli művészeti életét.

Köszönetet mondunk, hogy partnerintézményünk, a nagyváradi római katolikus püspökség jóvoltából, a nagybányai mesterek ismét otthonra lelnek Váradon.  A tárlatnyitóra a Varadinum kulturális rendezvénysorozat keretében május 8-án, 17 órakor kerül sor a római katolikus barokk püspöki palota második emeleti termeiben, köszöntőt mond Böcskei László megyés püspök, Robert Strebeli főkurátor, a Nagybányai Szépművészet Múzeum igazgatója, a tárlatot Muhi Sándor grafikus-művészettörténész nyitja meg.