Húsvét vigíliáján Kovács Gergely érsek vezette a székesegyházi ünneplést, amelyen jelen volt Jakubinyi György nyugalmazott érsek és Kerekes László segédpüspök, valamint a központi papság.
A fényünnepséget és az igeliturgiát követően a homíliát Kerekes László segédpüspök mondta, aki hangsúlyozta, hogy ,,él a mi Megváltónk, Jézus Krisztus”, és ez a hit kell mindannyiunkat vezessen korunkban minden külső és belső nehézség ellenére is. A segédpüspök kiemelte, hogy a húsvéti misztérium mindannyiunkban – egyénenként – reményt, igazi benső reményt kelt, hiszen Jézus Krisztus az, aki feltámadásával újjáteremtette az életet és megadta ezáltal a választ minden külső és belső problémára. ,,Én azt kívánom és azért imádkozom húsvét éjszakáján, hogy mi is el tudjuk mondani minden negatív és lehúzóerő ellenére, hogy »én tudom és hiszem, hogy él az én Megváltóm, Jézus Krisztus«” – zárta szentbeszédét a segédpüspök.
A szentbeszédet a keresztvíz megáldása, a keresztségi fogadalom megújítása és az Eucharisztia liturgiája követte, amelyet követően a feltámadási szertartással és az érsekség előtti téren végzett körmenettel zárult Krisztus feltámadásának ünneplése.
A nagyszombat esti liturgia a sötétség beállta után kezdődik a tűzszentelés szertartásával. Erről az új tűzről gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely a feltámadott Jézus testét szimbolizálja, benne a tömjénszegekkel, amelyek Jézus halálos sebeit jelzik. A feltámadásnak nem volt tanúja, hiszen Jézus nem erre a világra, ennek a térnek és időnek keretei közé támadt fel, hanem az örökkévalóságba lépett át, mégis az Egyház szeretné a feltámadás pillanatát átélni, ez történik akkor, amikor a gyertya élettelen testét megeleveníti az új tűz. Szimbolikusan ez a feltámadás pillanata. Ekkor a pap elindul a fénnyel a sötét templomba, s három lépésben szétosztja Krisztus világosságát a híveknek, akik a húsvéti gyertyáról meggyújtják saját gyertyáikat. Ezután hangzik föl az egyház leggyönyörűbb éneke, az Exsultet, a húsvéti örömének, amelyről Mozart állítólag azt mondta, hogy minden művét odaadná cserébe, ha ő írhatta volna ezt a dallamot.
Az Exsultet után kezdődik a szentírási szövegek sora, amelyek az utolsó keresztelési katekézist jelentik azoknak, akik ekkor lesznek az egyház tagjává, hiszen húsvét vigíliája a felnőttkeresztelés szokásos ideje volt az ókortól kezdődően. Ilyenkor hét ószövetségi olvasmány hangzik el, amelyik az üdvtörténetet mutatja be, hogy Isten hogyan készítette elő az emberiséget az Üdvözítő fogadására, utána a szentlecke az Újszövetségből, ami már Jézus föltámadását hirdeti, az evangélium pedig elbeszéli hogyan tapasztalták meg a tanítványok, hogy az a Jézus, akit láttak meghalni, mégis él.
A szentírási szakaszok után kezdődik a felnőttkeresztelés, de ha ez mégsem lenne, akkor is vizet szentel az egyház, a hívek megújítják keresztelési fogadalmaikat, megvallják hitüket, és keresztségükre emlékezve az egyház meghinti őket az új vízzel.
A húsvét vigíliájának miséje a feltámadási körmenettel ér véget, amely kiviszi a feltámadás örömhírét a világba.
Seminarium Incarnatæ Sapientiæ
Fotók: Kováts Álmos-Botond / SIS
