Ebben az évben első alkalommal ítélték oda az Év Egyházi Levéltára díjat, amelyet a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete javaslata alapján a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár vehetett át. Az átadó ünnepségre a gyulafehérvári érseki palotában 2024. április 9-én került sor.
Kovács Gergely érsek köszöntőjének kezdetén jelezte, hogy nagy öröm és kitüntetés a gyulafehérvári főegyházmegye számára, hogy egy ilyen rangos kitüntetésben részesülhet. Rámutatott, hogy sokaknak furcsának tűnhet, hogy egy határon túli intézmény kapja az év levéltára díjat, de történelmi adatokkal alátámasztott gondolataiban kitért arra, hogy több szálon is kötődik a magyarországi intézményekhez a Gyulafehérvári Főegyházmegye Levéltára. Például egy 1882-ben hozott döntés alapján az erdélyi országos ügyekre vonatkozó iratokat Budapestre szállították Gyulafehérvárról, a püspöki székhelyen hagyva az egyházmegyére vonatkozó iratanyagot. Köszöntőjében az érsek arra is kitért, hogy a levéltárakban korszerű berendezések teszik lehetővé, hogy az oly értékes történelmi iratanyagot megfelelő módon őrizzék és kutassák.
Kenyeres István, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke, a díj átadásakor kiemelte, hogy történelmi pillanatnak tanúi a jelenlévők, hiszen először kapja a díjat határon túli intézmény. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Magyar Levéltárosok Egyesülete hosszú múlttal rendelkezik, már 1935-ben megkezdte működését, és a múlt század viszontagságain túllendülve mára már közel ezer taggal rendelkezik, amelyből az évente megrendezett vándorgyűlésen megközelítőleg 250-300 kolléga vesz részt. Az év levéltára díjról röviden elmondta, hogy 2012-ben alapították, és hagyomány, hogy a díjátadón felsorolják a korábbi évek díjazottjait, ezáltal is jelezve, hogy milyen jeles társaságba kerül az aktuális nyertes. Eddig a díjat olyan jelentős intézmények kapták meg mint például Budapest Főváros Levéltára, Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, Hajdú-Bihar Megyei, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei, Veszprém Megyei Levéltár, Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára, Vác város levéltára.
Szögi László nyugalmazott egyetemi professzor a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár történelmi jelentőségéről tartott rövid előadást. Elsősorban személyes tapasztalatait és gondolatait osztotta meg az ünneplő közönséggel. Rámutatott arra, hogy a főegyházmegye levéltára több szempontból is méltán veszi fel a versenyt az anyaországi intézményekkel. Külön kiemelte, hogy az 1990-es évek végén végzett rendezés során kedvelte meg több hallgatója is a levéltárosi munkát és magát Erdélyt, mert itt tapasztalhatták meg valójában, hogy mit jelent levéltárosnak lenni. Elismerését fejezte ki, hogy az iratok megfelelő tárolása mellett hangsúlyt fektetnek a restaurálásra is, amely kevés egyházi levéltár esetében mondható el. Jól alkalmazott gyakorlatként említette, hogy a nagy kiterjedésű egyházmegyében ott őrzik a levéltári anyagot, ahol a legnagyobb kutatói megkeresések irányulnak az adott iratanyag iránt. Ezt jelzi az évek során létrehozott kilenc gyűjtőlevéltár működése.
Bernád Rita-Magdolna, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár igazgatója tartalmas, képekkel gazdagon ellátott bemutatójában a teljes egyházmegyei levéltári tevékenységet ismertette. A kilenc gyűjtőlevéltár (érseki és főkáptalani levéltár, gyergyószentmiklósi, kolozsvári, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, szamosújvári római katolikus és örmény katolikus, székelyudvarhelyi, csíkszeredai), illetve a hittudományi főiskola és papnevelő intézet és az Erdélyi Római Katolikus Státus levéltára létrejöttének, továbbá működésének bemutatása mellett kitért a legfontosabb iratanyagokra, legrégebbi anyakönyvekre, oklevelekre, más fontos és értékes iratokra, ősnyomtatványokra. Ezenkívül bemutatta a restaurátori munka fontosságát, említve olyan esetet is, amikor egy ősnyomtatvány helyreállítása során a borítóban egy még értékesebb töredéket találtak a szakemberek. Azt is aláhúzta, hogy a megfelelő szakemberek alkalmazása is prioritás, hogy a korszerű technikai berendezéseket arra alkalmas személyek használják. Távlati célokat is megfogalmazott, ezek közül a legfontosabbak a még plébániákon lévő iratanyagok begyűjtése és rendezése, a meglévő iratanyag digitalizálása, a régi könyvek begyűjtése, és megfelelő adatbázis készítése.
Tóth Krisztián
